Tudományos Diákkör
Miért írj TDK-t? Avagy TDK-írás hallgatói szemmel…
Egy TDK-dolgozat elkészítése nagy kihívás … nehezen veszi rá magát egy hallgató. A hosszadalmas kutatás és olvasás, az átgondolt rendszerezés és tervezés, a szorító határidő és a még szorítóbb, de folyamatos naprakészség mind olyan velejárói a TDK írásnak, amelyek elrettentik a hallgatókat. Fontos azonban látni, hogy egy TDK megírása nemcsak ezeket a jellegzetességeket hordozza magában. A TDK egy olyan munka, amelynek az elkészítéséhez jó szervezés, olvasottság és írói képesség kell, amelyeket akár egy dolgozat megírása közben is elsajátíthatsz vagy akár tovább fejleszthetsz. Egy TDK révén elsajátíthatod a rendszerben való gondolkodást, amely a későbbiekben nemcsak a munkád, hanem az életedben is fontos lehet. Egy TDK megmutathatja azt is, hogy mennyire vagy képes jól szöveget értelmezni, mennyire tudsz jól kontextusba helyezni egy forrást, vagy hogy mennyire tudsz elemezni egy tudományos munkát és abból a megfelelő következtetéseket levonni. Mivel a TDK dolgozatot elfogadtathatod szakdolgozatként, diplomamunkaként is, már emiatt megérné megírni egyet … S persze nem utolsó szempont, hogy hosszútávon – ha valaki jól írja meg – akár megalapozhatja a jövőbeli tudományos pályafutását, mert a TDK-témáját képező kutatási területből születhet további tanulmány, cikk, pályázati anyag … azaz öngerjesztővé, inspirálóvá válik a jó munka.
Szöveg: Kripkó Ádám, tanszéki TDK-kör hallgatói vezető
Siklósi Péter – Időszerű nemzetközi és magyar biztonság- és védelempolitika
A Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék Tudományos Diákköri Csoport április programjának keretében Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelemért felelőst helyettes államtitkára tartott előadást. A téma a nemzetközi biztonság és védelempolitika volt, az eseményt Dr. Molnár Anna moderálta.
Az előadás kezdetén Siklósi Péter elmondta, hogy a nemzetközi biztonsági környezet megváltozott. Olyan geopolitikai trendek jönnek létre, melyekkel „egy új világ felé haladunk”. Ez a fajta átrendeződés nem csak a biztonságpolitikában, hanem más területeken is érezhető. Kína gazdasági felemelkedésével Amerika vezető szerepe megkérdőjeleződik. Emellett növekszik az instabil államok száma és élesedik a verseny az országok között. A 2000-es évek elején még Európa a legbiztonságosabb kontinens volt, de ez 2008-tól kezdve sorozatos negatív események miatt - mint a gazdasági válság, az arab tavasz - hirtelen véget ért. Közép-Európában dinamikus gazdasági növekedés volt tapasztalható, ami első ránézésére növeli a stabilitást, bár Siklósi Péter szerint, később visszatekintve ezt nem biztos, hogy így fogjuk látni. A kihívások között említette keleten Oroszországot, délen az iszlám világot.
A keleten egy nagy állami szereplőtől érkezik a kihívás, melynek van katonai dimenziója is. A NATO képes reagálni rá, hisz van gyakorlata ebben. A legfontosabb döntések már megszülettek Walesben és Varsóban, azóta is ezek megvalósítása folyik. Siklósi Péter elmondta, hogy a NATO parancsnoki struktúrájának ismételt átalakítása zajlik. A déli kihívás rendkívül összetett, mely új terepnek számít. Van katonai vonatkozása is, ezért a NATO-nak is van benne szerepe, de sokkal több területet érint. Az Európai Unió jobban illene ehhez, hiszen sokkal szélesebb spektrumon működik, viszont a katonai együttműködés nem volt soha olyan mély, mint a NATO-ban. Magyarország helyzete, környezete biztonságpolitikai szempontból nem rossz, de romló. Kihívást jelent Ukrajna és a Nyugat-Balkán is, de ezeket a problémákat nem egyedül kezeli, hanem különböző nemzetközi szervezetek részeként. Ebből a szempontból a legfontosabb az Európai Unió és a NATO. Siklósi Péter kihangsúlyozta, hogy Magyarország érdeke, hogy Európa erős legyen és hogy képes legyen reagálni a kihívásokra.
A harminc perces előadást egy jó hangulatú, kötetlen beszélgetés követett. Köszönjük szépen Siklósi Péternek, hogy eljött hozzánk és további sok sikert kívánunk munkájához!
Írta: Juhász Katalin
Európai védelem helyzete és jövője – Nagy Zsolt előadása
A Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék februári programja keretében meghívta Nagy Zsoltot, az Európai Védelmi Ügynökség elemzőjét egy előadásra. Az eseményt a tanszéki Tudományos Diákköri Csoport szervezte, a téma az Európai védelem helyzete és jövője volt. Az előadást dr. Molnár Anna a tanszék vezetője nyitotta meg.
A védelempolitika Európában nagyon időszerű kérdés, prioritássá nőtte ki magát. Nagy Zsolt szerint az utolsó órában vagyunk, „most vagy soha”, fejleszteni kell a közös védelempolitikát. Három kulcsidőszakot említett meg, a 2013-as, 2016-os, 2017-es évet. 2013-ban a Lisszaboni Szerződés után, öt hosszú év után került ismét napirendre a védelempolitika az állam- és a kormányfők elé. Jogos a kérdés, hogy egészen 2013-ig miért nem volt fontos e terület. Nagy Zsolt szerint úgy éltünk, hogy biztonságos környezetben éreztük magunkat, ráadásul a gazdasági válság is lekötötte figyelmünket. A 2016-os év azért volt fordulópont, mert egy olyan globális stratégia került kidolgozásra, ami új lendületet adott a védelemről való gondolkodásnak. Ezt követően konkrét kezdeményezések is elindultak. 2017 volt a „kezdeményezések éve”, hisz elindult az Európai Védelmi Alap, a CARD (Coordinated Annual Review on Defence), és a PESCO-t (Permanent Structured Cooperation) is létrehozták. Ezzel új szintre emelték az európai védelmet.
A 2017 júniusában létrehozott Európai Védelmi Alap célja, hogy hatékonyabban költsék el a tagállamok az adófizetők pénzét, s hogy az Alap koordinálja, kiegészítse, kibővítse a védelmi kutatásra, a prototípusok kifejlesztésére, valamint a védelmi felszerelések és technológia beszerzésére irányuló nemzeti beruházásokat. Fontos kérdés azonban az európai védelem helyzetét illetően a Brexit. Nagy-Britannia ugyanis 55 milliárd eurós védelmi kiadásaival sereghajtóként, a teljes európai védelmi költségvetésnek több mint negyedét fizette. Kérdéses, hogy hogyan pótolják majd ezt a hiányzó összeget a tagállamok.
Nagy Zsolt konklúzióként összefoglalta a jelenlegi helyzetet. A közös biztonság- és védelempolitika nyitott végű folyamat, már a Maastrichti Szerződésben megjelent a védelmi unió elképzelése. A következő években kiderül, hogy a PESCO útját siker vagy kudarc övezi-e. Ha sikertelenség, akkor az EU szkeptikusok kerülnek majd többségbe. Meghatározó lesz a jövő szempontjából az európai stratégiai autonómia és a transzatlanti kapcsolatok alakulása. E stratégia támogatója ugyan Franciaország, de a transzatlanti viszonnyal meg kell vívnia a harcát. Jelenleg egy „kegyelmi állapotban” vagyunk.
Köszönjük szépen a gondolatébresztő előadást Nagy Zsoltnak. A Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék TDK csoportjának soron következő programjára áprilisban kerül sor. Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért felelős helyettes államtitkára fog előadást tartani, részletek hamarosan.
Szöveg: Juhász Katalin
