Szűkítés



Minden Címke 209


bejegyzések

Ludovika Fesztivál a Ludovika téren

    • nke ludovika fesztival web 710 358 s

Idén először a Ludovika téren tartják meg az immáron 8. alkalommal megrendezendő Ludovika Fesztivált, amelynek ezúttal is a tisztavatást megelőző, úgynevezett Száznapos Ünnepség az egyik központi programja. A rendezvényre május 13-án kilátogatókat emellett olyan programok is várják, mint például intézkedéstaktikai és műszaki mentési bemutató, vagy rendőrségi és honvédségi gépjárművek bemutatása. A nagyközönség számára nyitott, egész napos, ingyenes rendezvényen számos családi- és gyermekprogram is várja az érdeklődőket.

A Ludovika Fesztivál múltja 1924-ig nyúlik vissza, amikor a 18. században megkezdett és 1919-ben megszakadt Száznapos Ünnepséget – amely az avatásig hátralévő időt jelöli – ismét megtartották a végzős akadémisták tiszteletére. A rendezvényen az MH Ludovika Zászlóalj kiváló tanulmányi eredményű, végzős honvédtisztjelöltjeinek adnak át elismeréseket, köztük a Schmittné Makray Katalin zászlóanya által alapított Szent László-díjat.

A VIII. Ludovika Fesztiválon a szervezők olyan látványos programokkal várják az érdeklődőket, mint például a katasztrófavédők magasból mentési bemutatója, a honvédség haditechnikai és a rendőrség intézkedéstaktikai bemutatója. Az érdeklődők tűzszerészrobotokat és különböző szimulátorokat is láthatnak, és kipróbálhatják ügyességüket a különböző akadálypályákon is.

A rendezvényen bemutatkoznak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kara és intézetei is, köztük a nemrégiben alakult Víztudományi kar is látványos programokkal várja a fesztivál résztvevőit. Manapság egyre többet hallunk a kiberbiztonság fontosságáról, az ezzel kapcsolatos legfrissebb ismereteket a közelmúltban megalakult Kiberbiztonsági Akadémia szakembereitől tudhatják meg a rendezvényen.

További információ:

http://uni-nke.hu/x/ludovika-fesztival-2017

Megosztás a Facebook-on


Nukleáris méréstechnikai bemutató a HHK-n

    • Nukleáris méréstechnikai bemutató a HHK-n - 1
    • Nukleáris méréstechnikai bemutató a HHK-n - 2
    • Nukleáris méréstechnikai bemutató a HHK-n - 3
    • Nukleáris méréstechnikai bemutató a HHK-n - 4
  • Előző
  • Következő

Prof. Dr. Padányi József dandártábornok, tudományos rektorhelyettes kezdeményezése alapján, a HHK Műveleti Támogató Tanszék szervezésében 2017. május 08-án délelőtt kampuszunkon az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Sugárbiztonsági Laboratóriumának munkatársai bemutatták új radiológiai mérőkocsijukat. A járművet speciális felszerelése alkalmassá teszi nukleáris anyagok megkeresésére, azonosítására és szállítására.

A nemzetközi ABV terrorizmus és a tömeges méretű migráció napjaink egyik súlyos veszélyforrásává teszik a nukleáris anyagok illegális, engedély nélküli, határokon át történő szállítását, csempészetét. Az MTA EK Sugárbiztonsági Laboratórium munkatársait jogszabály jelöli ki illetékesnek ezen anyagok felkutatására, azonosítására és elszállítására.

Dr. Kovács-Széles Éva laboratórium vezető elmondta, hogy a törvényszéki laborhoz tartozik az MTA EK Környezetvédelmi Szolgálatával közös tulajdonú mozgólabor, amely 24 órás készenléti szolgálattal rendelkezik és ily módon egy nukleáris készenléti csapattal áll a hatóságok rendelkezésére radiológiai helyszínek és nem várt események kezeléséhez. Az autó különféle kézi detektorokkal, nagy érzékenységű, távmérő detektorrendszerrel, on-line dózistérképező rendszerrel, in-situ gamma-spektrométerrel és nukleáris fizikusi és mérési szakértelemmel felszerelt. A távérzékelés és távfelmérés erősítéséhez jelenleg felderítő robot és drón fejlesztése is zajlik.

A technikai bemutató során a jelenlévők megismerhették a nukleáris méréstechnika legújabb fejlesztésű műszereit, amelyek járműfedélzeti kialakításban alkalmasak alfa-, béta-, gamma- és neutronsugárzások nagy érzékenységű, esetenként energiaspecifikus mérésére. A jármű felszerelésének ismertetésén túl egy szimulációs izotópkeresési gyakorlatot is megtekinthettünk, ahol a mérőkocsi személyzete egyéni védőeszköz viselése közben, kéziműszerek segítségével mutatta be, hogyan képesek terepi körülmények között rejtett vagy elveszett sugárforrások megkeresésére és azonosítására.

A bemutató zárásaként az érdeklődők kérdéseire adtak válaszokat, majd a szakterületek képviselőivel cseréltek eszmét az együttműködés kialakításának lehetséges módjairól.

A bemutatón részt vettek a Műveleti Támogató Tanszék Vegyivédelmi szakcsoportjának oktatói és hallgatói, a Nemzetbiztonsági Intézet valamint a Katasztrófavédelmi Intézet vezetői, oktatói és hallgatói, ezenkívül az OKF Nukleáris Biztonsági Osztályának munkatársai és a KML Katasztrófavédelmi Mobil Laborkocsi.


Prof. dr. Földi László ezredes
egyetemi tanár


Slovak Shield 2016

    • Slovak Shield 2016 - 1
Slovak Shield 2016 - 2

A Slovak Shield 2016 egy többnemzeti, a V4 országok (Szlovákia, Lengyelország, Csehország, Magyarország), valamint az Amerikai Egyesült Államok és Németország részvételével megtartott gyakorlat, mely 2016. szeptember 29. és október 13. között került végrehajtásra. A magyar fél felkészülése azonban már augusztus végén megkezdődött másfél hetes időtartamban.

Hazánk egy zászlóaljtörzzsel — amelyben a Műveleti Támogató Tanszék 5 fő, az Összhaderőnemi Műveleti tanszék 3 fő, valamint a Hadtáp és Katonai Közlekedési Tanszék egy fő honvéd tisztjelölttel vett részt — és alájátszókkal képviseltette magát a szlovákiai Lest kiképzőközpontban megrendezett gyakorlaton. A Slovak Shield esemény sok különböző típusú, de egymástól elkülöníthető elemből épült fel. Szimulációs és gyakorlati felkészítés is történt. Magyarország a szimulációs tréning részeként 35 fős kontingenssel vett részt.

A gyakorlat forgatókönyve szerint a Szlovákiával keleten szomszédos fiktív szakadárok egy harmadik fél támogatásával támadást indítottak Szlovákia ellen. A feladat az ellenséges erők megállítása, majd a saját erők által megindított ellenlökés, végezetül pedig az eredeti helyzet visszaállítása volt. Ennek során, abban a térségben ahol a magyar fél is érdekelt volt, kettő szlovák (1. és 3.), valamint egy többnemzeti (2.) dandár készült fel a védelmi harctevékenységre. A 2. gépesített lövészdandár 1–1 szlovák, lengyel, cseh, magyar és amerikai zászlóaljból állt. A feladat végrehajtása alatt a törzs és az alájátszók két különböző helyen települtek. Amíg a törzs az egyik helyen tervezete a zászlóalj harctevékenységét, addig az alájátszók egy másik ponton a zászlóalj elképzelésinek megfelelően irányították a századok, szakaszok mozgását a szimulációs rendszer segítségével.

A magyar delegáció október másodikán érkezett meg a lesti gyakorlótérre. A munka már a következő nap elkezdődött a felkészüléssel. Berendezték a zászlóalj harcálláspontot, legyártották a szükséges munkaanyagokat, valamint elkészítették a harcfeladat megvívásához szükséges intézkedéseket az elöljáró magasabbegység parancsai alapján. Az előkészületi fázis utolsó napján, hogy ellenőrizzék a rendszer működőképességét, az alájátszóknak lehetőségük volt tesztelni azt.

Október 7-én aztán elkezdődött az éles végrehajtás, amely egészen október 12-ig tartott. A gyakorlat vezetői különféle helyzeteket szimuláltak, melyekre a különböző szintű (dandár, zászlóalj) törzseknek reagálniuk kellett. Ez alatt a nem egész egy hét alatt a haderők törzseinek lehetőségük volt újabb tapasztalatot szerezni a többnemzeti együttműködés terén, amely mind a V4 országok, mind a NATO egyik alapvető célkitűzése.

Tallér Tamás honvéd tisztjelölt


Gyászolunk

Dr. Himmer Péter egyetemi docens -2

Gyászolunk

Dr. Himmer Péter egyetemi docens 2017. május 6-án elhunyt. Csendesen, ahogyan élt, ahogy az emlékünkben megmarad. Bölcs nyugodtsága már most nagyon hiányzik nekünk. Hónapok óta már nem találkozhattunk vele, de vártuk vissza, bár mondta, hogy már lehet, hogy nem fog többet tanítani. Már el sem búcsúzhatunk tőle, csak a temetőben – szerdán délután négy órakor Zebegényben. 

 Himmer Péter 1985-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Karán, filozófia szakon végzett. Ugyanebben az évben a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia Filozófia tanszékén kezdett oktatni. 1991-től a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola Társadalomtudományi tanszékére helyezték át, még ebben az évben az ELTE-n filozófiatörténetből egyetemi doktori fokozatot szerzett. 1993-ban nevezték ki főiskolai tanárrá. 2001-ben a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre került, ahol 2008-2011-ig tanszékvezetőként dolgozott. 2004-ben az ELTE-n PhD fokozatot is szerzett. Bár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezetében a filozófia és kultúrtörténet oktatására nem maradt önálló tanszék, Dr. Himmer Péter továbbra is a tantárgy oktatásának szervezője és meghatározó alakja maradt. 2015 óta egyetemünk docenseként tanította a filozófiatörténetet, klasszikus etikát és kultúrtörténetet.

A Tanár Úr több mint 30 éves oktatói pályafutása során tiszti nemzedékek sorát tanította, gondolkodást alakította, finomította, amivel hozzájárult a Honvédség tisztikarának általános és katonai műveltségének mélyítéséhez sokszínűbbé tételéhez. Nyugodt, követhető előadói stílusa, nagy tudása, ismereteinek folyamatos megújítása az egyetemen népszerű, elismert oktatóvá tette. A Hadtörténelem, Filozófia és Kultúrtörténet tanszéken véleményének meghallgatása nélkül nem születhetett döntés. Mindig számíthattunk rá, ez közhelyesen hangzik, de ezúttal valóban igaz. Előrelátásának köszönhetően, munkatársai tovább haladhatnak az általa kijelölt úton. Már évek óta a pótlásáról beszélt, kereste és meg is találta utódját. Nyugdíjra készült, nem a halálra. A jól kiérdemelt nyugalom, a pihenés, már nem adatott meg neki. Abban pedig csak reménykedni tudunk, hogy halálával karunkon a filozófiaoktatás nem száll sírba.

Péter! Nyugodj békében!

Csikány Tamás  

Cimkék: főoldali hír, 2017

Versenyen az NKE SE LHD szakosztály!

    • 18274835 869919966493547 7218107641874165154 n

Helyezettek:
Pásztor Kálmán hallgató saját kategóriájában díjugratásban 1. helyezést ért el és szintén kiválóan teljesített díjlovaglásban is, ahol saját kategóriájában az előkelő 2. helyezést érte el.

Dr. Horváth Tibor kevéssel lemaradva Kálmán mögött, nagyon szoros versenyben a 3. helyezést érte el.

Csíkos Zoltán klubtársait utasította maga mögé, így díjlovaglásban 1. helyezést ért el.

Ezúton is gratulálunk Nekik és minden egyes résztvevőnek, akik időt, energiát fektettek a felkészülésbe és a versenyen való részvételbe!
Rajtengedély vizsgával nem rendelkező lovasoknak szerveznek olyan kis versenyeket, ahol azok a lovasok is összemérhetik tudásukat, akik még nem rendelkeznek versenyzői engedéllyel, illetve kifejezetten erre készülnek. Ezek az események kiváló alkalmak arra, hogy saját lovagló tudásunkat megmérettessük és a mindennapoktól eltérő formában is visszajelzést kapjunk róla.

A díjlovagló program megtanulása és elsajátítása, a díjugrató pálya teljesítésére való felkészülés a versenyt megelőző hetekben szinte észrevétlenül javítják a lovas koncentrációs készségét, még tudatosabbá teszik a lóval való közös munkát, és habár sokszor fel sem tűnik formálják a lovas jellemét.

Külön öröm, hogy ismételten kezd erősödni az elhivatottság a közszolgálati hivatást választó hallgatók és a már aktív állomány soraiban szolgálatot teljesítők között egyaránt a lovaglás iránti szeretet, a lovas sport és a lovas életmód irányába.

Továbbra is igyekszünk ezen vezérelvet szem előtt tartani és a későbbiekben még több ember felé közvetíteni ezt a sportot, életmódot, hitvallást és hivatást egyaránt!

NKE SE LHD Szakosztályvezető: Kollár Csaba


Hatan vehették át egyetemi tanári megbízólevelüket

    • fokep 161 680 454 s
    • dsc4336 2 680 454 s
    • dsc4346 2 680 454 s
    • dsc4357 2 680 454 s
    • dsc4366 2 680 454 s
    • dsc4374 2 680 454 s
    • dsc4380 2 680 454 s
    • dsc4390 2 680 454 s
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem hat új egyetemi tanára az intézmény szenátusának ülése előtt vehette át a köztársasági elnök által adományozott megbízó oklevelet az egyetem rektorától.

Áder János január 15-i hatállyal egyetemi tanárrá nevezte ki Dr. Ványa László ezredest, a HHK Katonai Üzemeltető Intézet intézetigazgatóját, Dr. Krajnc Zoltán alezredest, a HHK Katonai Vezetőképző Intézet, Összhaderőnemi Műveleti Tanszék tanszékvezetőjét, valamint Dr. Földi László alezredest, a HHK Katonai Vezetőképző Intézet, Műveleti Támogató Tanszék oktatóját. A köztársasági elnök március 20-i hatállyal egyetemi tanári oklevelet adományozott Dr. Fantoly Zsanettnek, az RTK Bűnügyi Tudományok Intézete büntetőeljárás jogi tanszék vezetőjének, Dr. Kóródi Gyula tűzoltó alezredesnek, üzemorvosnak, az NKE Katonai Műszaki Doktori Iskola témavezetőjének és Dr. Horváth Attila alkotmánybírónak, az ÁKK Állam és Jogtörténeti Intézet vezetőjének. 

„Minden egyetem számára büszkeség lehet, ha egyszerre hat egyetemi tanári megbízó oklevelet adhat át a rektor a kollégáinak. Egy ilyen fiatal és ambiciózus egyetem esetében, mint az NKE, külön öröm ezt megtenni”- hangsúlyozta beszédében Prof. Dr. Patyi András rektor.  


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Cimkék: főoldali hír, 2017

Tudósítás hallgatói sikerekről

A Somos Alapítvány közel húsz éve támogatja azon tehetségeket, akik akár a katasztrófavédelem-, akár a nukleáris biztonság- vagy a sugárvédelem területén kiemelkedően teljesítenek. Nem volt ez másképp idén 2017. április 25-27 közötti időszakban sem, amikor is megrendezésre került Hajdúszoboszlón a XLII Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, amelyen Manga László és Sebestyén Zsolt a Katonai Műszaki Doktori Iskola (KMDI) PhD hallgatói is részt vettek. Sebestyén Zsolt a „Nukleáris létesítményekre vonatkozó sugárvédelmi követelmények korszerűsítése” címmel, Manga László a „Pilóta nélküli repülők a sugárfelderítésben” címmel tartott előadást. A KMDI-n korábban végzett hallgatója, Dr. Nagy Gábor szakmérnöki dolgozata, a „A paksi atomerőmű leszerelési tervének aktualizálásához tartozó radiológiai felmérés értékelése” című előadás második helyezést ért el a pályázatban. Petrányi János, aki ugyancsak a KMDI PhD hallgatója, a Gamma Zrt. műszaki igazgatójaként ugyancsak érdekes előadást tartott arról, hogy mi a teendő egy zárt Sr-90-es izotópot tartalmazó sugárforrás nyitottá válása esetén.  A szakma képviselőin kívül, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) több neves oktatója is részt vett a rendezvényen. Többek között az NKE egyetemi tanára, a KMDI alapítója Prof. em. Dr. Solymosi József mk. ezredes Dsc., aki előadást is tartott „Az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértők minősítése” címmel, valamint Prof. Dr. Földi László mk. alezredes és Dr. Csurgai József mk. alezredes. A paksi atomerőmű főosztályvezetője Dr. Bujtás Tibort, aki 2011 óta az Eötvös Lóránt Fizikai Társulat (ELFT) Sugárvédelmi Szakcsoportjának elnöke, és Dr. Vincze Árpád (ELFT Sugárvédelmi Szakcsoportjának titkára), aki az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főosztályvezetője, érdekes előadást tartottak a sugárvédelmi szabályozások aktualitásáról, valamint a sugárvédelmi vonatkozású események hazai és nemzetközi kivizsgálásáról.

Összességében elmondható, hogy a három nap alatt meghallgatott mintegy harmincegy előadás mindegyike nagyon hasznos volt mind a szakma, mind a tudományos kutatást folytatók számára.

(A képen jobrról balra: Csurgai József, Sebestyén Zsolt, Rónaky József (hátrébb), Pintér István, Sólymosi József, Vincze Árpád, Nagy Gábor, Manga László)

    • kmdi sugarvedelmi
Cimkék: katonai-hirek

Harai Dénes: Fókuszban a tehetség

Egyetemünk Rendészettudományi Kara sikeresen megrendezte a XXXIII. OTDK Had- és Rendészettudományi Szekcióját, mely a konferenciasorozat országos zárása is volt egyben. A Szekció ügyvezető elnöke Dr. habil. Boda József nb. nyugállományú vezérőrnagy, dékán volt, aki tapasztalt csapatot állított össze, e kiemelkedő háromnapos rendezvény megszervezésére, és zökkenőmentes lebonyolítására. Záróbeszédében Prof. Dr. Patyi András, Rektor hangsúlyozta, hogy a szekció munkája „…jól szervezett, remek volt, méltó egyetemünkhöz.” A szekciónkban 192 pályázó, 19 felsőoktatási intézményből (3 határon túlról), 21 tagozatban mutatta be kutatását; összesen 62 fő ért el helyezést, és 31 fő kapott különdíjat, ami szép eredmény.

A 21 tagozatból, az „Alkalmazott Társadalomtudományok” tagozat bemutatásával szeretném jelezni a pályázók tehetségét. A tehetséget - Kosztolányi Dezső nyomán úgy értelmezve, - hogy az „fokozottan érzékeny látás”, s erre az érzékenységre, különösen társadalom-, és bölcsészettudományi szempontból, - az emberi jelekre való érzékenységre, - a szavak és az adatok jelentésére, új jelenségek-összefüggések felfedezésére, a választott tárgy igényes, következetes kezelésére, világos előadására volt kíváncsi a felkért Bíráló Bizottság is. Elnöke a Debreceni Egyetemről, Dr. Mező Ferenc pszichológus, egyetemi docens volt. A Bizottság tagjai: Dr. Németh Zsolt ny. r. ezredes, egyetemi docens; a hallgatói képviselő Molnár Levente Péter másodéves rendőrtisztjelölt volt, valamint 11 pályázó munkáit bíráltam-zsűriztem magam is e tagozatban. A tagozatban az összesített pontértékek alapján: I. helyezést, Vass Dorina (NKE RTK): „A kortárs bántalmazás kivetülése virtuális színtérre – gyerekek és a világháló”; II. helyezést, Jámbor Orsolya Ilona (NKE RTK): „Nemzetiségek két évszázada Magyarországon – migrációs folyamatok 1650 és 1850 között”; III. helyezést megosztva nyerte, Nagy Diána (NKE RTK)„Kosztüm és egyenruha (avagy a nők helyzete a rendőrségen)”, valamint Nagy Péter (SZTE AJTK): „Katonai büntetés és katonai mellékbüntetések alkalmazása, különös tekintettel a szolgálati törvényben lévő fenyítésekre” című pályázataikkal.

A pályázók még nem tudósok, de olyan nagy fogalmi tömbök összetevőivel foglalkoztak tudományos igénnyel, mint: az agresszivitás, az alsóbb- és felsőbbrendűség (modern rabszolgaság), a népcsoportok, az identitás, az öngyilkosság, a magatartászavarok, a bűnösség és a felelősség, a szolgálattal összefüggő jogi-, valamint a tartalommal és formával kapcsolatos problematikák. A kutatásokból nem hiányoztak az esetelemzések, interjúk, empirikus felmérések s az adatok sokrétű elemzései, valamint a kritikus szemléletmód sem. Az esetelemzések különösen jól érzékeltették az életfolyamatok spontán mozzanatait, a társadalmi hatásrendszerek torzító jelenségeit; régiónkban a kultúrkörök átfedéseit; a történelmi közösség jelentőségét a megmaradásban, az ősi hagyományok megőrzésében (Délvidék), és még sorolhatnám.

Az I. helyezett pályamunka, a „cyberbullying” (az online térben elkövetett bántalmazás), mely a pályázó megállapítása szerint nem választható el az iskolai erőszaktól sem, mert „Mindkét agresszív magatartási forma legveszélyeztetettebb célcsoportja a szocializációjuk útján lévő fiatalkorúak, akik az internetes felületeken egy virtuális identitással rendelkeznek.”- írta a szerző. A kutatás céljait elérte, igazolódott a 8. osztályos tanulók körében végzett empirikus kutatás eredményeként, valamint az adatok okos interpretációjaként, hogy a fiatalok kiszolgáltatottságát növeli, ha nem vonják be a szülőket az online szörfözéseikbe; valamint, fontos a számukra a kortársak véleménye, ezért aztán a bántalmazások után is a közösségi oldalakon maradnak. A pályázó egyezéseket talált a zaklatás, rágalmazás, becsületsértés tényállás elemei, és a a virtuális gátlástalanság (cyberbullying) elemei között, de „egységes tényállásként még nincs jelen a büntetőjogban ez a fajta bántalmazási forma.” – hangsúlyozta a szerző, akinek témavezetője: Dr. Simon Béla r. őrnagy tanársegéd volt.  Az I. helyezettek közül kerül majd ki a Pro Scientia Aranyérmes pályázónk.

A II. helyezett pályamunka időszerűségét a migráció adta, ami már – nemcsak Európában - alapproblémájává vált jelenkorunknak. E pályamunka empirikus felmérésével, igen meggyőzően mutatta be, hogy a konzuli cselekmények a délvidéki magyarság érdekében, 2010 után, nagyságrendekkel felülmúlták a korábbi évekét. A pályázó, a jelzett történelmi időszak – három évszázad - migrációs folyamatainak bemutatásával, olyan összetett fogalmak vizsgálatával, mint az elcsatolás, szórvány, diaszpóra, stb.,  érvelt arról, hogy „a migráció önmagában nem negatív jelenség”, valamint arról, hogy az elfogyóban lévő történelmi-közösségnek, mindenkor küldetése van: a megmaradásban, a tradíciók megőrzésében és átörökítésében. Hangsúlyozta, hogy az egyes népcsoportok beilleszkedését minden időszakban próbára teszik az olyan történelmi helyzetek, mint a háborúk, üldöztetések, menekülések, stb. Kiemelte, hogy a vizsgált három évszázadban is  volt a migrációnak gazdasági funkciója (elnéptelenedett területek betelepítése, mezőgazdasági termelés, szállítás, kereskedelem, stb.). Témavezető Dr. Tarján Gábor egyetemi docens volt.     

A III. helyezett pályamunkák: Nagy Diána (RTK) „Kosztüm és egyenruha (avagy a nők helyzete a rendőrségen)”; valamint Nagy Péter „A katonai büntetések és a katonai mellékbüntetések alkalmazása, különös tekintettel a szolgálati törvényben lévő fenyítésekre.” Témavezetők sorrendben Dr. Tarján Gábor egyetemi docens, valamint Dr. Törő Sándor c. egyetemi docens és Dr. Karsai Krisztina egyetemi tanár volt. Nagy Diána empirikus vizsgálatra és interjúkra  épülő pályázatának középpontjában a nők helyzete állt a rendőrségen. A pályamunka foglalkozott a rendfokozat, a szolgálati terület, az életkor, a szolgálati idő kérdéseivel, de a beosztással, beosztottakkal, a munkakörrel, kollégákkal való elégedettséget is mérte. Olyan érzékeny kérdésre is kitért, mint a szolgálat és a családi élet összeegyeztethetősége, és az emancipáció. Foglalkozott a női kompetenciákkal, melyek sikereket hoznak a rendőri munkában, és előadásában érzékeltette, hogy a figyelem, az információra való érzékenység, stb., különösen fontosak a rendőrnők esetében. A vitában megjegyeztem, hogy az anyaság és a szakmai karrier nem valós alternatíva.

A szintén III. helyezett Nagy Péter pályázatában hangsúlyozott olyan vizsgálati szempontokat, mint: a katona jogsértése milyen fokban, és milyen mértékben sértette a rendvédelmi szerv rendjét és fegyelmét; valamint - a jogi tárggyal szoros összefüggésben lévő szempont, - a cselekmény veszélyességi foka a társadalomra. A felelősség körében 3 szintet jelölt meg, így „1. a felelősségnek azon szintje, ahol katonai büntetés kiszabásának van helye. A 2. szint esetében lehet a katonai mellékbüntetéseket kiszabni. A 3. szinten a fenyítések köre található.” – írja a pályázó, hozzátéve, hogy a kiszabott szankcióknak arányban kell állniuk a katona felelősségével.    

A tagozatban két különdíjas pályázat is volt, így Tóth Hanna (RTK): Suicide-by-cop – A rendőr mint az öngyilkosság eszköze” - témavezető Dr. Farkas Johanna adjunktus; valamint Mirczik Ádám: (ME ÁJTK): A szükségesség és az arányosság érvényesülése a hivatásos szolgálati jogviszonyban állók jogainak korlátozása során, különös tekintettel az információs önrendelkezési jogra és a tisztességes eljáráshoz való jogra.” - témavezető Dr. Pap Gábor adjunktus. Megemlítem, hogy különdíjban a helyezettek is részesültek. Minden tagozat tehetett javaslatot „Prezentációs díjra” is. A zsűri Benyusovics Edina htj. (HHK): „A családfakutatás módszere, valamint a katonai múlt családtörténeti kutatásának lehetőségei” című, dinamikus, történelmi dokumentumfilm-betéttel illusztrált szép pályázatát javasolta a főzsűrinek mérlegelésre.  

Összességében, a pályázatokkal mind a hadtudományi, mind a rendészettudományi területen jól körvonalazódott az a szimbolikus tőke, mely kiemeli az egyetemünk oktatási-kutatási értékeit. A tagozat alkalmazott társadalomtudományként való megnevezése, arra utalt, hogy a pályázók szakmai területeik problematikáiból választottak kutatási témakört, hipotéziseik a valóságtartalmak mélységébe hatoltak, és megoldásokat kerestek. A kidolgozott témákat a szisztematikus kutatómunka első tudatosulásának, és folyamatos mélyülésének foghatjuk fel. A témák bemutatása során azt tapasztaltuk, hogy a fiatal kutatók hisznek értékeikben, a vitákban érveltek mellettük, védelmezték azokat. A kutatások hozzájárulnak a pályázók szakmai minőségének fejlődéséhez. A kiemelkedőnek értékelt pályázatokat a bíráló bizottság elismerte és díjazta. A pályázók még nem tudósok, a pályázatok nem doktori értekezések, de a bemutatott témakörökből szakdolgozatok, és a továbbiakban értekezések is készülhetnek. A pályázati kutatómunka – a helyezéstől függetlenül – emeli a szolgálatteljesítés minőségét. Gratulálok magam is pályázóinknak a nagyszerű eredményhez.

A szekció záró mozzanataként, Prof. Dr. Patyi András rektor valamint az ügyvezető elnök Dr. habil. Boda József nb. nyugállományú vezérőrnagy, dékán átadták a díszes serleget a XXXIV. OTDK Had- és Rendészettudományi Szekciója szervezőjének az Óbudai Egyetem rektorának  Dr. Réger Mihály professzor úrnak. A következő OTDK 2019-ben lesz.

Cimkék: főoldali hír, 2017

ENSZ békefenntartói ismereteket tanultak a katonai logisztikusok

    • ENSZ békefenntartói ismereteket tanultak a katonai logisztikusok - 1
    • ENSZ békefenntartói ismereteket tanultak a katonai logisztikusok - 2
    • ENSZ békefenntartói ismereteket tanultak a katonai logisztikusok - 3
    • ENSZ békefenntartói ismereteket tanultak a katonai logisztikusok - 4
    • ENSZ békefenntartói ismereteket tanultak a katonai logisztikusok - 5
    • ENSZ békefenntartói ismereteket tanultak a katonai logisztikusok - 6
    • ENSZ békefenntartói ismereteket tanultak a katonai logisztikusok - 7
  • Előző
  • Következő

Április 24-28. között a másodéves Katonai logisztika alapszakos honvéd tisztjelöltek békefenntartói kiképzésen vettek részt az MH Béketámogató Kiképző Központban. A tantervükben szereplő Békefenntartói ismeretek tantárgy keretében egy rövid betekintést nyerhettek az ENSZ fegyvertelen katonai megfigyelőinek feladataiba, életébe.

A Bolesza Róbert százados és részlege által kitűnően összerakott felkészítés során a honvéd tisztjelöltek megismerték a békeműveletek kialakulást és fejlődését, különböző generációit, az ENSZ műveletek szervezeti felépítését és jelentési rendszerét, a békefenntartás során alkalmazott alapvető eljárásokat és technikákat, a hírközlés nemzetközi szabályait, a megfigyelő pontok kialakítását és működtetését, a járőrtevékenység megszervezését, a civil-katonai kapcsolatok kialakításának és fenntartásának fontosságát, az alapvető tárgyalási és kivizsgálási technikákat. A megszerzett tudásukról a csütörtöki komplex gyakorlaton adhattak számot, ahol az ENSZ-járőrök tevékenységének megszervezése és végrehajtása során a várt feladatok leküzdése mellett meglepetésszerű események kezelése során is alkalmazniuk kellett a hét folyamán tanult ismereteket.

Ez a tantárgy és a hozzá tartozó képzés azért unikum, és azért nagyon hasznos a tisztjelöltek számára, mert egy teljesen új oldalát mutatja meg a katonai feladatoknak, amely a többitől erősen eltérő gondolkodásmódot kíván meg. Hiszen, ahogy a régi mondás tartja: „A békefenntartás nem katonai feladat, de csak katonák tudják végrehajtani!”

Cimkék: főoldali hír, 2017

Hibrid veszélyek és hibrid megoldások

    • katonai tanfolyam

Eredményesen ért véget a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar egyhetes parancsnoki és törzsvezetési gyakorlata a Felsővezetői Katonai Tanfolyamon, ahol egyebek mellett a szükségállapot, a rendkívüli állapot, valamint a hibrid műveletek kérdései kerültek megvitatásra.

A gyakorlat célja elsősorban az volt, hogy a résztvevők jártasságot szerezzenek a nemzeti keretek között folyó válságkezelési módszerekről. A gyakorlat első mozzanatában a szükségállapot mint különleges jogrendi elem feladatait gyakorolták a Felsővezetői Katonai Tanfolyam 26. tancsoportja, a Készenléti Rendőrség, a Terrorelhárítási Központ, az Audi Hungária szakembereivel közreműködve. A gyakorlat második, harmadik napján a hallgatók a sikeres szükségállapoti rendszabályok megvalósítása után a műveleti területen felmerülő incidensekre alakítottak ki megoldási alternatívákat. Az incidensek között szerepelt légi katasztrófa következményeinek felszámolása, Ebola járvány-gyanús helyzet kezelése, tömegdemonstrációk kezelése, terrorista személy elfogása. A gyakorlatot médiamunkával együtt hajtották végre a résztvevők. Interjúk, valamint sajtótájékoztatók megszervezésében és lebonyolításában szereztek gyakorlati tapasztalatot a Zrínyi Média szakembereivel. Mind az incidensek, mind a médiamunka területét olyan neves szakemberek tartottak előadásokat részükre, akik megfelelő szakmai ismereteket adtak a helyzetek eredményes megoldásához. Az előadók sorában Dr. habil. Lakatos László vezérőrnagy a különleges jogrend, Dr. Bali Tamás ezredes a kutató-mentőszolgálat, Balázs Péter őrnagy az MH telepíthető biológiai laboratórium, Dr. Resperger Viktória a HM kríziskommunikációja, Berki Tamás nb. ezredes szélsőséges csoportok, Dr. Csurgai József az atomerőművek biztonsági problémái, Szilágyi József r. ezredes terrorista személyek elfogásának tapasztalatai, Dr. Újházi Lóránd a katolikus egyház humanitárius feladatai és Pepó Gabriella százados a csapatok átcsoportosítása témakörökben tartottak előadást.

A gyakorlat kidolgozói és vezetői szerint óriási lehetőséget kaptak a résztvevők, hogy a valóságos körülményeket legjobban megközelítő helyzetekben gyakoroljanak törzsekben, olyan szakemberekkel együtt, akik a rendvédelem, a katasztrófavédelem, a járványügy, a migráció és a terrorelhárítás hazai szaktekintélyei.

Professzor Dr. Szternák György, a gyakorlat döntnöke elmondta: a gyakorlat kulcskérdése az volt, a hallgatók képesek-e a jó szintű együttműködésre, időnyomás terhe alatt stratégia és hadműveleti szintű kérdések megoldására a rendőri, terrorelhárítási és civil szakemberekkel együtt. Bedők János rendőr ezredes már 6 éve vesz részt kollégáival az ilyen típusú gyakorlatokon, ő is azt emelte ki, hogy a hivatásrendek munkájának, szemléletmódjának megismerése kulcsfontosságú a válsághelyzetek kezelésében résztvevő felső- és középvezetők részéről.

A gyakorlat második részében az orosz–ukrán hibrid konfliktus tapasztalatait felhasználva modellezték a „váratlan támadás”, a „megelőző védelmi helyzet” és a „rendkívüli állapot” különleges jogrend elemeiben a katonai, rendvédelmi feladatokat.

Részletesebben foglalkoztak a hibrid fenyegetések fajtáival, a gazdasági, diplomáciai, különleges műveletek, kibertámadások kérdéseire kerestek megoldásokat. A gyakorlaton résztvevő külföldi vezérkari hallgatóknak is (német és kínai) érdekes volt a magyar jogrend alapján, magyar területen a válsághelyzetek megoldása.

A gyakorlat megbeszélésén a résztvevők a gyakorlatot hasznosnak ítélték, így egy továbbfejlesztett gyakorlattal találkozhatnak a következő tanfolyam résztvevői.


Szöveg: Dr. habil. Resperger István ezredes

Megosztás a Facebook-on


Eredményesen zárult az idei OTDK

    • fokep
    •  dsc2530 2
    •  dsc2536 2
    •  dsc2553 2
    •  dsc2557 2
    •  dsc2597 2
    •  dsc2669 2
    •  dsc2675 2
    •  dsc2696 2
    •  dsc2714 2
    •  dsc2718 2
    •  dsc2825 2
    •  dsc2830 2
    •  dsc2891 2
    •  dsc3248 2
    •  dsc3249 2
    •  dsc3263 2
    •  dsc3272 2
  • Előző
  • Következő

19 felsőoktatási intézmény, 21 tagozat, 192 pályázó, 62 helyezés, 44 különdíj. Számokban ez volt az XXXIII. OTDK Had- és Rendészettudományi szekciójának ülése, amelyet idén a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara rendezett a Nemzeti Tehetség Program támogatásával. Mind a tagozati-, mind pedig a különdíjakban az NKE hallgatói vitték a prímet, de láthatóan más intézményekben is egyre eredményesebben foglalkoznak ezekkel a speciális tudományterületekkel. 

„Az ország első, egykori katonai akadémiájának épületében vagyunk, amely annak idején széles nemzeti közakadozásból jött létre és elsőként működött a hadi tudományok művelő intézményeként is” – mondta köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora beszédében kitért arra, hogy az akadémiát létrehozó törvényben szerepel az is, hogy nemcsak erővel, hanem tudomány művelésével is lehet a hazáért harcolni. Patyi András szerint a szekció másik tudományterülete, a rendészettudomány sem esik messze az egykori Ludovika Akadémia szellemiségétől, hiszen ott hosszú ideig folytak olyan képzések, amelyek az akkori rendészeti szervek tiszti és altiszti utánpótlását szolgálták. „A két tudományterület összekapcsolódása tehát nem az elmúlt évek találmánya”- fogalmazott a rektor, aki szerint külön öröm, hogy az NKE-n kívül számos más felsőoktatási intézmény hallgatója is komolyan érdeklődik a hadtudomány és a rendészettudomány iránt. Patyi András köszönetet mondott a szervezők mellett a résztvevőknek is, akik egy tisztességes versenyen mutathatták meg tudásukat. Személyes élményként idézte fel az 1991-es OTDK-t, ahol második helyezést ért el, majd 2005-ben szekcióelnökként is tevékenykedett.

A versenyzők mellett a szervezők és együttműködő partnerek segítségét is megköszönte a rendezvényen Dr. habil. Boda József ny. vezérőrnagy. A Rendészettudományi Kar dékánja külön kiemelte, hogy voltak olyan konzulensek, akik 5-6 hallgató munkáját is segítették. „Tartalmas, már a tudományossághoz közelítő pályamunkákkal is találkozhattunk a versenyen”- mondta a szekció ügyvezető elnöke.

A XXXIII. OTDK Had- és Rendészettudományi szekciójának 21 tagozatában 62 helyezést és 44 különdíjat osztottak ki. Az első helyezettek közül 18-an a Nemzeti Közszolgálati Egyetem karait, illetve önálló intézeteit képviselték, de számos második és harmadik helyezést is szereztek az NKE hallgatói. A 44 különdíjasból pedig 38-an tanulnak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, de kaptak különdíjat a Miskolci Egyetem, az Óbudai Egyetem és a Szent István Egyetem hallgatói is. A többi között európai biztonság, katonai logisztika, kriminalisztika, tűzvédelem és mentésirányítás, valamint vám-, adó- és jövedéki Igazgatás témakörökben versenyeztek a hallgatók. Olyan témákban hangzottak el előadások a többnapos konferencián, mint például az ügyészség alkotmányos helyzete és működése, a terrorista propaganda, az elektronikai hadviselés eszközei, a kritikus infrastruktúrák védelme, vagy éppen a ma különösen aktuális kiberbiztonság.

Prof. Dr. Szendrő Péter szerint a Had- és Rendészettudományi szekció történetének az idei OTDK volt az eddigi legnagyobb rendezvénye, amely évek alatt „felnőtt a feladatához és ki is teljesedett”. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) elnöke elmondta, hogy az utóbbi 10 évben megkétszereződött a szekció résztvevőinek a száma, akik színvonalas teljesítményt nyújtottak a verseny során. Szendrő Péter számára külön pozitívum, hogy ebben a szekcióban is egyre több tudományterület jelenik meg kisebb-nagyobb mértékben a hallgatók munkáiban. „A XXXIII. OTDK ezzel véget ért, de a munka tovább folytatódik”- fogalmazott az OTDT elnöke.

Legközelebb az Óbudai Egyetem rendezi majd meg az OTDK Had- és Rendészettudományi szekcióját. A rendezvény végén Patyi András rektor és Boda József dékán adta át a stafétát Réger Mihálynak, az Óbudai Egyetem rektorának.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Szakharcászati felkészítés Tatán, az MH 25. Klapka György Lövészdandárnál

    • Szakharcászati felkészítés Tatán 1
    • Szakharcászati felkészítés Tatán 2
    • Szakharcászati felkészítés Tatán 3
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem VI. féléves logisztika alapképzési szakos honvédtisztjelöltjei, 2017. április 18-21. között szakharcászati felkészítésen vettek részt Tatán.

A harmad évfolyamos logisztika alapképzési szakos honvédtisztjelöltek szakharcászati felkészítésen vettek részt Tatán, és az MH Bakony Harckiképző Központ, Központi Gyakorló- és Lőtér területén az „Angol tábor”-ban.  A kihelyezésen a honvédtisztjelöltek begyakorolták a logisztikai szakalegységek funkcionális elemei telepítésének és működtetésének megszervezését, tábori elhelyezés viszonyai között.

A terepfoglalkozást egy szemrevételezési terv elkészítése előzte meg. A kidolgozott okmányt a honvédtisztjelöltek terepfoglalkozáson „tesztelték”: szemrevételezték az „Angol tábor” területét, és a már működő tábor egyes elemeit. A gyakorlótéren végrehajtott feladatok után Dr. habil. Horváth Attila alezredes, a HHK KLI Műveleti Logisztikai Tanszék tanszékvezetője vezetésével megkezdtek egy átcsoportosítási feladat kidolgozását. A beállított gyakorló feladat szerint meg kellett tervezni egy, külön a gyakorlásra létrehozott alkalmi harci kötelék átcsoportosítását a szemrevételezett körletbe.

A kidolgozó munkát dr. Fábos Róbert alezredes és Bodoróczki János alezredes segítette.
A honvédtisztjelöltek a szakaszparancsnoki szerepkörben elvégzett feladatokról egy előadás formájában adtak számot. Az elvégzett munkát és a kihelyezést Dr. Pohl Árpád ezredes,
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja értékelte. A jelentésen részt vett Kása István alezredes a dandár megbízott parancsnokhelyettese,
és Preininger Győző alezredes a logisztikai zászlóalj parancsnoka is. Az MH 25. Klapka György Lövészdandár vezetését képviselő tisztek gyakorlati tapasztalataikkal gazdagították a honvédtisztjelöltek tudását. A jelentést követően Dr. Pohl Árpád ezredes megköszönte a dandárvezetés és a logisztikai zászlóalj áldozatos munkáját, mellyel hozzájárultak a kihelyezés sikeréhez.

Cimkék: főoldali hír, 2017

Indonéz delegáció látogatása az Egyetemen

    • Indonéz delegáció látogatása 4.
    • Indonéz delegáció látogatása 3.
    • Indonéz delegáció látogatása 2.
    • Indonéz delegáció látogatása 1.
  • Előző
  • Következő
Az indonéz Lemhannas Nemzetvédelmi Intézet hatfős delegációja látogatott Budapestre 2017. április 25-én.
 
A delegáció tagjai megbeszéléseket folytatottak egyetemi és kari vezetőkkel, valamint részletes tájékoztatást kaptak a Hadtudományi és Honvédtiszképző Karon folyó képzésekről, annak személyi, szervezeti és tárgyi feltételeiről.
 
A megbeszélések során összehasonlították az átfogó megközelítés indonéz és magyar sajátosságait, valamint röviden áttekintették az együttműködési lehetőségeket. A delegáció tagjait különösen érdekelte az indonéz hallgatók részvételének lehetősége az Egyetemen folyó doktori képzésben.
Cimkék: főoldali hír, 2017

A katonai műszaki kutatások aktuális kérdései konferencia

Az NKE Katonai Műszaki Doktori Iskola, „A katonai műszaki kutatások aktuális kérdései" címmel tudományos konferenciát hirdet.
 
Időpont: 2017. május 11. 09.00-13.30 óra
Helyszín: Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus

(1101 Budapest, Hungária körút 9-11. IMO konferencia terem)
 

A konferencia célja, hogy fórumként szolgáljon a katonai műszaki kutatások aktualitásainak bemutatására. Cél továbbá, hogy az 1. évfolyamos doktoranduszok, mint a jövő tudományos munkát végző szakemberei, lehetőséget kapjanak arra, hogy bemutassák a kutatási tervüket és egy részkutatásukat a szakmai és a tudományos közönség előtt, és gyakorlatot szerezzenek a tudományos előadások tartásában, valamint további javaslatokat kapjanak a jövőbeni kutatásukhoz.

További információk a csatolt mellékletekben.


Elkezdődött az OTDK had- és rendészettudományi szekciója

    • fokep
    •  dsc2321 2
    •  dsc2328 2
    •  dsc2348 2
    •  dsc2351 2
    •  dsc2352 2
    •  dsc2393 2
    •  dsc2418 2
    •  dsc2423 2
    •  dsc2435 2
    •  dsc2443 2
    •  dsc2446 2
    •  dsc2462 2
  • Előző
  • Következő

12 felsőoktatási intézmény mintegy 200 hallgatója vesz részt a XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Had- és Rendészettudományi Szekciójának megmérettetésén, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A háromnapos rendezvényen 21 tagozatban mutatják be tudományos tevékenységük eddigi eredményeit a hallgatók, akik közül többen határon túli intézményekből érkeztek.

 „Az NKE alapítása óta jelentős erőfeszítéseket tesz a tehetségek támogatásával kapcsolatban, amelynek egyik fontos része a KÖFOP-projekt keretében működő kiválósági programokban való részvétel” - hangsúlyozta köszöntőjében Prof. Dr. Padányi József dandártábornok. Az egyetem tudományos rektorhelyettese elmondta azt is, hogy a hamarosan meghirdetendő új Nemzeti Tehetség Programban is aktívan tud majd részt venni az NKE. Elhangzott, hogy az egyetem az elmúlt években bizonyította, hogy helye van a tudományos diákköri mozgalomban is. A korábban ProScientia Aranyéremet elnyerő rektorhelyettes szólt arról, hogy a hadtudományi és rendészeti szekció több évtizedes múltra tekint vissza, hiszen az első katonai főiskolás hallgatók már 1977-ben részt vettek a tudományos diákköri megmérettetésen. Az 1987-ben megalakult hadtudományi szekció első elnöke pedig az NKE oktatója, Szenes Zoltán tábornok volt, aki azóta is aktív résztvevője a mozgalomnak. 

Prof. Dr. Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) elnöke elmondta, hogy 2009-ben alakult meg az OTDT had- és rendészettudományi szekciója, amely egy példás építkezés eredménye volt. Elhangzott, hogy ez a szekció az utolsó az idei OTDK-n, és a tudományos diákköri mozgalom idén is „megmozgatta az országot”. 1800 helyi konferencián mintegy 14 ezer hallgató vett részt, közülük 400-an a határon túlról érkeztek a megmérettetésekre. Szendrő Péter hozzátette, hogy a had- és rendészettudományi szekció népszerűségét mi sem jelzi jobban, minthogy megalakulása óta megkétszereződött az abban résztvevők száma. Elhangzott, hogy az OTDK első helyezettjei közül idén összesen mintegy 50 ProScientia Aranyérmet adnak majd át a legjobbaknak.

„Ez a konferencia azon hallgatók seregszemléje, akik a legtöbbet tudnak a tudományágukból, és a tudományos elit képviselőjeként a jelen és a jövő letéteményesei ebben az országban”- fogalmazott Prof. Dr. Mezey Barna, az ELTE rektora. Az OTDT alelnöke szerint a tudományos rendezvény kiváló alkalom arra is, hogy az egyfajta irányba gondolkodók megismerjék egymást és együtt menjenek tovább az úton. A rektor úgy véli, hogy a had- és rendészettudományi szekció egyfajta sajátos fókusza a legszélesebb értelemben vett társadalomtudományoknak. „Ennek az országnak a szürkeállománya az egyetlen igazi ásványkincse, ez képes fenntartani és továbbvinni hazánkat” – mondta Mezey Barna, aki szerint ezért is van nagy szükség a folyamatos tehetséggondozásra.

Dr. habil. Boda József ny. vezérőrnagy történeti visszatekintésében emlékeztetett arra, hogy rendészeti vonalon 1975-ben történt az első sikeres bemutatkozás a tudományos diákköri mozgalomban, amikor a Rendőrtiszti Főiskola egyik hallgatója második helyezést szerzett az OTDK-n. A Rendészettudományi Kar dékánja szerint a tehetséggondozással a jövőt építjük, ezért ennek a versenynek is mindenki nyertese lehet, hiszen a résztvevők már elkötelezettek a tudomány iránt.

A mintegy 200 hallgató 21 tagozatban mutathatja be önálló kutatási és tudományos eredményeit. A többi között európai biztonság, katonai logisztika, kriminalisztika, tűzvédelem és mentésirányítás, valamint vám-, adó- és jövedéki Igazgatás témakörökben versenyeznek a hallgatók, akik döntő többsége a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről érkezett. De az OTDK résztvevői között vannak például az ELTE, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, az Óbudai Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és három határon túli intézmény hallgatói is. Olyan témákban hangzanak el előadások a konferencián, mint például az ügyészség alkotmányos helyzete és működése, a terrorista propaganda, az elektronikai hadviselés eszközei, a kritikus infrastruktúrák védelme, vagy éppen a ma különösen aktuális kiberbiztonság.

A XXXIII. OTDK had- és rendészettudományi szekciójának eredményhirdetésére csütörtökön kerül sor.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Hallgatói „élménybeszámoló” a szentesi műszaki gyakorlati foglalkozásról

    • szentes5
    • szentes1
    • szentes2
    • szentes3
    • szentes4
  • Előző
  • Következő

A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar műszaki szakos hallgatói 2017. április 03–07. között Szentesen gyakorlaton vettek részt az Altiszti Akadémia műszaki katonáival. A kihelyezés célja a hallgatók számára a vízi akadályokon átkeléssel leküzdés valamint a vízellátással, víztisztítással kapcsolatos feladatok megismerése volt.

Az első nap során beillesztő foglalkozáson vettek részt, megismerték a laktanyát, valamint megkezdték az elméleti alapok lefektetését a következő napok gyakorlati foglalkozásaihoz.

A keddi napon már a gyakorlati foglalkozások voltak a Kurca patak mentén. A negyedéves hallgatók megismerték a nagyteljesítményű víztisztító berendezést, részt vehettek a víztisztítással kapcsolatos berendezések üzemeltetésében, a különböző ellenőrzési eljárások elvégzésében, valamint a megtisztított vizet csomagoló ZENON ivóvíz csomagoló berendezés működtetésében.

A szerdai napon, a délelőtt folyamán befejeződött az elméleti ismeretek tisztázása. A hallgatók begyakorolták a parti rögzítő elemek telepítését, valamint a „ringató” nevezetű függesztett PMP hadihídoszlop elemein végrehajtották a zárási és összekapcsolási gyakorlatokat. A délután a Tiszai gyakorlótéren folytatódott, ahol az eszköz megismerését követően vízre szálltak az FGCS-8 felfújható gumicsónakkal.

Csütörtökön a résztvevők az egész napot a Tiszai gyakorlótéren töltötték. Indulás előtt azonban megtekintették a KD-84 könnyű deszantátkelő készletet. A gyakorlótéren az átkelési kiképzés részeként 60 tonnás kompot építettek a vízen a PMP hadihídoszlop folyami hídkomp elemeiből, melynek során megismerték a BMK-130M típusú vontató motorcsónakot, továbbá vízenjárást hajtottak végre az 513 típusú alumíniumladikkal, megismerték a CSM-40 rohamcsónakot, végül a nap utolsó foglalkozásaként megismerték a deszantátkelés módját a PTSZ-M közepes lánctalpas úszógépkocsival.

A pénteki napon a gyakorlat befejeztével a hallgatók visszatértek Budapestre.

A gyakorlat sikeresnek tekinthető, mivel a gyakorlaton részt vevő tisztjelöltek elsajátították a foglalkozások anyagait és tapasztalatokat szereztek az átkelés, és a víztisztítás feladataival kapcsolatban.


Lázár Máté honvéd tisztjelölt


West Point delegáció látogatása az NKE-n

    • West Point delegáció látogatása az NKE-n
    • West Point delegáció látogatása az NKE-n
    • West Point delegáció látogatása az NKE-n
    • West Point delegáció látogatása az NKE-n
    • West Point delegáció látogatása az NKE-n
    • West Point delegáció látogatása az NKE-n
  • Előző
  • Következő

A méltán világhírű amerikai West Point katonai akadémia háromfős delegációja látogatott Budapestre 2017. április 10-14 között. A delegáció tagja volt Bakos Csaba Attila alezredes, a HHK egyetemi oktatója is, aki jelenleg Fulbright ösztöndíjjal oktat a West Point-on felkelés elleni műveleteket, valamint összehasonlító védelmi politikát.

A delegáció megtekintette a Vándor 2017 kétnapos közös közszolgálati gyakorlatot, valamint megbeszéléseket folytatott egyetemi és kari vezetőkkel. A delegáció a HHK oktatóival workshop keretében hasonlította össze az amerikai és a magyar tisztképzés sajátosságait, tekintette át az együttműködési lehetőségeket, valamint egyeztetett azokról a követelményekről, amelyeknek a XXI. század elején egy fiatal tisztnek meg kell felelnie.

A delegáció meglátogatta a Fulbright Magyar-Amerikai Oktatási Csereprogram Bizottságot is, ahol a delegáció vezetője jelezte a West Point készségét további oktatók fogadására.


Katonai vezetők a magyar hadtörténelemben

Cimkék: főoldali hír, 2017

Az elektronikai hadviselés múltja és jövője - workshop

    • Az elektronikai hadviselés múltja és jövője - workshop - 1
    • Az elektronikai hadviselés múltja és jövője - workshop - 2
    • Az elektronikai hadviselés múltja és jövője - workshop - 3
    • Az elektronikai hadviselés múltja és jövője - workshop - 4
    • Az elektronikai hadviselés múltja és jövője - workshop - 5
  • Előző
  • Következő

Az NKE HHK Elektronikai Hadviselés Tanszéke és a Magyar Hadtudományi Társaság Elektronikai, Informatikai és Robotikai Szakosztálya április 11-én tartotta soron következő szakmai rendezvényét.

A rendezvény előadója Dr. Ráth Tamás PhD, ny. mk. ezredes, az Eurodefence Hungary elnöke, az MHTT Haditechnikai Szakosztály elnöke volt, aki „Az elektronikai hadviselés múltja és jövője” címmel tartott előadást.

A rendezvény résztvevői az elnöki köszöntő után egyperces néma felállással adóztak Bajnai Gusztáv ny. alezredes emlékének, aki évtizedeken át volt a Szakosztály tagja és nemrég hunyt el.

Ez után Prof. Dr. Ványa László ezredes, tanszékvezető, az EIR Szakosztály elnöke bemutatta Dr. Ráth Tamás ny. mk. ezredest, akinek az életútja, a tudományos közéletben játszott szerepe, a haditechnikai kutatás-fejlesztésben eltöltött évtizedei és a megannyi szakmai elismerése meggyőzhette a jelenlévőket a témához fűződő szoros kapcsolatáról és szakmai életútjának egyedülálló tapasztalatairól.

Az előadás első részében a hallgatóság megismerkedhetett az elektronikai hadviselés megszületésével és példaképpen néhány olyan kiemelkedő hadieseménnyel, amelyek az elektronikai hadviselés létrejöttét és fontosságát fémjelezték, mint például az 1905-ös csuzimai ütközet, a szíriai légvédelem 1982-es megsemmisülése a Bekaa-völgyben, valamint a Sivatagi Vihar hadművelet.

A mindvégig kulcsszerepet betöltő technológiai fejlődés, a rádiók, a radarok, a navigáció, a légvédelem modernizálódása és a háborús tapasztalatok újabb és újabb válaszokat adhattak az adott kor katonai kihívásaira. A 80-as évek magyar elektronikai hadiiparának ezen a területen elért világszínvonalú eredményeiben, a rádióelektronikai felderítés és zavarás eszközrendszerébe egy videofilm megtekintésével nyerhetett bepillantást a hallgatóság és győződhetett meg arról, hogy a valós technikai kihívásokra, jól megfogalmazott követelmények teljesítésére milyen magas szinten voltak képesek a mérnökök.

Az előadás összefoglalásaként Ráth ezredes úr egyfajta jövőképet vázolt fel, amelyben véleménye szerint a rádióelektronikai felderítés, az elektronikai hadviselés megőrzi fontosságát, ugyanakkor az automatizáció, a kiberhadviselés mellett a robottechnológia is kulcsszerepet fog játszani.


A következő tervezett workshop témája éppen a robottechnológia, a mesterséges intelligencia és az ember-robot viszonyrendszer lesz. A vitaindító előadásra Dr. Kollár Csabát, a PREMA Consulting vezető tanácsadóját,a KMDI oktatóját kérte fel a tanszék.


Minden érdeklődőt szeretettel várunk a Bolyai teremben május 16-án, 14:00-kor!


(Szöveg és fotó: Hajdú Veronika)

Cimkék: főoldali hír, 2017

Hadtudomány a Hívásfogadó Központban

    • Hadtudomány a Hívásfogadó Központban 3
    • Hadtudomány a Hívásfogadó Központban 4
    • Hadtudomány a Hívásfogadó Központban 1
    • Hadtudomány a Hívásfogadó Központban 2
  • Előző
  • Következő

2017. április 10-én „A fegyveres erők feladatai napjainkban” címmel Dr. Forgács Balázs százados,
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadászati és Hadelméleti Tanszék egyetemi docense tartott előadást az Országos Rendőr-főkapitányság szombathelyi Hívásfogadó Központjában.

Magyarországon 2014 óta két helyen, Miskolcon és Szombathelyen fogadják az ország területéről beérkező segélyhívásokat. Az itt dolgozó operátorok továbbképzése, szakmai ismereteinek bővítése érdekében a szombathelyi Központ évente több tanulmányutat, valamint négy szakmai és ismeretbővítő előadást szervez, mely utóbbiak sorába illeszkedett e hadtudományi előadás.

Az előadás a katonai biztonság fogalmából vezette le korunk fegyveres erőivel szemben támasztott követelményeket és az abból fakadó feladatokat, mely során ismertetésre került a Magyar Honvédség feladatrendszere is. Bemutatásra került a fegyveres erők belső struktúrája, és szó esett a világ fegyveres erőinek példáin keresztül a struktúra esetleges különbözőségeiről és különlegességeiről is. A prezentáció végén Magyarország nemzeti katonai stratégiájának megállapításai alapján az előadás a haderő alkalmazásának jellemzőit vette számba, mely lehetőséget adott a jövő katonai kihívásaira való kitekintésre is.

Cimkék: főoldali hír, 2017