Tudomány és kutatás

Tudományos és kutatási tevékenység

A tudományos életben a tanszék oktatóinak és kutatóinak alapvető joga, és kötelessége, hogy az oktatási tevékenységük mellett kutatómunkát is folytassanak, valamint tudományos eredményeikről nyilvános fórumokon adjanak számot. Kutatómunkájuk kiterjed a repülés számos területére, különösen a repülésbiztonság számos aspektusára. E tevékenység alapvető sajátossága a nyilvánosság. Az szakcsoport oktatói és kutatói hazai, és nemzetközi fórumokon, konferenciákon, valamint egyéb rendezvényeken adnak számot tudományos munkájuk eredményéről. A tudományos eredmények közzététele során írott és elektronikus formában is publikálhatják tudományos munkájuk eredményeit, melynek egyik fontos terepe az Intézet által alapított Repüléstudományi Közlemények.

A Repülésirányító és Repülő-hajózó Tanszéken dolgozó oktatóknak fontos szerepe van az egyetemi képzésben részt vevő tehetséges hallgatók OTDK-ra történő sikeres felkészítésében, valamint az egyetem Doktori Iskoláiban tanuló doktoranduszok képzésében egyaránt.

A tanszék tudományos és kutatási tevékenységének fő irányai:

• Légi-közlekedés biztonság (kihívások, kockázatok, esemény-kivizsgálás stb.);
• légierő alkalmazás (repülő és helikopter csapatok alkalmazása, repülés történet, fegyveres konfliktusok légierős vonatkozásai, légijármű típusok stb.);
• modern navigáció (eszközök, eljárások stb.);
• katonai információkommunikációs technikák, távközléstechnika;
• pilóta nélküli repülés (alkalmazás, jogszabályi háttér vizsgálata, technika-történet stb.);
• repülésirányítás missziós műveletekben (alkalmazás, eszközök, eljárások stb.);
• repülőtér-biztonság (futópálya-sértés, földi mozgások biztosítása, azok technikai és humán aspektusai stb.);
• repülésirányítói kompetenciák (vizsgálati módszerek, eljárások stb.);
• a szenzomotoros teljesítmény változásainak dinamikája a repülésirányítók professzionális tevékenységében és a diagnosztikai eljárások felkészítésében való alkalmazásának lehetőségei az NKE és a Magyar Honvédség keretein belül;
• kényszerhelyzeti eljárások és hatásuk a repülésirányítók pszicho-fiziológiai állapotára, a prevenció és felkészülés lehetséges irányai;
• kognitív és élettani teljesítmény változásai a repülésirányítás során.