A Kar története

Az 1808. évi VII. törvénycikkel lépett életbe a magyar katonai felsőoktatás első törvénye, amely rendelkezett a magyar királyi honvéd Ludovika Akadémia felállításáról. A nemzeti tisztképzés 1867-es osztrák-magyar kiegyezést követően indult meg. A Ludovika 1872-1918 között a magyar tisztképzés intézménye lett.

Trianont követően a tisztképzést rejteni kellett, ekkor az Akadémia Tiszti Továbbképző Tanfolyam néven funkcionált.

Az 1939 őszén induló tanévtől a hivatásos tisztképzés már három katonai főiskolán történt: a magyar királyi Honvéd Ludovika Akadémián: gyalogság, lovasság és tüzérség, a magyar királyi Horthy Miklós honvéd Repülő akadémián: légierő, a magyar királyi Bolyai János Honvéd Műszaki Akadémián: fegyvernemi képzés folyt.

A második világháború végén a Magyar Hadsereg felbomlott, tisztikara megszűnt. A nemzeti tisztképzés újjászervezése 1947-ben a Honvéd Kossuth Akadémia felállításával vette kezdetét a Ludovika Akadémia épületében. Az akadémia mellett 1949-52 között 15 fegyvernemi tiszti iskola is működött.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után, 1957-ben született meg az Egyesített Fegyvernemi Tiszti Iskola létrehozására vonatkozó vezérkari rendelet.

1955-ben jött létre a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia. 1962-ben indult el a doktori képzés, 1971-től ismerték el az intézmény oklevelét egyetemi oklevélnek. Az 1985. évi I. számú tv kihirdetésével kapott egyetemi rangot.

1967. szeptember 1-jével a tisztképzés átalakult, három katonai főiskola kezdte meg működését:

  • „Kossuth Lajos” Katonai Főiskola Szentendrén;

  • „Zalka Máté” Katonai Műszaki Főiskola Budapesten;

  • „Kilián György” Repülő Műszaki Főiskola Szolnokon.

 

A katonai főiskolák további sorsa szorosan összekapcsolódott a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemmel, amely 1996. szeptember 1-jével alakult meg a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia jogutódjaként. Az új egyetem kivált a Magyar Honvédség hadrendjéből és önálló állami felsőoktatási intézményként a honvédelmi miniszter irányítása alá tartozott. Megalakulásával egyidejűleg – beolvadással – megszűnt a Kossuth Lajos Katonai Főiskola és a Szolnoki Repülőtiszti Főiskola önállósága. Az egyetem három bázison kezdte meg működését Budapesten, Szentendrén és Szolnokon.

 

Az akkreditált egyetemnek 1999 végéig két kara volt, a Hadtudományi-, valamint a Vezetés- és Szervezéstudományi Kar. 2000 januárjától a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola az egyetem önálló főiskolai karaként működött tovább. A hatékonyság fokozása érdekében 2004. szeptember 1-jétől áttértek a 2 karos egyetemi szervezetre. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem hallgatói a Kossuth Lajos Hadtudományi Karon és a Bolyai János Katonai Műszaki Karon folytathatták tanulmányaikat. A két karon összesen három alap- és öt mesterképzési szakon, ezeken belül 27 szakirányon folyt képzés. Az egyetemen két doktori iskola működött, a Hadmérnöki Doktori Iskola és a Hadtudományi Doktori Iskola.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásával kapcsolatos egyes feladatok során felülvizsgálták a honvéd tisztekkel szemben támasztott megújított követelményrendszert, a tiszti alapképzés főbb tartalmi követelményeit, az új előmeneteli rendszer elveinek megfelelő át- és továbbképzési rendszer főbb követelményeit, valamint a rekonverziós képzésekre vonatkozó javaslatokat.

Előtérbe kerültek a vezetői, kommunikációs, közszolgálatisággal összefüggő igények és visszaszorultak a „mérnöki" követelmények. Ennek megfelelően a későbbiekben csak a katonai képzési ágban, három alapszakon (katonai vezetői, katonai logisztika, katonai üzemeltetés) és három mesterszakon (katonai vezetői, katonai műveleti logisztika, katonai üzemeltetés) folyhatott képzés.

2011. február 1-jén ünnepélyes keretek között, önálló katonai szervezetként létrejött az MH Ludovika Zászlóalj. Ezzel a Karon tanuló hallgatók létfeltételei is jelentősen megváltoztak: a ZMNE katonai kollégiumi rendszere megszűnt, helyette a Magyar Honvédség (MH) Ludovika Zászlóalja – hadrendi elemként  folytatta a honvéd tisztjelöltek szervezetszerű kiképzését, katonai szocializációját. Az elöljárói, fenntartói elvárás alapvetően változtatott a Kar szervezeti hierarchiáján és az oktató-nevelő munka feltételein is: a tisztjelöltek már nem tartoznak a szakmai képzésüket végző tanszékhez.

 

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásáról a Kormány 1278/2010. (XII. 15.) sz. határozatában döntött, létesítéséről a 2011. évi XXXVI. törvény rendelkezik.

2012. január 01-én megalakult a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, ezen belül a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar. A jogelőd ZMNE Hungária körúti objektuma 2012. április 24-én vette fel a Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus nevet.

A Kar a több mint kétszáz éves magyar nyelvű felsőfokú tisztképzés hagyományait megőrizve, a 21. század kihívásainak eleget téve, a kormányzat és a honvédelmi tárca elvárásainak megfelelően végzi a honvéd tisztjelöltek szakmai felkészítését, a Magyar Honvédség tiszti állományának át- és továbbképzését, valamint a biztonsági szféra szakembereinek oktatását. Tevékenységének célja a honvédelmi szervek tiszti utánpótlásának biztosítása, valamint az egységesülő közszolgálati életpályák közti átjárhatóság megalapozása.

A katonai felsőoktatással, a nemzeti tisztképzéssel szemben támasztott követelmények a 21. századfordulót követően több alkalommal megváltoztak. A változást korunk kihívásai, az egységes európai felsőoktatási térség kialakulása (Bolognai képzési folyamat) és a NATO tagsággal összefüggő harmonizált képzési igények befolyásolták elsődlegesen. A változásokat ezen kívül a magyar felsőoktatási törvényi környezet lekövetése, a honvédelmi politika által megfogalmazott új igények, a költségvetési keretek szükséges és elégséges megléte, majd pedig a civil szféra részére történő új szakok megjelenése (szakok létesítése és indítása) jelentette.

A Kar helyzete speciális, mivel minden alap- és mesterképzését országosan kizárólagos jelleggel folytatja. A tanévenként felvehető létszámot a fenntartó határozza meg a személyügyi utánpótlási és a magasabb beosztásokba való előlépési rend humánpolitikai alapelveinek megfelelően.

 

Létrejöttét követően a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar szervezete több alkalommal is módosult. Megalakulásakor három intézet tartozott a Kar szervezetébe. 2012 júliusában a Katonai Üzemeltető és Logisztikai Intézetből létrejött a Katonai Üzemeltető Intézet és a Katonai Logisztikai Intézet. Ugyanebben az időben a Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Intézet megszűnt, azonban tanszékei a Stratégiai Védelmi Kutató Központtal együtt integrálódtak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Intézetébe.

 

2012. szeptember 1-je óta működik a Katonai Vizsgaközpont (KVK), melynek feladata a tiszti és altiszti minősítő és fokozati vizsgák előkészítése, a vizsgáztatás lebonyolítása és annak felügyelete.

2013/2014. I. félévében kezdődött meg az oktatás az új katonai logisztika és katonai üzemeltetés alapképzési és katonai műveleti logisztika és katonai üzemeltetés mesterképzési szakokon.

Karunkon Idegennyelvi és Szaknyelvi Központ és akkreditált Nyelvvizsga Központ is működik, utóbbi a NATO szabványú STANAG vizsgák lebonyolítása mellett az ARMA, illetve ITK ORIGÓ államilag elismert nyelvvizsgáztatást is végzi.

A Katonai Tanfolyamszervező Hivatal (KTSZH) 2015. október 10-én alakult meg. A KTSZH megalakulásával a HHK oktatási struktúrájában fizikailag is szétvált a Bolognai rendszer és az át- és továbbképzés, valamint a tanfolyami képzés rendszere.

2015-ben a Kar végrehajtotta a Katonai Felsőfokú Vezetőképző Tanfolyam (a korábbi Vezérkari Tanfolyam) átalakítását, a képzés a továbbiakban Katonai Felsővezető szakirányú továbbképzési szakként működik. Ez a változás biztosítja a megfelelő szintű, a felsőoktatási rendszerhez illeszthető végzettséget a beiskolázott hazai és külföldi katonák számára. Az első évfolyam 2016/17. tanévben indult.

 

A HHK szervezeti modernizációjának részeként, 2015. október 10-től létrejött a Katonai Repülő Intézet, amely önálló képzési struktúrát biztosít a légierő haderőnem számára. 2019-ig négy intézet működött a Karon: a Katonai Vezetőképző Intézet, a Katonai Logisztikai Intézet, a Katonai Üzemeltető Intézet és a Katonai Repülő Intézet. Az Egyetem szervezeti átalakítása miatt 2019. július 01.vel megszűntek az intézetek, a tanszékek a dékán közvetlen alárendeltségében működnek.

A Kar nemzetközi ismertségének és elismertségének növekedését kiemelt célként kezeljük. Ennek összetevői: az idegen nyelven oktatott tárgyak számának és spektrumának növelése, a nemzetközi együttműködési szerződések megkötése és működtetése, a nemzetközi kutatási programokban és a nemzetközi konferenciákon való aktív részvétel, a nemzetközi szervezetekben vállalt tagság (pl.: Central European Forum of Higher Military Education, International Military Academic Forum együttműködési szervezet), a nemzetközi gyakorlatokon történő részvétel (pl.: FOURLOG Logisztikai Kiképzés, MAGLITE Többnemzeti Összhaderőnemi Logisztikai Kiképzés), illetve az ERASMUS+ csereprogramban való aktív részvétel. A nemzetközi együttműködés új színterét képezi a University of North Georgia egyetemmel folytatott kadétcsere program.

A HHK feladatrendszere és tevékenysége megfelel az Egyetem által megfogalmazott hármas követelményrendszernek. Széleskörű kutatási tevékenység valósul meg a Karon, jelentős tudásanyag előállítás folyik az oktatással foglalkozó szervezeti egységeknél és az oktatási tevékenység az elvárásoknak megfelelően, magas színvonalon történik.

A HHK képzési portfóliójában szereplő alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményei a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség Parancsnoksága, és ezen keresztül a Magyar Honvédség, mint szakmai követelménytámasztó stratégiai igényeit tükrözik. A karon az oktatás Államtudományi képzési területen, azon belül katonai képzési ágon, valamint műszaki felsőoktatási képzési területen valósul meg lineáris, osztott képzési rendszerben, teljes és részidejű képzési formában.

A Bologna-kompatibilis felsőoktatásunk első képzési ciklusában, az alapképzésben alapfokozatú végzettséget és képzettséget lehet szerezni, majd az első képzési szintre épülő második képzési ciklusban, a mesterképzésben mesterfokozatot és a hozzárendelt végzettséget lehet a tanulmányok eredményes befejezése után abszolválni. Képzésünk harmadik szintjén, a doktori képzésben jelenleg hadtudományok és katonai műszaki tudományok tudományágakban lehet doktori (PhD) fokozatot szerezni.

Karunk át- és továbbképzési rendszere szintén sajátos. Felépítése és működése/működtetése szigorúan igazodik a hivatásrend e vonatkozásban megfogalmazott igényeihez. Tartalmukra figyelemmel megkülönböztetünk úgynevezett felsővezetői továbbképzéseket, át- és továbbképző-, valamint szaknyelvi tanfolyamokat.

 

A Kar által jelenleg működtetett szakok az alábbiak:

 

Alapképzési szakok:

  • katonai logisztika;

  • katonai üzemeltetés;

  • katonai vezetői;

  • állami légiközlekedési.

 

Mesterképzési szakok:

  • katonai műveleti logisztika;

  • katonai üzemeltetés;

  • katonai vezetői;

  • védelmi infokommunikációs rendszertervező (műszaki képzési területen akkreditált képzés).