Történet

A híradótiszt-képzés története

Az iskolarendszerű műszaki tisztképzés a francia hadseregben indult meg az 1700-as években. Francia mintára indult a porosz és az osztrák képzés Savoyai Jenő herceg és hadvezér javaslatára Bécsben 1717-ben. A bécsi mérnök akadémián tanult az a néhány magyar, aki a műszaki pályát választotta. A kevésszámú, híradást biztosító állományt a műszakiak átképzésével biztosították az 1912-ben megalakult híradó ezredhez.

Magyarországon, a Ludovika Akadémián beindult tisztképzés 1931-ig szintén a műszaki csapatok részére képzett tisztek közül válogatta az „összekötő szolgálat” tiszti állományát. 1931-ben két tanulmányi főcsoportot hoztak létre, ahol először biztosították az önálló híradó évfolyamok indítását. A harmadik és negyedik évfolyamban megalakult hírcsoportban két szakon - különleges és kezelői - indították a képzést, majd 1939-ben megalakult az önálló Bolyai János Honvéd Műszaki Akadémia, ahol a háborúra felkészítés keretében egyre növekedett a felavatott híradótisztek száma.

A II. világháború után az első híradótiszteket tanfolyami rendszerben képezték ki, főleg altisztekből, az 1947-ben megalakult Honvéd Kossuth Akadémián. A szervezett híradótiszt-képzés 1948 őszén indult. A kialakult háborús hisztéria és az azt szító politika jelentősen megnövelte a hadsereg technikáját és létszámát. Az így kialakult tiszti igényt, már az akadémia nem tudta biztosítani, ezért felállították a fegyvernemenkénti tiszti iskolákat. Ennek megfelelően 1949 szeptemberében Budapesten megalakult a Zalka Máté Híradó Tiszti Iskola. Ez az intézet biztosította a megnövekedett híradótiszti igényt nappali beiskolázásban, kezdetben egy, majd két végül három évi tanulmányi idővel. Ezt a beiskolázott - átlagosan évi 500 fős - állományt egészítették ki a tanfolyamok. Alosztályparancsnoki, rendőrnői, távírász, tartalékos tiszti, híradó technikusi stb. tanfolyamok indultak. Volt olyan év, hogy az iskola létszáma meghaladta a kétezer főt.

A politikai helyzet enyhülésével 1953-tól egyre csökkent a beiskolázottak száma, megszűnt a női képzés, felemelték 3 évre a tanulmányi időt, és 1955-től csak érettségizett növendékeket vettek fel. Az 1955-ös létszámleépítés kihatott a tisztképzésre is, megkezdték az önálló tiszti iskolák összevonását.

A híradó tiszti iskolát 1956 őszére vonták össze a műszaki tiszti iskolával és megalakult a Zalka Máté Híradó Műszaki Tiszti Iskola Szentendrén. Az 1956-os forradalom és szabadságharc jelentősen lecsökkentette a növendékek számát. Ez a tény, a hadsereg szereplése, valamint a szovjet megszállás bizonytalanná tette a jövőt, az állami és katonai vezetés a későbbiekben a tisztképzést egyetlen tiszti iskola keretén belül tartotta célszerűnek megvalósítani. Ennek megfelelően 1957. március 1-én megalakult Budapesten az Egyesített Fegyvernemi Tiszti Iskola. Itt kapott elhelyezést a híradótiszt-képzést biztosító Híradó Tagozat. A bizonytalan helyzetben az első és második évfolyamot kihelyezték csapatokhoz, csak a harmadik évfolyamnak volt képzés. 1957 szeptemberében az iskolán mindössze 220 tisztet avattak. A rendes képzés csak 1957 szeptemberében indult.

A tisztképzés a hadsereg továbbfejlesztését követve, mind létszámban, mind szaktudásában változott. A gyakorlati tudás megszerzésére 1 évig csapatszolgálatot teljesítettek a jelentkezők. A katonai alapismeretek elsajátítását az összevont fegyvernemi ezred biztosította, melynek parancsnoksága alá tartozott minden növendék.

1961-ben bevezették a 4 éves oktatást, mert a katonai követelmények mellett polgári tanulmányi követelményeket is teljesíteni kellett. Ennek fejében olyan diplomát kaptak a végzősök, melyet főtechnikusi szinten elfogadtak a polgári életben is. Tovább növelve a tiszti követelményeket 1967-től a képzés főiskolai szintűvé vált. Az évek folyamán felduzzasztott létszám indokolta, hogy három főiskola alakuljon.

A híradótisztek képzése a megalakult Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán folytatódott, ahol híradó szaktechnikusokat és híradó parancsnokokat képeztek vezetékes, rádiós és rádiórelé szakokon. 1973-tól ismét emelkedtek a követelmények, és a híradótisztek üzemmérnöki diplomát kaptak, melyet a polgári életben is elfogadtak.

A rendszerváltás a tisztképzésre is hatással volt, a főiskola 1990. szeptember 1-től Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola néven működött tovább. A tisztképzés ideje 4 év lett, a régi hagyományok ismét szerepet kaptak a nevelésben és a főiskola külsőségeiben.

2000-ben a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetembe integrálódott, Bolyai János Katonai Műszaki Kar néven.

2012-ben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem befogadta az egyetemet, mely jelenleg Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar néven folytatja tevékenységét. Ezen a karon belül a Híradó Tanszék továbbra is megpróbál eleget tenni a megrendelői igényeknek.