Bemutatkozás

Tisztelt Látogató!

Köszöntöm Önt a Vallás és Biztonság Kutatóműhely honlapján!

2019. november 19-én a kutatóműhelyek alapításának és működésének rendjéről szóló 33/2019. Rektori utasítás 5. számú melléklete alapján a Vallás és Biztonság Kutatóműhely a NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánjának alárendeltségében megkezdte működését.  

A kar Honvédelmi Jogi és Igazgatási Tanszék még 2018/19-es akadémiai év második félévében indította el a Radikalizmus és vallási szélsőségesség szakirányú továbbképzési szakot. Az oktatás a Miniszterelnökség Üldözött Keresztények Megsegítéséért és a Hungary Helps Program Megvalósításáért Felelős Államtitkárság, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium számára is hiánypótló. A képzés elsődleges célja a fegyveres erők és a közszolgálati dolgozók elméleti és gyakorlati felkészítése annak érdekében, hogy képesek legyenek az elsajátított vallási, filozófiai biztonságpolitikai ismeretek birtokában felismerni az egyes vallási szélsőségeket, és megkülönböztetni a vallási közösségek egyéb irányzataitól. A képzés átfogó módon mutatja be a vallási közösségek társadalmi szerepét, a radikális és szélsőséges csoportokkal szembeni fellépés, illetve az állammal való együttműködés keretrendszerét. A képzés az átadott tudásanyaggal segíteni kívánja a fegyveres erők állományában és a közigazgatásban dolgozókat az új társadalmi jelenségek értékelésében, az azokkal szembeni eredményesebb fellépésben. A képzés ismerteti a vallási közösségek társadalmi szerepét és erejét, a radikális csoportjait és naprakész információkat dolgoz fel a válságövezetekben tevékenykedő vallási szélsőséges csoportokról. A magyar kormányzat célkitűzéseinek megfelelően bemutatja az üldözött keresztény közösségek történetét, helyzetüket a migráció folyamatában, a kibocsátó- és a befogadó országokban. A képzés felveti a gyakorlatban felmerülő jogalkalmazási problémákat, mint a lelkiismereti- és a vallásszabadság alkotmányos alapjog biztosításának és a vallási szélsőségekkel szembeni fellépés jogszabályi lehetőségeinek összehangolását. A képzés szeretné előmozdítani, hogy az egyes hivatásrendek között ezen a területen is erősödjön a kommunikáció. Célkitűzés, hogy a képzése előmozdítsa a kormányzat és a vallási közösségek közötti kommunikációt, illetve erősítse az egyetemi kapcsolatrendszert az ezen a területen kutatási hagyományokkal rendelkező külföldi partnerintézményekkel. A képzésben részt vevők megismerik az állam védelmi mechanizmusait a vallási szélsőségekkel szemben kezdve a jogalkotáson, a rendészeti szervek és nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységén keresztül egészen a jogszolgáltatásig.

A Kutatóműhely megállapítása óta az alábbi négy területen végez alapkutatásokat.

1)         Biztonságpolitikai kutatások

A biztonsági tanulmányok kérdései, trendjei történeti (egyház-, had-, társadalom, politika- és vallásdiplomácia-történeti) perspektívában, kiemelt tekintettel a vallás és kereszténység aktuális, jelenben is zajló folyamataira. A biztonsági kihívások közül napjaink történéseinek megfelelően kiemelt szerepet kapnak a vallási fundamentalizmus, a terrorizmus, a migráció, valamint az igazságos háború és a társadalmi igazságosság kérdései.

2)         Vallástörténeti kutatások

 A történeti perspektíva fontos keretét adja és meglapozza a keresztény - értékteremtő, pozitív társadalmi átalakulásokat, gondolkodást és a közjót előmozdító - kultúra, küldetés, (karitatív)misszió és evangelizáció napjainkban is zajló trendjeinek globális, regionális és lokális szintű tudományos igényű analízisét.

3)         Jogi kutatások

Az állam és a keresztény kisebbségek kapcsolatában a biztonsági garanciák hiánya mellett a legnagyobb probléma a jogbiztonság hiánya. Bár számos közel-keleti alkotmány szövegében garantálja a szabad vallásgyakorlást a keresztények és más vallási kisebbségek jelenleg is nyomás alatt állnak és éri őket diszkrimináció a többségi társadalom részéről, amelyet kizárólag nemzetközi jogi garanciák képesek ellensúlyozni. A jogi kutatások másik fele annak feltérképezésé, hogy a magyar belső jogalkotás képes-e párhuzamosan a vallási semlegeség követelményének biztosítására, valamint a kereszténység történelmi és nemzetmegtartó szerepének alkotmányos elismerésére, illetve milyen mozgástere van a belső jogalkotásnak a világ üldözött keresztényeinek védelmében.

4)         Üldözött keresztényeket érintő kutatások

 Végül a kutatásoknak legfontosabb pillére az üldözött vallási közösségek – leginkább a keresztény felekezetek – múltjának, filozófiájának, teológiai és egyházfegyelmi hagyományainak, vallásközi és felekezeti párbeszédének az értékelése. E kutatásoknak célja szakmailag megalapozott beszámolók és tanulmányok megírása a keresztény közösségek életéről, (biztonsági) helyzetéről, száműzetésükről, a világ- és a „nagyhatalmak” válaszáról, a keresztény egyházak és a nemzetközi szervezetek segítségéről, vagy ez utóbbiak esetében éppen az esetleges passzivitásáról.

A kutatóműhely vallási és biztonsági kérdéseket vizsgál történeti perspektívában, szentszéki tanulmányokat ad ki, vallási kérdések jogi szabályozását, valamint üldözött keresztényeket érintő kutatásokat folytat.

A Kutatóműhely saját szakkabinettel rendelkezik (Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus, 4. épület 102. tanterem).

A Kutatóműhely munkatársai Honvédelmi Jogi és Igazgatási TDK-t működtetnek, amely a vallás és biztonság területét is érinti.

Bízom abban, hogy Kutatóműhelyünk tevékenysége rövid időn belül olyan eredményeket tud felmutatni, melyeket a szakma, a tudomány, az egyetem vezetése és polgárai egyaránt értékesnek ítélnek meg.

Dr. habil Ujházi Lóránd  egyetemi docens

kutatóműhely vezetője