Könyvismertetők

A 21. század első két évtizede rendkívül markáns – sok tekintetben negatív – változásokat hozott ahhoz a ma már optimistának mondható képhez viszonyítva, amellyel a hidegháború vége – vagy ma már lehet inkább: felfüggesztése – után Európa legtöbb állama és társadalma rendelkezett. A 2010-es évek aztán a különféle biztonsági kihívások és fenyegetések egymást váltó, sőt egymásba hajló, majd egymást erősítő tendenciáit hozták el, még hozzá sok esetben Európát közvetlenül is érintve. A biztonság hagyományos – fegyveres védelemmel összefüggő – értelmezését közvetlenül érintő fenyegetések és támadások mellett civilizációs krízisek is megjelentek, melyek hatásait a COVID-19 világjárvány majd ez év elején az orosz-ukrán konfliktus háborúvá fajulása követett. Ezek a hatások Európa államait jelentős védelmi és biztonsági irányváltásra, fejlesztésre, fegyverkezésre, nem utolsó sorban pedig szabályozási és működési reformokra kényszerítették. Az állam védelmi és biztonsági funkcióinak államszervezeti és szabályozási reformja azonban rendkívül sokrétű folyamat, amiben a szakmai, technikai és képességbeli követelményeknek szinergiát kell mutatniuk a szabályozással és szervezéssel, nem utolsó sorban pedig a képzéssel, kutatással és stratégiai távlatú tervezéssel, fejlesztéssel, továbbá a társadalmi és politikai gondolkodással, biztonság percecpióval. Egy ilyen hatásterű reformhoz tehát komplex és rendszerszerű gondolkodás szükséges, aminek a szakmai és tudományos megalapozottsága a különféle védelmi és biztonsági ágazatok további fejlődése mellett az átfedést mutató területek kutatási kapacitásokkal való összehangolt támogatásával valósítható meg. Jelen kötet – építve a szerző elmúlt egy évtizedben e téren végzett kutatásaira és gyakorlati tapasztalataira – ezt a szemléletbeli elemet, illetve ennek fontosságát, sajátosságait, hiányosságait és fejlesztési irányait veszi górcső alá a szabályozás és az azzal kapcsolatos gondolkodás felől közelítve. A szabályozási megközelítést a szerző jogász volta, a jogállamiság kritériumai, valamint az a tény is indokolja, hogy a törvényi szabályozás hasonlóan az egyes védelmi és biztonsági szervek belső szabályozóihoz, az állam védelmi és biztonsági funkcióinak szakmai, működési és szervezeti kereteit, módszereik katalógusát vagy vázát adják meg. Ha tehát a szabályozást determináló szemléletmódban fejlődés áll be, az kivetíthető a védelmi és biztonsági funkciók egészére és fordítva. Másik oldalról a jogi szabályozás társadalmi és politikai meghatározottsága, illetve szakmai és tudományos diskurzusban való feldolgozása a védelmi és biztonsági funkciók és tudatosság társadalmi beágyazottságát is tükrözi, amiből további fontos következtetések vonhatók le a fejlődés lehetőségeire és a védelem helyzetére nézve. A kötet ezt a helyzetet, ennek különféle aspektusait kivánja körüljárni a további személeti fejlődést segítő szándékkal.

A kötet ide kattintva elérhető.

A kötet TKP2020-NKA-09 számú projekt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított támogatással, a Tématerületi Kiválósági Program 2020 pályázati program finanszírozásában, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem keretei között valósult meg.

Nemzetközi Hadijogi Szöveggyűjtemény

A kötet egyik szerkesztője – Dr. Spitzer Jenő hadnagy úr – Tanszékünk külsős előadójaként több tantárgy oktatásában is részt vesz. A kötet célja egy helyen elérhetővé tenni azokat a szerkesztők által kiemelkedő fontosságúnak ítélt hadijogi jogforrásokat és gyakorlati dokumentumokat, amelyek együtt közlése akár a gyakorló szakemberek, akár a kutatók, illetve a téma iránt érdeklődők számára jelentős segítséget nyújthat. A kötet megközelítése a nemzetközi jogi jogforrások viszonylatában már ismert a hazai szakirodalomban, kiemelendő azonban, hogy a katonai vonatkozású képzés, kutatás, gyakorlat szempontjából releváns források összefoglaló közlése tekintetében mindenképp hiánypótló munkáról van szó, amelynek megjelentetését lektori feladatok ellátásával és a kiadást segítő tanácsokkal Tanszékünk több munkatársa is támogatta.

A kötet ide kattintva elérhető.

Új típusú hadviselés a 21. század második évtizedében és azon túl – Intézményi és jogi kihívások

A Dr. Farkas Ádám és Dr. Végh Károly szerkesztésében megjelent tanulmánykötet a 21. század első két évtizedének biztonsági tapasztalatai alapján járja körül a változó környezet jogi és nemzetközi intézményi vonatkozásait. A kötet az általános áttekintéstől a konkrét – péládul a nemzetközi szervezetek helyét szerepét, a hibrid fenyegetéseket, a nemzetközi terrorizmus, a kibertérből érkező kihívásokat, az autonóm fegyverrendszerek témakörét vagy épp a drón-hadviselés problematikáját érintő – témakörökig vizsgálja a különféle újszerű jelenségek és kihívások jogi és intézményi vonatkozásait. E megközelítéssel a kötet inkább multidiszciplináris megközelítéssel jellemezhető, mintsem vegytiszta jogi munkák egyvelegeként, ami miatt több szak- és tudományterület képviselői számára is haszonnal forgatható mind az oktatás, mind a tervezés-elemzés, mind pedig a kutatás viszonylatában.

A kötet ide kattintva elérhető.

Freedom of European national constitutions to regulate emergencies

Dr. Till Szabolcs Péter ezredes úr több évtizedes szakértői, kutatói múltra visszatekintő munkásságának új, angol nyelvű, különleges jogrendi tárgyú kötetét jelentette meg a Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság 2020 év végén. A kötet rendkívül komplex, hiánypótló megközelítéssel vizsgálja az elmúlt időszakban Európában több okból is aktuálissá vált témakört és annak hazai vonatkozásait, amivel egyrészről a témakörrel kapcsolatos ismeretek gyarapítására, másrészről pedig a magyar vonatkozások egy olvasatának európai megismertetésére is lehetőséget teremt.

A kötet ide kattintva letölthető.

Szkülla és Kharübdisz között – Tanulmányok a különleges jogrend elméleti és pragmatikus kérdéseiről, valamint nemzetközi megoldásairól

A kötet Tanszékünk két munkatárságnak szerkesztésében, 2020 végén jelent meg és egy több éves kutatási program eredményeit foglalta össze. E körben a különleges jogrend intézményének elméleti és rendszertani alapjait, történeti fejlődését, nemzetközi modelljeit és hazai sajátosságait is górcső alá vette. E megközelítésben a kötet hosszú évtizedek után elsőként nyitott teret a téma komplex és több területet, modellt érintő áttekintésére, amivel mindazok érdeklődésére számot tarthat, akik a COVID-19 járvány miatt ismét aktuálissá vált témakör mélyebb összefüggéseire is kíváncsiak. E körben a kötet úttörőnek is tekinthető, hiszen megközelítését azóta több a témában megjelent írás, illetve újabb kötet is idézés tárgyává tette.

A kötet ide kattintva letölthető.

A [hon]védelmi alkotmány kialakulása a polgári Magyarországon 1867-1944

A kötet egy olyan történeti áttekintést igyekszik nyújtani Magyarország modern fegyveres védelmének fejlődéséről, amely a hangsúlyt elsősorban az államszervezet és a szabályozás fejlődésére, alakulására helyezi a téma kapcsán. A szerző célja az áttekintéssel az volt, hogy rávilágítson a jogállamiság szempontjából ma egyre fajsúlyosabbá váló védelmi kérdések magyarországi szabályozási előzményeire. A jogi fejlődési ív fontossága abban ragadható meg, hogy az ország védelmének jogi vonatkozásai terén manapság ismerethiány vagy egyes intézmények félreértettsége tapasztalható, miközben azok egy-némelyike - igaz, részben módosulva, de - a mai napig feltűnik az alaptörvényi és törvényi szabályozásban. Mindezeknek pedig még nagyobb jelentőséget és aktualitást kölcsönöz az a tény, hogy folyamatosan és dinamikusan változó biztonsági környezetünkben nemcsak a védelmi képességeinknek, de azok szabályozásának is fejlődnie kell, hogy jogállami keretek között tudjuk korszerűen szavatolni a biztonságot. A védelem jogi szabályozásának megalapozott és szerves fejlődése azonban nehezen képzelhető el úgy, hogy közben a szabályozás előzményeiről, fejlődésívéről felhalmozott ismereteinket bizonytalanság terheli. A szerző reménye, hogy munkájával és gondolataival segíteni tud e bizonytalanság mérséklésében mind a jogvégzett, mind pedig az állam -és jogtudományok szempontjából laikus olvasóknak.

Az állam fegyveres védelmének alapvonalai

A kötet egy elméleti, filozófiai megalapozást, illetve rendszertani megközelítést kíván meghonosítani az állam fegyveres védelmének jogi, szabályozási, államszervezeti vonatkozásai kapcsán, melynek kialakításában az államelméleti és filozófiai, illetve a történelmi alapok mellett nemzetközi mintákra is épít. Ez a megközelítés egyrészről újszerűnek tekinthető a hazai szakmai és tudományos gondolkodásban a téma kapcsán, másrészről pedig nyitást jelent a nemzetközi minták és a komplex biztonsághoz igazodó védelem- és államszervezés tekintetében. A kötet célja elméleti oldalról megalapozni, majd pedig egy lehetséges narratíva mentén felvázolni a magyar állam fegyveres védelmének rendszerszerű megközelítését és ez által lehetséges fejlesztési irányait is. A rendszerszerű megközelítés előnye, hogy az túllép az ágazati versengés keretein, valamint lehetőséget teremt arra, hogy a fejlesztésről való gondolkodást kimozdítsa a meglévő keretek ad hoc módosítására irányuló szemléleti alapállásból és adott esetben a fogalmi szintig visszamenő megújításra ösztönözze. Ebből adódóan természetesen a kötet több vitaindító felvetést is tartalmaz, azonban ezt a szerző azon meggyőződéséből adódóan teszi, hogy csak az értékes, konstruktív és előre mutató szakmailag és tudományosan is megalapozott diskurzus vezethet valóban tartós eredményekre.