Tudományos fórumok és egyéb

 

Európa több szempontból is válaszúthoz érkezett: a kontinens sorsát meghatározó alapvető döntések meghozatalára van szükség. Európa keresztény identitásának jövője nagyban függ attól, hogy képesek vagyunk-e megtalálni a megfelelő válaszokat az előttünk álló kihívásokra. Mindehhez a szellemi kapaszkodót több mint ezer éves keresztény gyökereink nyújthatják. Különösen nagy felelősséget ró mindez a keresztény kötődésű médiára és általában azon újságírókra, akik az egyházi tanítások szellemében végzik mindennapi munkájukat. Egy, a keresztény média szereplőit és a keresztény kultúra aktuális kihívásaival foglalkozó gondolkodókat összehozó vitafórum létrehozása nagyban hozzájárulhat a releváns kérdések megvitatásához.

Ebből a megfontolásból a Külgazdasági és Külügyminisztérium egy nemzetközi konferenciát szervez. A három napos nyílt esemény 2019. szeptember 4. és 6. között kerül megrendezésre Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A konferencia olyan tágabb témakörök köré rendeződik, mint a keresztény újságírás, kereszténység a XXI. században, keresztényüldözés a világban, valamint kereszténység és a család. A résztvevők minden egyes tematikus blokkon belül több panelbeszélgetés keretében tudják majd kifejteni gondolataikat a nagyobb témakörök egyes részkérdéseiről. Egyházi vezetőket, közéleti személyiségeket, egyetemi tanárokat, politikusokat, újságírókat kértünk fel előadónak a világ minden tájáról, annak érdekében, hogy a vélemények lehető legszélesebb skálája jelenjen meg az eseményen. Minden előadás és panelbeszélgetés lehetőséget kínál a közönség számára, hogy interaktív formában kérdéseket intézhessenek a felszólalók felé.

A konferencián felmerülő néhány központi vitakérdés: Mit jelent a kereszténység a XXI. században? Hogyan értelmezhetőek a mai európai és globális folyamatok? Mit nevezhetünk korunk legnagyobb dilemmáinak? Mit nevezünk keresztény újságírásnak? Mik a keresztény értékek alkotóelemei? Mely keresztény értékek vannak leginkább veszélyeztetve?

A konferenciára regisztrálni a bfcc.media honlapon lehetséges. Amennyiben további kérdései merülnek fel, kérjük írjon az info@bfcc.media e-mail címre.

_______________________________________________________________________

Vallás és biztonság kapcsolatáról tanácskoztak a HHK-n

Afrikában szisztematikus vallási konfliktus zajlik, a kontinens a globális dzsihád nagy csatatere és a helyzet romlik – hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán tartott „Vallás és biztonság a XXI. században” című konferencián. A terület kutatásának évtizedes hagyománya van a karon.

A téma kutatásának fontosságát a folyamatosan változó biztonsági környezet adja, amely kihívások elé állítja a hadsereget és szükségessé teszi a katonai, politikai és egyházi válságkezelési módok összehangolását – fogalmazott megnyitójában Jobbágy Zoltán. A HHK tudományos és nemzetközi dékánhelyettese emlékeztetett arra, hogy a vallás és biztonság, illetve a vallás és háború évtizedes kutatása a hadtudományok szerves része. A kutatások területe is igen széles: a háborúetika, a vallásdiplomácia, a vallásföldrajz, vagy éppen az üldözött vallási közösségek mind-mind olyan terület, amellyel a kutatásokban foglalkoznak, de több területen való együttműködést valósít meg a vallási szélsőségek Ludovika Kutatócsoport is.

A háború folyamatos jelenség az emberiség történetében, a háborús okokat pedig a 17. századig, pontosabban a 30 éves háború lezárásáig a vallás dominálta – hívta fel a figyelmet előadásában Kaló József. A Honvédelmi Jogi és Igazgatási Tanszék egyetemi docense arról is beszélt, hogy napjainkra általánossá váltak a vallási alapú konfliktusok és dominánssá a nem állami szereplők, például a terrorszervezetek, amelyek ideológiáját a vallás szolgáltatja. „Nehéz vegytiszta vallásháborút találni” – mondta az NKE oktatója annak kapcsán, hogy ezen konfliktusok kiváltó okai közé gyakran keveredik a politikai ideológia és az etnikai fanatizmus. Paradox helyzet, hogy miközben minden vallás a békét hangoztatja, mégis erőszakos megnyilvánulási formái is vannak. Mindenesetre a vallási alapú konfliktusok olyan aktuális biztonsági kihívást jelentenek, amelyek alapvetően meghatározzák nemzetközi környezetünket. Ennek nyomán igen nagy az érdeklődés Afrika iránt, amelynek északi részét az iszlám, a délit a kereszténység „vette be”. A Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék kutatója, Marsai Viktor úgy fogalmazott: „Afrika a két nagy világvallás legintenzívebb terepe napjainkban.” Az előrejelzések szerint 2050-re a világ 10 legnépesebb államának fele lesz Afrikában, amely magával hozhatja a feszültségek fokozódását. Akkorra 2,4 milliárd ember élhet majd a fekete kontinensen, ahol a kutató szerint három „törésvonal” húzódik. Az egyik az iszlám és kereszténység közötti, a másik a klimatikus, amely a Szahara terjedésének következményeként a nomád muszlim közösségeket a keresztény földműves területek felé tolja el. A harmadik ilyen törésvonal Marsai Viktor szerint etnokulturális, amely az egyes népcsoportok konfliktusaiban nyilvánul meg. Nem segíti a helyzetet az sem, hogy egy 2014-ben, a dzsihadisták körében végzett felmérés szerint az iszlám áll támadás alatt, „szent háborújuk” így nem a kereszténység elleni támadás, hanem önvédelem. A problémát súlyosbítják az afrikai belháborúk, ahol az atrocitások nemcsak a keresztények ellen irányulnak, hanem zajlik a mérsékelt szulfi imámok szisztematikus lemészárlása is.

A háborúk motívumának ideológiai háttere van, ezen feszültségből azonban lehetőséget faragna a Szuverén Máltai Lovagrend és annak szeretetszolgálata. Az 1000 éves szervezet 150 országban van jelen, segélyakcióival nagy nemzetközi konfliktusok bajba jutottjain segít, a magyar szervezet is a világ hét pontján van jelen segélyprogramjaival. Solymári Dániel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi fejlesztésekért és migrációért felelős vezetője előadásában a humán biztonság bővítéséért szállt síkra. Az emberiség 5500 éves írott történelméből csak 292 évben volt béke, a háborúk elszenvedői pedig mindig egyének, így az ő biztonságuk az elsődleges. Ennek kialakításában van szerepe a segélyszervezetnek is, amely az egyén középpontba állításával, szükségletei, egzisztenciális biztonsága kialakításának segítésével új látásmódot ad a segélyezésnek. Ezt a máltaiak a jelenlét fogalmával jellemzik – mondta a szervezet képviselője, aki szerint a humán biztonság alapja egy konfliktusban az, hogy a segélyező falat képezzen a sérülékeny lakosság és a harc között. A konferencián szó volt a vallás és biztonság nemzetbiztonsági jelentőségéről is, amelynek fontosságát jelzi, hogy a világon 2,2 milliárd ember tartja magát vallásosnak. Kis-Benedek József ny. ezredes, a NKE Hadtudományi Doktori Iskola témavezetője szerint egyre nagyobb a vallás szerepe a belső konfliktusokban, a migráció pedig vallási és nemzetbiztonsági szempontból is kihívást jelent. A professzor kiemelte: az iszlám országokban a lakosság 20 százaléka támogatja azt a nézetet, miszerint a vallás védelmében akár az emberéletet is fel kell áldozni, ez pedig táptalajt ad a terrorizmusnak, hiszen a vallási motiváció gyors toborzást tesz lehetővé, így ezek kutatása is fontos. Kis-Benedek József szerint nemzetbiztonsági oldalról egyik kiemelt feladat a vallásszabadság hangsúlyozása mellett a mérsékelt iszlám kormányok és vallási szervezetek segítése. A wokshopon elhangzott: az egyetem további együttműködéseket tervez a téma mélyebb feltárásában. Hamarosan több kutató utazik a Leuveni Katolikus Egyetemre, de szeretnének kapcsolatot a Pápai Gergely Egyetem Keleti Intézetével is. Emellett tervben van a magyarok szentszéki szolgálatával kapcsolatos 10 előadásból álló sorozat, amelynek fővédnöke Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek. A rendezvényen szó volt még egyebek mellett a tábori lelkészi szolgálat jelentőségéről a vallásbiztonsági és etikai kérdések kutatásában, a vallási szélsőség és vallásszabadság kutatásának kérdéseiről a jogtudomány tükrében, de a fegyvernemi védőszentek kultuszáról is.

_______________________________________________________________________

80 éves az első magyar honvédelmi törvény

Nyolc évtizeddel ezelőtt, 1939-ben fogadta el az akkori törvényhozás az állampolgárok honvédelmi kötelezettségeit, a háború idején vagy az országot közvetlenül fenyegető háborús veszély esetén elrendelhető honvédelmi szolgálatokat, a gazdasági korlátozásokat és egyéb kivételes intézkedéseket egységes rendszerbe foglaló jogszabályt. Az első honvédelmi törvény megszületésének történelmi hátteréről és a mai korig nyúló hatásairól rendeztek konferenciát az NKE Hungária körúti campusán.

A törvényt az Országgyűlés két háza 1939. elején tárgyalta, majd március 11-i kihirdetésével lépett hatályba. Az ebben részletezett honvédelmi kötelezettségek között szerepelt a hadkötelezettség, a légvédelemmel és légoltalommal kapcsolatos kötelezettségek, ill. a leventekötelezettség. „A konferencia tiszteleg a magyar jogalkotás honvédelmi szempontból kimagaslónak tartott eredménye előtt és azt történeti és jogtörténeti aspektusból vizsgálja meg, tekinti át” – mondta köszöntőjében Jobbágy Zoltán ezredes. A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese hangsúlyozta, hogy az európai jogállami fejlődés szempontjából nagy fontosságú a honvédelem szabályozásának folyamatos fejlődése. Jobbágy Zoltán szerint manapság a változó körülményekhez igazodó szabályozás mellett törekedni kell arra, hogy a haderő korszerű, jól értelmezhető és hatékony védelmet segítő jogállami szabályozás szerint működhessen.

„Az 1939. évi II. törvénycikk megalapozta az azóta is töretlennek tekinthető honvédelmi különleges jogrendi szabályozási rendszer fejlődését”- hangsúlyozta előadásában Kádár Pál. A Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára elmondta, hogy ez volt az a jogszabály, amely elsőként foglalta össze, egyfajta kódexszerűen nemcsak a haderőre, hanem a kivételes jogrendre vonatkozó rendelkezéseket, szabályokat is. A törvény tágabb aspektusból világította meg azt, hogy hogyan kell a honvédelemnek, mint rendszernek működnie. „Számos olyan jó intézménynek a gyökere ez a törvény, amelyeket a mai napig is használ a jogrendszerünk”- tette hozzá Kádár Pál.

Az első honvédelmi törvény hadtörténeti jelentőségéről Kaló József tartott előadást. A HHK egyetemi docense a jogalkotási előzményeket sorolva szólt az 1707. évi ónodi országgyűlés által elfogadott Regulamentum Universale-től az 1912. évi XXX. és XXXI. törvénycikkekig számos jogalkotási aktusról. Az első honvédelmi törvény megszületésének történelmi kereteit olyan események adták, mint például az 1938-as Győri program meghirdetése, a bledi egyezmény, vagy az első bécsi döntés. Kaló József szerint az 1939-ben elfogadott II. törvénycikk a várható világégés hazai katonai felkészülésének legfontosabb jogi megalapozottságát jelentette. Emellett a törvény fogalmai, szerkezete, egyszerű nyelvezete és pontossága mintájául szolgált a későbbi honvédelmi törvényeknek. „A törvény több mint húsz évet élt, dacára a közben bekövetkezett világpolitikai, belpolitikai és honvédelmi változásoknak”- fogalmazott az előadó.

A törvény a többi között rendelkezett a hadkötelezettségről is, amely a 18 és 60 év közötti férfiakra terjedt ki. Elhangzott az is, hogy a törvény piacgazdasági viszonyok között rendezte az állam, a hadviselés és a honvédség igényei kielégítését biztosító anyagi, gazdasági és munkakötelezettséget. Kaló József szerint a törvény ezen részének szabályozása eléri a mai kor szabályozási szintjét is.

A rendezvényen szó volt még a többi között a társadalom, politika és honvédelem kapcsolatáról az első honvédelmi törvény megalkotásakor, a Legfelső Honvédelmi Tanács intézményéről és a honvédelmi kötelezettségek rendszeréről.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

_______________________________________________________________________

Keresztényüldözés: korunk egyik legsúlyosabb humanitárius válsága

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem vallási kisebbségek helyzetével kapcsolatos kutatásainak eredményeit is figyelembe vették a Hungary Helps Program kialakításában és megvalósításában – hangzott el az NKE Hungária körúti campusán tartott tudományos konferencián. Azbej Tristan államtitkár példaértékűnek nevezte az egyetem és a Miniszterelnökség egy éve kötött együttműködési megállapodását.

„Magyarországon egy évtizede kezdődött el, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jogelőd intézményében a vallás és biztonság témakörének kutatása a hadtudományok keretében”- mondta el bevezetőjében Ujházi Lóránd, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar tudományos főmunkatársa. A karon működő vallás és biztonság szakcsoport vezetője szólt arról a két évig tartó kutatómunkáról is, amelyben a vallási szélsőségek helyzetét elemezték a szakértők.

„Amíg a keresztényüldözés kérdése nem kap elég figyelmet a nemzetközi politikában, a magyar kormány felismerte, hogy ez napjaink egyik legsúlyosabb humanitárius tragédiája”- fogalmazott beszédében Jobbágy Zoltán ezredes. A HHK tudományos és nemzetközi dékánhelyettese elmondta, hogy a keresztények a világ mintegy nyolcvan országában szenvednek el különböző üldöztetést, így súlyosan korlátozzák emberi jogaikat, valamint vallási és lelkiismereti szabadságjogaikat. „Ez összesen 215 millió keresztény embert érint”- tette hozzá. Elhangzott az is, hogy becslések szerint Szíriában kevesebb, mint a felére, Irakban ötödére csökkent a keresztények száma az elmúlt évtizedben. Jobbágy Zoltán szerint vannak olyan részei is a világnak, ahonnan kevesebbet hallunk a keresztényüldözésről, pedig az nagyon is jelen van a mindennapokban. A dékánhelyettes egyes nyugat-afrikai keresztény közösségeket hozott fel példának, amelynek tagjai közül tizezrek halnak meg terrorszervezetek támadásai miatt. „A problémáról beszélnünk kell, de konkrét, kézzelfogható segítséget is kell nyújtani, ráadásul azt helyben kell megtenni, hiszen az emberek általában ott akarnak élni, ahová születtek”- fogalmazott az ezredes. Erre jó példa az iraki Tel Askuf újjáépítése, amelyhez a magyar kormány jelentős anyagi segítséget nyújtott. Ennek eredményeként az 1300 elüldözött lakosból 1000 már vissza is térhetett városába. Jobbágy Zoltán elmondta azt is, hogy az NKE-n nemrégiben indult el a radikalizmus vallási szélsőségek szakirányú továbbképzési szak is.

„A válságok rendezése soha nem légüres térben történik. Az elmúlt évtizedek konfliktusait elemezve nyilvánvalóvá vált, hogy a nemzetközi közösség, a humanitárius szervezetek és a katonai erő csak együtt képes valós eredményt elérni a válságok rendezésében”- fogalmazott beszédében Padányi József vezérőrnagy. Az NKE tudományos rektorhelyettese szerint a HHK rendelkezik olyan felkészült oktatókkal és kutatókkal, akik nyitottak az újra, az együttműködésre, hiszen a hadtudomány az egyik legrégebbi tudományág, amely azonban képes a folyamatos megújulásra is. Padányi József szólt arról is, hogy a vallás és biztonság témában végzett egyetemi kutatások egy folyamatot jelentenek, amelynek a mostani konferencia nem záróköve, csak egy fontos eleme. „Biztos vagyok abban, hogy a magyarországi kutatások hamarosan felzárkóznak a nyugati iskolákhoz”- fogalmazott a rektorhelyettes.

Egy évvel ezelőtt kötött együttműködési megállapodást az NKE és a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkársága. Azbej Tristan államtitkár szerint ez egy példaértékű együttműködés, aminek részeként az NKE kutatói készítették el az idei „Budapest Jelentés a Keresztényüldözésről” tanulmányt. „A Hungary Helps Programot is az ebben foglaltak ismeretében alakítottuk ki. Az itt folyó munka a világ első, üldözött keresztényeket megsegítő programjának az előkészítésére és kialakítására is szolgált”- fogalmazott Azbej Tristan. Az államtitkár szólt arról is, hogy a kereszténység a világon a legüldözöttebb vallás, hiszen csak tavaly több mint négyezer embert gyilkoltak meg keresztény hitük miatt.

A rendezvényen előadást tartott Frank Spengler, a Konrad Adenauer Stiftung magyarországi irodájának képviseletvezetője is. A szakember elmondta, hogy a keresztények a vallás elterjedése óta üldöztetésnek vannak kitéve és ez így van a jelenkorban is. Elhangzott, hogy a keresztény áldozatok jelentős része muszlim többségű országokból származik. „Sok helyen az alapvető emberi jogokat is megtagadják tőlük, pusztán a hitük miatt”- fogalmazott Frank Spengler.

A konferencián több szekcióban tanácskoztak a résztvevők. A többi között szó volt a keresztényüldözés hatásáról az egyházi struktúrára, a keresztény kisebbségek nemzetközi és büntetőjogi védelméről, valamint a szíriai keresztény menekültek európai integrációjáról. A rendezvényen olyan neves külföldi szakemberek is részt vettek, mint például Massimo Pampaloni professzor, a Pápai Keleti Intézet dékánja, vagy Dirk Ansorge, a Sankt Georgen-i Filozófiai és Teológiai Doktori Iskola professzora.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Halápi Katinka

_______________________________________________________________________

Együttműködés a Leuveni Katolikus Egyetemmel

A Szélsőségek, vallási szélsőségek Ludovika Kutatócsoport kezdeményezésére együttműködési megállapodást kötött az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar és a Leuveni Katolikus Egyetem Teológiai és Vallástudományi Kara. Utóbbi Németalföld legősibb felsőoktatási intézménye és egyben a legrégibb, ma is működő katolikus egyetem a világon. Az intézménynek 14 kara, 62 alapdiplomás és 104 posztgraduális képzése van.
Jelenleg a vallás és biztonság témakörét kutató hallgatók és oktatók számára kínál lehetőséget az együttműködés, de a jövőben szeretnék kiterjeszteni azt a jog és államtudomány, illetve egyéb társadalomtudományok területeire is. Ujházi Lóránd, a kutatócsoport vezetője fontos állomosnak tartja az együttműködés aláírását, mivel Magyarországon a vallás és biztonság kutatása még gyerekcipőben jár. A leuveni intézményben évtizedek óta folynak azok a kutatások, amelyek a vallásetikai kérdéseket vizsgálják. A magyar kutatócsoport is egyre aktívabb munkát végez ezen a területen: tudományos publikációik és köteteik jelennek meg, szerkesztik a keresztényüldözésről szóló éves jelentést, hazai és nemzetközi konferenciákat szerveznek, valamint elindult az NKE-n a radikalizmus vallási szélsőségek szakirányú továbbképzési szak is. Ujházi Lóránd nagy lehetőségeket lát az együttműködésben, hiszen már idén szeptemberben magyar doktorandusz utazhat a flamand városba, és közös konferenciákat is szervezhetnek a leuveni egyetemmel. „Ezzel egy újabb híd nyílik meg, amelyen keresztül további nemzetközi partnerkapcsolatokat építhetünk ki”- fogalmaz a kutatócsoport vezetője. Az együttműködés létrejöttében fontos szerepet játszott Padányi József, az NKE tudományos rektorhelyettese, Pohl Árpád, a kar dékánja, Bénédicte Lemmelijn, a Leuveni Katolikus Egyetem Teológia és Vallástudományi Karának nemzetközi kapcsolatokért felelős dékánhelyettese, Johan Verstraeten az etikai kérdések és a társadalomtudományok szakértője és Csonta István, a leuveni jezsuita magyar kollégium igazgatója.

Forrás: https://www.uni-nke.hu/hirek/2019/02/06/egyuttmukodes-a-leuveni-katolikus-egyetemmel

_______________________________________________________________________

Lovagrendek egykor és ma

A keresztény lovagrendek többsége a katonai feladatok mellett karitatív tevékenységet is végzett a történelem folyamán. A mai „utódszervezetek” a keresztény értékek védelme mellett jelentős szerepet vállalnak például a humanitárius segélyezésben, valamint az elesettek és betegek segítésében. Erről a témáról tartott szakmai rendezvényt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem „Szélsőségek, vallási szélsőségek Ludovika Kutatócsoportja” az intézmény Hungária körúti campusán.

„A kutatócsoport az elmúlt több mint egy évben olyan munkát végzett, amelynek eredményeként az egyetem számára is kiemelt kutatási területté vált a vallási szélsőségekkel kapcsolatos tudományos tevékenység”- mondta köszöntőjében Ujházi Lóránd. A kutatócsoport vezetője hozzátette, hogy szoros együttműködésben vannak a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkárságával, amely számára egyfajta támpontként szolgál a témában végzett kutatásuk. Emellett számos nemzetközi kutatóközponttal is alakítottak ki kapcsolatot, a többi között a washingtoni Georgetown Egyetemmel, vagy a Belgiumban található Leuveni Katolikus Egyetemmel. „Minden adott ahhoz, hogy Magyarországon legyen az egyik központja a témában végzett nemzetközi kutatási tevékenységeknek”- fogalmazott Ujházi Lóránd.

A kutatócsoport által szervezett rendezvényen az egykori és a ma is működő lovagrendek történetéről és szerepéről osztották meg gondolataikat az előadók. Gellér Balázs tanszékvezető egyetemi tanár megnyitó előadásában arról szólt, hogy a lovagrendek történetét nemcsak az emberiesség, hanem néha az embertelenség is jellemezte. Az ELTE professzora utalt arra, hogy a Jeruzsálemet elfoglaló keresztény sereg gyerekeket és nőket is legyilkolt az ostrom során. Szó volt arról is, hogy mennyire tekinthetőek a nemzetközi jog alanyának a lovagrendek. Gellér Balázs erre a Máltai Lovagrendet hozta fel példának, amely a szentföldi háborúk során Rodosz szigetét szuverénként igazgatta, míg katonai veresége nyomán át nem települt arra a szigetre, amelyről a mai nevét kapta. A szuverén Máltai Lovagrenddel az államok diplomáciai kapcsolatot tarthatnak fent és kapcsolataik nemzetközi szerződési formában alakíthatók.

A világi és egyházi lovagrendek kialakulásáról és történetéről beszélt előadásában Kaló József. Az NKE HHK egyetemi docense elmondta, hogy amíg a világi rendek elsősorban uralkodói kezdeményezésre jöttek létre és főleg katonai feladatokat láttak el, az egyházi lovagrendek már a kezdetektől fogva karitatív tevékenységet is végeztek. „Szerzetesek és lovagok is voltak egyszerre”- fogalmazott az előadó. Kaló József kiemelten szólt a templomos, valamint a johannita lovagrend történetéről. A templomosok kapcsán elmondta, hogy hatalmuk a 13. század közepén érte el a csúcspontját, azt követően azonban folyamatosan vesztettek erejükből, miután utolsó nagymesterük 1341-ben máglyahalált halt.

Az 1100-as évek óta működik a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend, amelyet Hóvári János történész, diplomata, a lovagrend tagja mutatott be. A címzetes egyetemi tanár elmondta, hogy az egyetlen pápai lovagrendről van szó, amely a Szentatya irányítása alatt működik. Szimbóluma a jeruzsálemi kereszt, amelyet a ferencesek is magukénak vallanak. Elhangzott, hogy a jeruzsálemi Szent Sír mai formájában 1810-ben készült el, mivel a korábbi egy tűzvészben megrongálódott, így újat kellett építeni. „Ez a bizánci építészet hagyományait követi orosz stílusban”- tette hozzá Hóvári János. A lovagrendnek jelenleg mintegy 30 ezer tagja van a világban, és több mint 100 Magyarországon. Hazánk 1930-tól önálló tartománya a lovagrendnek. A második világháborút követő megszüntetése után 1991-ben alakult újjá a szervezet. 1998-ban a magyar állam együttműködési megállapodást kötött a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrenddel, ami azt is jelentette, hogy a szervezet itteni helytartósága tagja lett a Magyarországon akkreditált Diplomáciai Testületnek. Hóvári János elmondta, hogy a rend vallási vezetője Erdő Péter bíboros, és van egy templomuk is, a Városliget közelében.

Régi hagyománya és története van a jeruzsálemi Szent Lázár katonai és kórházi lovagrendnek is, amelyet Pellek Sándor orvos, a rend magyarországi vezetője mutatott be. A 37 országban jelenlévő szervezet elsősorban a bőrbetegségekben szenvedők és rászorulók számára nyújt segítséget, de a hit megőrzése és védelme is fontos küldetése az „ősök fegyvereivel” jelszót viselő lovagrendnek. Központjuk Máltán van, egy ősi kastélyban, ahol rendszeresen találkoznak a rend tagjai. Pellek Sándor elmondta, hogy Magyarországon folyamatosan támogatnak olyan kezdeményezéseket, mint például a betegek világnapja, de segítik az orvosok továbbképzését is. A budapesti Honvédkórházzal együttműködve a rászorulók szívsebészeti ellátását is segítik.

A ma is működő lovagrendek közül az egyik legismertebb a szuverén Máltai Lovagrend. Solymári Dániel, a Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi kapcsolatok vezetője elmondta, hogy segélyszervezetként kezdték meg a munkájukat Jeruzsálemben, és az évszázados üldöztetésük belső megélése a mai napig jellemzi a lovagrend szellemiségét. Fontos értéknek tartják például a személy méltóságának megőrzését, a szolidaritást és a szubszidiaritást. Magyarországon 1989-ben jött létre a Máltai Szeretetszolgálat, amelynek már születésekor nagy kihívásokkal kellett szembesülnie. Fő küldetésük az emberi szenvedések csökkentése és a leggyakrabban humanitárius segélyezést folytatnak a világ számos országában.

A lovagszentek egyháztörténeti, teológiai és eszmetörténeti jelentőségéről Kliszek Noémi beszélt. Az NKE doktorandusza elmondta, hogy a szenteknek a vallási közösségek életében egyre nagyobb szerepük volt a történelem alakulása során. A vértanúkból kifejlődő patrónus szentek mellett beszélhetünk az úgynevezett harcos szentekről, a városvédő püspökökről is. Később a társadalom kitermelte magából a szent királyokat is, akiknek a pogányok elleni küzdelemben is nagy szerepük volt. Az előadó szólt Szent György, Szent Márton és a magyar szempontból leginkább érdekes Szent László tevékenységéről is. Utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy az akkori férfieszmény megtestesítője volt, és az élet szentségének eszménye annak ellenére jellemezte, hogy király és harcos is volt egyben.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Kliszek Noémi

_______________________________________________________________________

A honvédelem jogának és igazgatásának rendszertani kérdései és aktuális kihívásai konferencia beszámoló

2018. május 28-án 10:00 és 15:00 között a Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus Zrínyi termében a NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Vezetőképző Intézet Honvédelmi Jogi és Igazgatási Tanszék rendezte meg a Közigazgatás- és Közszolgáltatásfejlesztési Operatív Program (KÖFOP) KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projekt keretében működő, „A honvédelem jogának és igazgatásának rendszertani kérdései és aktuális kihívásai” című konferenciát.

Az előadássorozat össze kívánta fogni a KÖFOP pályázat legfontosabb kutatási eredményeit és azok hasznosíthatóságának lehetőségeit a felsővezetők döntéselkészítő folyamataiban,  valamint általánosságban a honvédelmi jogi és igazgatási oktatásban, valamint kutatásban.  

A konferencián nyolc oktató, kutató, valamint gyakorlati szakember számolt be a projekt keretében folyatott munkájáról színvonalas prezentációk keretében. Az érdemi kutatási eredmények mellett a honvédelmi jog és igazgatás körébe tartozó kutatási témák legszélesebb palettájának felvonultatása rendezőelv volt az előadók kiválasztásakor.

A rendezvényt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja nyitotta meg, aki részletesen ismertette annak célját, tartalmát és az eseményt közvetlenül szervező Honvédelmi Jogi és Igazgatási Tanszék által jelenleg tartott kurzusokat, a „Szélsőségek, vallási szélsőségek” új szakirányú továbbképzési szakát, valamint a tanszék rövid, közép és hosszú távú téma- és feladatcsoportjait. A tanszék oktatási és kutatási portfólióját a konferencia témája jórészt lefedi.

A plenáris ülésen Dr. Lakatos László ny. vezérőrnagy, címzetes egyetemi tanár mutatta be a jelenlévőknek a védelmi igazgatás résztvevőinek elengedhetetlen együttműködését, különös tekintettel az új típusú kihívások megelőzése és kezelése során. Dr. Muhoray Árpád ny. pv. vezérőrnagy a katasztrófák elhárításnak magyarországi kihívásait ismertette, miközben a külföldön bevett szervezeti megoldásokra is felhívta a figyelmet. Ezt követően Dr. Farkas Ádám főhadnagy, egyetemi tanársegéd széleskörűen ismertette Magyarország előtt álló feladatokat és kihívásokat a honvédelmi, fegyveres védelmi szabályozásban. Végül a kutatócsoport tagjai és a kutatásba bevont külső szakemberek a honvédelmi jogi, valamint a honvédelmi igazgatási szekcióiban, eltérő helyszínen adtak számot kutatási eredményeikről.

A honvédelmi jogi szekciót Dr. Farkas főhadnagy vezette és kutatási eredményeiről "A történeti alapok és a kortárs biztonsági változások hatékony kezelésének találkozása a honvédelmi jog fejlesztésében" című előadásában adott számot. Ezt követően a Magyar Honvédség kortárs feladatait, kihívásait és lehetőségeit Dr. Ruszin Romolusz PhD dandártábornok, MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnoka ismertette. Dr. Balogh András József ezredes, a HM Jogi Főosztály főosztályvezetője  előadásában hangsúlyozta, hogy rendkívül időszerű lenne a honvédelmi jog  megújítása, hiszen a szabályozók jelentős része még az átalakult biztonsági környezet előtt született meg. Végül a kibertér jelentette kihívásokról és azok nemzetközi jogi vonatkozásairól, széleskörű kitekintéssel a NATO törekvéseire Dr. Kelemen Roland tudományos segédmunkatárs számolt be.

A honvédelmi igazgatási szekciót Dr. Hornyacsek Júlia egyetemi docens vezette. A szekció első előadását Dr. Petruska Ferenc őrnagy egyetemi tanársegéd tartotta a honvédelmi igazgatás hazai és külföldi szabályozásának hátteréről. Dr. Muhoray ny. vezérőrnagy kutatási eredményeiről "A katasztrófák elhárítása és a veszélyhelyzet kihirdetését igénylő fenyegetések védelmi igazgatási kapcsolódásai" című előadásában adott számot. Dr. Keszely László PhD ezredes, a HM Védelmi Igazgatási Főosztály mb. főosztályvezetője a NATO kötelezettségekkel összefüggő védelmi igazgatási feladatairól és az új típusú biztonsági kihívásokról, ezek egyre szélesebb értelmezéséről tartott előadását. Végül a szekció vezetője "A polgári védelmi feladatok rendszere és a végrehajtás elméleti, valamint gyakorlati kérdései" című eladásával zárta a szekcióülést.

A szekcióülések zárást követően még hosszas beszélgetésekre és szakmai vitákra került sor mindkét szekcióban. A honvédelmi jog és igazgatás valamennyi területét lefedő konferencia kiváló lehetőséget biztosított a jelenlévőknek az ismeretszerzésre és ugyancsak kiváló lehetőség volt az előadók számára is egymás kutatási eredményének megismerésére is.

Lásd még: https://hhk.uni-nke.hu/hirek/2018/05/29/a-vedelmi-igazgatas-aktualitasairol-tanacskoztak

_______________________________________________________________________

November 23.

Tudományos fórum

2017. november 23-án tartotta tanszékünk a félév legnagyobb szabású workshopját „A honvédelmi igazgatás rendszerének sajátosságai, különös tekintettel a védelmi igazgatással való kapcsolatára” címen. A tudományos fórum célja volt a Ludovika Kutatócsoporton belül folytatott munka első mérföldkövének áttekintése, az elért eredmények megvitatása, a vélemények ütköztetése, valamint a további kutatási irányok kijelölése és a várható eredmények előre vetítése.

Forrás: https://hhk.uni-nke.hu/hirek/2017/11/28/honvedelmi-jogi-es-igazgatasi-kutatasok-a-tudomany-szinpadan

 

_______________________________________________________________________

November 10.

Könyvbemutató

2017. november 10-én került sor ünnepélyes keretek között dr. Kelemen Roland, tanszékünk tudományos segédmunkatársa két kötetének, a „Források a kivételes hatalom szabályozásának magyarországi geneziséről” és „A katonai igazságszolgáltatás Magyarországon 1867-1949” bemutatására. A köteteket Dr. Kádár Pál dandártábornok, Dr. Farkas Ádám főhadnagy, egyetemi tanársegéd és Dr. Révész T. Mihály, az ELTE tanára méltatta és mutatta be a hallgatóságnak. A kötetek szerzője, dr. Kelemen Roland elmondta, hogy a különleges jogrendről ma is érdemes lenne szélesebb körű szakmai vitát folytatni, hiszen olyan anomáliákra is érdemes lenne felhívni a figyelmet, mint például a szükségállapot avítt megfogalmazása. Szerinte a kivételes hatalom intézményének a lényegét a mai napig is csak kevesen értik igazán, ez motiválta elsősorban abban, hogy az alapokat, az elméleti bázist egy kiadványban fektesse le. Dr. Pohl Árpád ezredes szerint a kar életében nagy dolog, hogy két ilyen fontos kiadványt is be tudnak mutatni az érdeklődőknek. A HHK dékánja elmondta: mindennek az értékét növeli, hogy a könyvek szerzője a nemrégiben létrejött, de már komoly kutatási koncepcióval rendelkező Honvédelmi Jogi és Igazgatási Tanszék oktatója.

Forrás: https://hhk.uni-nke.hu/hirek/2017/11/11/hianypotlo-kotetek-jelentek-meg

_______________________________________________________________________

November 9.

„Az izraeli és palesztinai keresztények helyzete”

Dr. Jungbert Béla nyugalmazott nagykövet, a téma előadója kihangsúlyozta annak a jelentőségét, hogy a térség stabilitásának megteremtését prioritásként kell tekinteni a Szentföldön élő keresztények jövőjét illetően. Dr. Jungbert Béla kiemelte, hogy a szentföldi keresztények helyzetének kérdését az elemzések kevésbé érintik, ugyanakkor fontossága vitathatatlan. Az előadó elmondta, hogy három nagy monoteista világvallás helyszínéről van szó, ahol a világ egy határaiban garantált, biztonságban élő, demokratikus, prosperáló Izraelben és egy állami függetlenséget elnyert és megvalósított Palesztinában lenne érdekelt, amelyek kooperációval egymást kiegészítve működnek. A Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend magyarországi helytartója elmondta, hogy a nemzetközi közösségnek van annyira fontos ez a kérdés, hogy a közel-keleti konfliktust békésen rendezze. „A kérdés jelentősége túlmutat önmagán: a zsidók számára nincs annál fontosabb kérdés, mint hogy a hazájuk, az, ahol országot alapítottak újjá; a muzulmánok számára is rendkívül fontos, hiszen Jeruzsálem az iszlám harmadik legszentebb helye és a keresztények számára is meghatározó, mert a zsidó hátterű keresztény hitünk oda gyökerezik. Szimbolikus és morális értéke, politikai töltete van, amiért prioritásként vagyunk érdekeltek a térség stabilitásában” - emelte ki.

Forrás: https://hhk.uni-nke.hu/hirek/2017/11/10/a-szentfoldi-keresztenyek-eletfeltetelei-a-terseg-stabilitasan-mulnak

_______________________________________________________________________

Tanszéki szereplő a közigazgatási bíráskodásról szóló konferencián

Tanszékünk tudományos segédmunkatársa, dr. Kelemen Roland is előad azon a 2017. október 26-i konferencián, ahol a közigazgatási bíráskodás 120 évének kérdéseit vizsgálják a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

A rendezvényen kollégánk mellett Dr. Darák Péter a Kúria elnöke, dr. Trócsányi László igazságügyért felelős miniszter, Prof. Dr. Patyi András egyetemünk rektora, valamint Prof. Dr. Stipta István jogtörténész professzor úr is előad.

A rendezvény meghívója ezen a linken elérhető.

_______________________________________________________________________

Tisztújítás a Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaságban

2017. október 6-án tisztségviselő választó közgyűlést tartott a Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság, melyen tanszékünk egyetemi tanársegédjét, dr. Farkas Ádám főhadnagy urat az Elnökség tagjává választották.

A Közgyűlés a választás eredményeit a 9-13/2017. számú határozataiban rögzítette. Ezek értelmében a Közgyűlés

  • Dr. Kádár Pál dandártábornokot, titkos szavazással, öt évre a társaság elnökének megválasztotta.
  • Sáradi Gyöngyi főtörzsőrmestert, titkos szavazással, öt évre a társaság gazdasági felelősének megválasztotta.
  • Dr. Farkas Ádám főhadnagyot, titkos szavazással, öt évre a társaság elnökségi tagjának megválasztotta.
  • Dr. Bögöly Gyula alezredest, titkos szavazással, öt évre a társaság elnökségi tagjának megválasztotta.
  • Dr. Fejes Erik századost, titkos szavazással, öt évre a társaság elnökségi tagjának megválasztotta.

A Társaság titkári feladatait továbbra is Dr. Csiha Gábor alezredes látja el.

A választásról szóló beszámoló a következő linken érhető el.

_______________________________________________________________________

Október 6.

A  vallási szervezetek szerepe a fegyveres konfliktusok áldozataival foglalkozó személyek felkészítésében

Dr. Joanne Washington, a Marymount University kutatója bemutatta milyen oktatási és képzési rendszerre dolgoznak az Egyesült Államokban a menekültekkel foglalkozó személyek felkészítésében. Hangsúlyozta, hogy ebben a folyamatban elsősorban a gyakorlati elemek dominálnak.

Az előadó kifejtette az úgynevezett „ellenállási faktor” teóriáját, ami abban segítheti a menekültekkel foglalkozó személyeket, hogy megértsék, mik azok a tényezők, amelyek a túlélésre késztetik a legkétségbeesettebb, életükért menekülő embereket is. Itt különösen fontos a családi összetartás kérdése, és a menekült családot segítő szociális munkás, rendőr vagy akár katona kapcsolata a családdal. Az ADDIE modell is bemutatásra került, amelyet a Floridai Egyetemen fejlesztettek ki és az amerikai fegyveres erők képzésénél alkalmaznak. A modell, amely az analízis, tervezés, fejlesztés, végrehajtás és kiértékelés szavak angol megfelelőinek kezdőbetűiből állnak hatékonyan segíti a menekültekkel foglalkozó személyek képzését is.

Forrás: https://hhk.uni-nke.hu/hirek/2017/10/13/az-amerikai-menekultkerdesrol-maskepp

_______________________________________________________________________

Szeptember 28.

„Doktoranduszok a tudomány szolgálatában”

A tanszék 2017. szeptember 28-án tudományos fórumot szervezett a doktoranduszoknak, hogy lehetőséget nyújtson kutatásaik, részkutatásaik aktualitásainak bemutatására. Célja volt továbbá, hogy a doktoranduszok, mint a jövő tudományos munkát végző szakemberei, lehetőséget kapjanak arra, hogy bemutassák a kutatási tervüket és egy részkutatásukat a szakmai és a tudományos közönség előtt, ezáltal gyakorlatot szerezzenek a tudományos előadások tervezésében tartásában, a társterületekkel való együttműködésben, valamint további javaslatokat kapjanak a jövőbeni kutatásaikhoz.

_______________________________________________________________________

Szeptember 27.

Vallási szélsőségek okai és gyökerei

2017 szeptemberében megkezdte munkáját a Szélsőségek, vallási szélsőségek Ludovika Kutatócsoport a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A kutatócsoport 2017. szeptember 27-i első rendezvényén a közel-keleti vallások európai kutatásainak jelentőségéről tartott előadást Dr. Maróth Miklós akadémikus, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézet igazgatója. Az előadást fórumbeszélgetés követte, ahol a teológiai, filológiai és államtudományi kutatók, szakemberek cserélhettek véleményt.

Forrás: https://www.uni-nke.hu/egyetem/hirek/2017/09/28/vallasi-szelsosegek-okai-es-gyokerei

_______________________________________________________________________

Szeptember 20.

„Az igazságos háború elvétől az igazságos békéig”

„Az igazságos háború elvétől az igazságos békéig”  címmel tartott közös konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Szociáletikai Bizottsága 2017. szeptember 20-án a MEÖT Székházban.

Tanszékünk tudományos főmunkatársa, Dr. Ujházi Lóránd előadása az új típusú fegyveres konfliktusok tükrében megvalósuló igazságos háború tanának újraértelmezését tűzte ki célul. Elmondta, hogy amikor a birodalom védelme már a kereszténység védelmét is jelentette, a keresztény teoretikusoknak szakítaniuk kellett azzal a felfogással, hogy keresztény nem vesz részt fegyveres konfliktusban, így kidolgozták a háború indítására és a háborúban egyetemesen elvárható alapmagatartásra vonatkozó elveket. A kereszténység mellett más monoteista és dualista vallás is foglalkozott ezzel a kérdéskörrel. Az NKE tudományos főmunkatársa kiemelte, hogy erkölcsileg mindig igazolni kell a háborúkat, valamint, hogy a szélsőségesen pacifikus irány soha nem volt meghatározó az egyházon belül.

Forrás: http://meot.hu/2-kezdok/208-nke20170920

_______________________________________________________________________

Nemzeti Tehetség Program ösztöndíjasok Tanszékünkön

A 2017-2018-as évre nézve Tanszékünk két munkatársa, dr. Farkas Ádám főhadnagy és dr. Kelemen Roland is elnyerte a Nemzeti Tehetség Program „Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíját”.

Dr. Farkas Ádám ösztöndíjas kutatási témája a védelmi alkotmány rendszertani kérdéseivel foglalkozik, különös tekintettel a kortárs biztonsági kihívásokra.

Dr. Kelemen Roland ösztöndíjas kutatása a sajtójog és sajtószabadság kérdéseit vizsgálja Magyarországon a XX. század első felében.

_______________________________________________________________________