A Kar története

Az 1808. évi VII. törvénycikkel lépett életbe a magyar katonai felsőoktatás első törvénye, amely rendelkezett a magyar királyi honvéd Ludovika Akadémia felállításáról, de a tisztképzés csak az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés után indult meg. Az 1872. évi XIV. törvénycikk értelmében az intézményben a Magyar Királyi Honvédség részére a honvédek tanfolyamrendszerű képzése és a tisztek továbbképzése folyt. 1883-tól átalakult a képzés és az ide jelentkező ifjakból négy év alatt képeztek tiszteket. 1897-ben ismét átalakult a tisztképzés rendszere. A XXIII. törvénycikk arról rendelkezett, hogy a Honvédség tisztjeit a Ludovika Akadémia 3 évfolyamos képzésén, egy 3 évfolyamos honvéd főreáliskolában Sopronban és két 4 évfolyamos honvéd hadapródiskolában Pécsen és Nagyváradon képezték.

Trianont követően a békediktátum értelmében csak egy intézményben folyhatott tisztképzés és ez a Ludovika Akadémia volt, mely 1920-tól áttért a 4 évfolyamos főiskolai képzésre. Emellett rejtett tisztképzés is folyt. 1928-tól a pécsi főreál iskolát tisztképző főiskolává alakították át Közrendészeti Akadémia néven. A polgári főiskolai végzettséggel rendelkezőket az 1928 decemberében Pécsen és az 1930 januárjában Egerben megnyitott Vámőrtiszt- Képző Iskolán készítették fel a tiszti hivatásra. Az 1927/28-as tanévtől a végzősök közül 20 fő önként jelentkező Szombathelyen repülő tanfolyamot végzett. Avatásuk után a Légügyi Hivatalhoz kerültek, ahol 2 éves továbbképzés után kerülhettek a légierő állományába.

1931/32-es tanévtől a pécsi Zrínyi Miklós Akadémia beolvadt a Ludovika Akadémia állományába, mely ezután két tanulmányi főcsoportban folytatott tisztképzést. Az Akadémia pesti épületében gyalogsági, lovassági és tüzér, Budán a hűvösvölgyi objektumban pedig repülő, híradó, műszaki és folyamőr képzés folyt. Az 1939/40-es tanévtől három katonai főiskola működött. A honvéd Ludovika Akadémián a gyalogság, lovasság és tüzérség, a Bolyai János Honvéd Műszaki Akadémián a műszaki vonatkozású csapatnemek és csendőrség, a Horthy Miklós Honvéd Repülő Akadémián a légierő tisztjeit képezték.

A trianoni békediktátum határozottan tiltotta a vezérkari tisztek képzését, ezért ez is rejtetten folyt. A Hungária körúton a Pálffy tüzér laktanyában (a NKE HHK jelenlegi campusa) jött létre 1920 szeptemberében a magyar királyi Honvéd Hadiakadémia, fedőnevén Hungária körúti tiszti szálló, ahol 1927-ig Tiszti Továbbképző Tanfolyam, majd m. kir. Budapesti Honvéd Szabályzatismertető Tanfolyam, végül 1939-től 1945-ig Magyar Királyi Honvéd Hadiakadémia néven működött a vezérkari tisztképző.

A második világháború befejezése után a Magyarországon működő Szövetséges Ellenőrző Bizottság a békeszerződés aláírásáig megtiltott mindenfajta tisztképzést. Csak 1947-ben indulhatott meg a Honvéd Hadiakadémián a vezérkari tisztképzés, a Honvéd Kossuth Akadémián a csapattisztek, a Honvéd Hadbiztosi Akadémián a gazdászati tisztek, a Honvéd Petőfi Nevelőtiszti Akadémián pedig a nevelőtisztek képzése.

1948-ban a PILIS hadrend bevezetésével jelentősen megnőtt a Honvédség létszáma, ami hatalmas terhet rótt a tisztképzésre. A szárazföldi haderőnem tisztjeinek képzése a Kossuth Akadémián megalakult három kiképző ezredben folyt, a repülőtiszteket Mátyásföldön, a folyamőröket pedig a Dunai Flottilla bázisán, Újpesten képezték. Az Akadémia létszáma 1948 novemberében 4811 fő volt. A tervezett 2 éves képzést 1948-től lerövidítették és elsősorban a gyakorlati oktatásra helyezték a hangsúlyt. 1949-ben a Honvéd Kossuth Akadémia befejezte működését és – nagyrészt oktatói állománya szétosztásával – az ország különböző városaiban 17 fegyvernemi tiszti iskola jött létre. A tiszti iskolások jelentős részének nem volt középfokú végzettsége, mert ez csak 1955-től lett felvételi követelmény. 1953 után megkezdődött a hadsereg leépítése, melynek következményeként a tiszti iskolákat összevonták. 1956-ban már csak a Kilián Repülő Tiszti Iskola, a Dózsa Lövész és Páncélos Tiszti Iskola, a Kossuth Tüzér Tiszti Iskola, valamint a Zalka Híradó és Műszaki Tiszti Iskola működött. A parancsnoki állomány magasabb szintű képzése 1950-től a Honvéd Akadémián folyt, ami 1955. 03. 15-én felvette a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia nevet. A politikai tiszteké pedig a Petőfi Sándor Katonai Politikai Akadémián történt.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után a Petőfi Akadémia a ZMKA társadalomtudományi tagozata lett. 1957-ben a Dózsa, Kossuth és Zalka tiszti iskola összevonásával létrejött az Egyesített Fegyvernemi Tiszti Iskola, ahol 1960-tól 4 évre emelték a képzési időt, s a végzett tisztek 1964-től tanári diplomát is kaptak. A Kilián pedig Repülő Kiképző Központtá alakult át.1967. szeptember 1-jével a tisztképzés átalakult és három katonai főiskola kezdte meg működését, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola Szentendrén, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola Budapesten és a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola Szolnokon.

A Zrínyi Miklós Katonai Akadémián 1962-ben indult el a doktori képzés. 1971-től az egyetemi végzettséggel egyenértékűnek ismerték el az Akadémián szerzett diplomát, majd 1985-től egyetemi rangot kapott. Az 1990-es évek közepétől a katonai főiskolák további sorsa szorosan összekapcsolódott a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemmel, amely 1996. szeptember 1-jével alakult meg a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia jogutódjaként. Az új egyetem kivált a Magyar Honvédség hadrendjéből és önálló állami felsőoktatási intézményként a honvédelmi miniszter irányítása alá tartozott. Megalakulásával egyidejűleg – beolvadással – megszűnt a Kossuth Lajos Katonai Főiskola és a Szolnoki Repülőtiszti Főiskola önállósága. Az egyetem három bázison kezdte meg működését Budapesten, Szentendrén és Szolnokon.

Az akkreditált egyetemnek 1999 végéig két kara volt, a Hadtudományi-, valamint a Vezetés- és Szervezéstudományi Kar. 2000 januárjától a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola az egyetem önálló főiskolai karaként működött tovább. A hatékonyság fokozása érdekében 2004. szeptember 1-jétől áttértek a 2 karos egyetemi szervezetre. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem hallgatói a Kossuth Lajos Hadtudományi Karon és a Bolyai János Katonai Műszaki Karon folytathatták tanulmányaikat. A két karon összesen három alap- és öt mesterképzési szakon, ezeken belül 27 szakirányon folyt képzés. Az egyetemen két doktori iskola működött, a Hadmérnöki Doktori Iskola és a Hadtudományi Doktori Iskola.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásával kapcsolatos egyes feladatok során felülvizsgálták a honvéd tisztekkel szemben támasztott megújított követelményrendszert, a tiszti alapképzés főbb tartalmi követelményeit, az új előmeneteli rendszer elveinek megfelelő át- és továbbképzési rendszer főbb követelményeit, valamint a rekonverziós képzésekre vonatkozó javaslatokat.

Előtérbe kerültek a vezetői, kommunikációs, közszolgálatisággal összefüggő igények és visszaszorultak a „mérnöki" követelmények. Ennek megfelelően a későbbiekben csak a katonai képzési ágban, három alapszakon (katonai vezetői, katonai logisztika, katonai üzemeltetés) és három mesterszakon (katonai vezetői, katonai műveleti logisztika, katonai üzemeltetés) folyhatott képzés.

2011. február 1-jén ünnepélyes keretek között, önálló katonai szervezetként létrejött az MH Ludovika Zászlóalj. Ezzel a Karon tanuló hallgatók létfeltételei is jelentősen megváltoztak: a ZMNE katonai kollégiumi rendszere megszűnt, helyette a Magyar Honvédség (MH) Ludovika Zászlóalj – hadrendi elemként – folytatta a honvéd tisztjelöltek szervezetszerű kiképzését, katonai szocializációját. Az elöljárói, fenntartói elvárás alapvetően változtatott a Kar szervezeti hierarchiáján és az oktató-nevelő munka feltételein is: a tisztjelöltek már nem tartoznak a szakmai képzésüket végző tanszékhez.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásáról a Kormány 1278/2010. (XII. 15.) sz. határozatában döntött, létesítéséről a 2011. évi XXXVI. törvény rendelkezik.

2012. január 01-én megalakult a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, ezen belül a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar. A jogelőd ZMNE Hungária körúti objektuma 2012. április 24-én vette fel a Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus nevet.

A Kar a több mint kétszáz éves magyar nyelvű felsőfokú tisztképzés hagyományait megőrizve, a 21. század kihívásainak eleget téve, a kormányzat és a honvédelmi tárca elvárásainak megfelelően végzi a honvéd tisztjelöltek szakmai felkészítését, a Magyar Honvédség tiszti állományának át- és továbbképzését, valamint a biztonsági szféra szakembereinek oktatását. Tevékenységének célja a honvédelmi szervek tiszti utánpótlásának biztosítása, valamint az egységesülő közszolgálati életpályák közti átjárhatóság megalapozása.

A katonai felsőoktatással, a nemzeti tisztképzéssel szemben támasztott követelmények a 21. századfordulót követően több alkalommal megváltoztak. A változást korunk kihívásai, az egységes európai felsőoktatási térség kialakulása (Bolognai képzési folyamat) és a NATO tagsággal összefüggő harmonizált képzési igények befolyásolták elsődlegesen. A változásokat ezen kívül a magyar felsőoktatási törvényi környezet lekövetése, a honvédelmi politika által megfogalmazott új igények, a költségvetési keretek szükséges és elégséges megléte, majd pedig a civil szféra részére történő új szakok megjelenése (szakok létesítése és indítása) jelentette.

A Kar helyzete speciális, mivel minden alap- és mesterképzését országosan kizárólagos jelleggel folytatja. A tanévenként felvehető létszámot a fenntartó határozza meg a személyügyi utánpótlási és a magasabb beosztásokba való előlépési rend humánpolitikai alapelveinek megfelelően.

Létrejöttét követően a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar szervezete több alkalommal is módosult. Megalakulásakor három intézet tartozott a Kar szervezetébe. 2012 júliusában a Katonai Üzemeltető és Logisztikai Intézetből létrejött a Katonai Üzemeltető Intézet és a Katonai Logisztikai Intézet. Ugyanebben az időben a Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Intézet megszűnt, azonban tanszékei a Stratégiai Védelmi Kutató Központtal együtt integrálódtak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Intézetébe.

2012. szeptember 1-je óta működik a Katonai Vizsgaközpont (KVK), melynek feladata a tiszti és altiszti minősítő és fokozati vizsgák előkészítése, a vizsgáztatás lebonyolítása és annak felügyelete.

2013/2014. I. félévében kezdődött meg az oktatás az új katonai logisztika és katonai üzemeltetés alapképzési és katonai műveleti logisztika és katonai üzemeltetés mesterképzési szakokon.

Karunkon Idegennyelvi és Szaknyelvi Lektorátus és akkreditált Nyelvvizsgaközpont is működik, utóbbi a NATO szabványú STANAG vizsgák lebonyolítása mellett az ARMA, illetve ITK ORIGÓ államilag elismert nyelvvizsgáztatást is végzi.

A Katonai Tanfolyamszervező Hivatal (KTSZH) 2015. október 10-én alakult meg. A KTSZH megalakulásával a HHK oktatási struktúrájában fizikailag is szétvált a Bolognai rendszer és az át- és továbbképzés, valamint a tanfolyami képzés rendszere. Jelenleg Katonai Tanfolyamszervező Intézet néven működik.

2015-ben a Kar végrehajtotta a Katonai Felsőfokú Vezetőképző Tanfolyam (a korábbi Vezérkari Tanfolyam) átalakítását, a képzés a továbbiakban Katonai felsővezető szakirányú továbbképzési szakként működik. Ez a változás biztosítja a megfelelő szintű, a felsőoktatási rendszerhez illeszthető végzettséget a beiskolázott hazai és külföldi katonák számára. Az első évfolyam 2016/17. tanévben indult.

A HHK szervezeti modernizációjának részeként, 2015. október 10-től létrejött a Katonai Repülő Intézet, amely önálló képzési struktúrát biztosít a légierő haderőnem számára. 2019-ig négy intézet működött a Karon: a Katonai Vezetőképző Intézet, a Katonai Logisztikai Intézet, a Katonai Üzemeltető Intézet és a Katonai Repülő Intézet. Az Egyetem szervezeti átalakítása miatt 2019. július 01.vel megszűntek az intézetek, a tanszékek a dékán közvetlen alárendeltségében működnek.

A Kar nemzetközi ismertségének és elismertségének növekedését kiemelt célként kezeljük. Ennek összetevői: az idegen nyelven oktatott tárgyak számának és spektrumának növelése, a nemzetközi együttműködési szerződések megkötése és működtetése, a nemzetközi kutatási programokban és a nemzetközi konferenciákon való aktív részvétel, a nemzetközi szervezetekben vállalt tagság (pl.: Central European Forum of Higher Military Education, International Military Academic Forum együttműködési szervezet), a nemzetközi gyakorlatokon történő részvétel (pl.: FOURLOG Logisztikai Kiképzés, MAGLITE Többnemzeti Összhaderőnemi Logisztikai Kiképzés), illetve az ERASMUS+ csereprogramban való aktív részvétel. A nemzetközi együttműködés új színterét képezi a University of North Georgia egyetemmel folytatott kadétcsere program.

A HHK feladatrendszere és tevékenysége megfelel az Egyetem által megfogalmazott hármas követelményrendszernek. Széleskörű kutatási tevékenység valósul meg a Karon, jelentős tudásanyag előállítás folyik az oktatással foglalkozó szervezeti egységeknél és az oktatási tevékenység az elvárásoknak megfelelően, magas színvonalon történik.

A HHK képzési portfóliójában szereplő alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményei a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség Parancsnoksága, és ezen keresztül a Magyar Honvédség, mint szakmai követelménytámasztó stratégiai igényeit tükrözik. A karon az oktatás Államtudományi képzési területen, azon belül katonai képzési ágon, valamint műszaki felsőoktatási képzési területen valósul meg lineáris, osztott képzési rendszerben, teljes és részidejű képzési formában.

A Bologna-kompatibilis felsőoktatásunk első képzési ciklusában, az alapképzésben alapfokozatú végzettséget és képzettséget lehet szerezni, majd az első képzési szintre épülő második képzési ciklusban, a mesterképzésben mesterfokozatot és a hozzárendelt végzettséget lehet a tanulmányok eredményes befejezése után abszolválni. Képzésünk harmadik szintjén, a doktori képzésben jelenleg hadtudományok és katonai műszaki tudományok tudományágakban lehet doktori (PhD) fokozatot szerezni.

Karunk át- és továbbképzési rendszere szintén sajátos. Felépítése és működése/működtetése szigorúan igazodik a hivatásrend e vonatkozásban megfogalmazott igényeihez. Tartalmukra figyelemmel megkülönböztetünk úgynevezett felsővezetői továbbképzéseket, át- és továbbképző-, valamint szaknyelvi tanfolyamokat.

A Kar által jelenleg működtetett szakok az alábbiak:

Alapképzési szakok:

katonai logisztika;

katonai üzemeltetés;

katonai vezetői;

állami légiközlekedési.

Mesterképzési szakok:

katonai műveleti logisztika;

katonai üzemeltetés;

katonai vezetői;

védelmi infokommunikációs rendszertervező (műszaki képzési területen akkreditált képzés).