Események
Közös konferencia a közszolgálati vezetés időszerű kérdéseiről
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Alapozó Tudományok Intézete, Katonai Vezetéstudományi Tanszéke, valamint a Rendészettudományi Kar Rendészeti Vezetéstudományi Tanszéke 2025. május 21-én közös konferenciát rendezett, A közszolgálati vezetés időszerű kérdései IX. címmel a Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campuson. A rendezvényen három előadás hangzott el vezetéselméleti kérdésekről.
A szervezők nevében dr. Ujházy László ezredes, intézet- és tanszékvezető köszöntötte az előadókat, valamint a megjelent érdeklődőket. Felhívta a figyelmet az NKE két kara közötti együttműködés fontosságára.
A bevezető előadást dr. Négyesi Lajos ezredes tartotta, A katonai vezetés rendszere és hatásai az 1526-os mohácsi hadjárat idején címmel. Az előadó felhívta a figyelmet a hadműveleti és a harcászati vezetési szintek elkülönülésére mind a magyar, mind pedig az oszmán hadsereg vonatkozásában. Elemezte, hogyan hatottak a különböző szinten meghozott helyes vagy elhamarkodott vezetői döntések a mohácsi csata végkimenetelére, és hangsúlyozta, hogy a magyar vereség legfőbb oka a vezetés összehangoltságának hiánya volt.
Dr. Kovács István rendőr őrnagy a „Menedék 2025” Közös Közszolgálati Gyakorlat összehasonlító elemzésére vállalkozott előadásában. Hangsúlyozta, hogy az utóbbi években lezajlott gyakorlatokhoz (melyeknek célja egy-egy valós élethelyzetben történő közös feladatmegoldás volt) hasonlóan, az idei évben megrendezett gyakorlat keretében az illegális migráció szimulálása állt a középpontban, a digitális eszközök és a mesterséges intelligencia bevonásával. Összefoglalta a gyakorlat kapcsán felgyülemlett tapasztalatokat, valamint kitért a további fejlesztési lehetőségekre (pl. szakértők bevonására a kiértékelésbe, a kommunikációs tréning erősítése, a mesterséges intelligencia nagyobb mértékű bevonása) is.
Szenes Eszter A szervezett bűnözés mint a hibrid hadviselés eszköze, különös tekintettel az orosz katonai vezetésre és a Kreml szerepére címet viselő előadásában kifejtette, hogy a balti államokban, Ukrajnában és Moldovában működő, Oroszországból kiinduló szervezett bűnözés (amelynek fő tevékenységi köre a csempészet és a pénzmosás) az állami és üzleti életbe történt beágyazódása révén, hogyan válik hatékonyan a hibrid hadviselés részévé. Bemutatta, hogy a köztudottan erős orosz központi vezetés által alkalmazott hadviselési mód részeként a szervezett bűnözői csoportok alkalmazása a káosz generálásán keresztül, a célállamokban mennyire hatékony fegyverré válhat.
Az előadókhoz intézett kérdések és észrevételek megválaszolását követően Kovács István rendőr őrnagy zárszavában kiemelte a két egyenruhás kar vezetéstudományi tanszékének immár öt éves múltra visszatekintő, gyümölcsöző együttműködését, megköszönte az előadók és az érdeklődők aktív részvételét, majd bezárta a konferenciát.
Szerző: Dr. Balla Tibor ezredes
Fotó: Antal Ferenc
A rendezvény programját itt tekinthetik meg:
https://ludevent.uni-nke.hu/event/4944/
A rendezvényről szóló további tudósítást itt tekinthetik meg:
Konferencia A küldetésalapú vezetés és Budapest ostroma, 1944–1945 címmel
2025. február 12-én A küldetésalapú vezetés és Budapest ostroma, 1944–1945 címmel tartottunk a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeummal közös konferenciát, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Zrínyi Campusán. A rendezvényt dr Ujházy László ezredes, intézetvezető nyitotta meg. Kiemelte, hogy a történelem az élet tanítómestere, úgy a hadtörténelem pedig a katonaélet tanítómestere. Nyolcvan éve fejeződtek be a harcok Budapesten, így a mai konferencia ezen a példán keresztül igyekszik bemutatni a küldetésalapú vezetési filozófia meglétét, illetve meg nem létét az eseményekben.
A konferencia első előadója a kar dékánja, dr. Lippai Péter dandártábornok volt, aki bemutatta a porosz/német küldetésalapú katonai vezetésszemlélet történetét és fejlődését a II. világháború végéig. Lippai dandártábornok elmondta, hogy a 19. századi porosz haderőreformerek elkezdték vizsgálni, mi volt az a tényező vagy fölény, ami miatt Napóleontól 1806-ban Jenánál vereséget szenvedtek. Megfogalmazták, hogy a szembenálló felek között alapvetően a vezetési fölény billentette a mérleg nyelvét a franciák javára. Ezekből a megállapításokból és a reformerek által hozzátett saját javaslatokból alapozták meg tulajdonképpen a vezetésszemlélet porosz, és annak későbbi német változatát. Az I. világháború azonban rengeteg változást hozott, többek között, a haditechnika és harceljárás területén. Ezek jelentős befolyással bírtak a vezetésszemléletre. A kialakult nehézségek megoldására megszületett a rohamharcászat elgondolás. A II. világháborúban a meglepetés erejénél fogva, az időtényezőt kihasználva értek el az elején gyors és meglepő sikereket a németek, miközben például a rendelkezésükre álló haditechnika mennyiségét és minőségét vizsgálva, nem lehetett azt mondani, hogy fölényben lettek volna. 1941 decemberében egyfajta válsághelyzet állt elő a német haderőben, a vezetésben kezdetét vette a centralizáció, ami negatív hatással volt a küldetésalapú vezetésszemléletre.
A konferencia másik előadója dr. Számvéber Norbert alezredes volt, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum részéről, aki ugyancsak a küldetésalapú vezetéssel foglalkozott, azonban egy konkrét példa, Budapest 1944–45-ös szovjet ostromának bemutatásával.
Mint elmondta, a hadviselés körülményeire komoly hatást gyakorolt a városi környezet, ami nehezítette a manőverezést, a híradást és a nehézfegyverek hatékony alkalmazását. Előadásában kiemelte, hogy a sűrűn beépített városi környezetben, ahol a harcászati helyzet folyamatosan változott, csak helyben lehetett átlátni az eseményeket és meghozni a helyes döntéseket. Ezt a tényt mind a két fél felismerte, és ehhez alkalmazkodott a vezetés-irányítási rendszer is.
Az előadásokat követően a hallgatóságnak lehetősége volt megvitatni az érintett témákat valamint az előadók álláspontjait.
A rendezvény Lázár Balázs, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténeti Intézet igazgatójának gondolataival zárult.
Szerző: Nosza Vilmos ezredes
Fotó: Dr. Balla Tibor ezredes
A rendezvény programját itt tekinthetik meg:
https://ludevent.uni-nke.hu/event/4695/
A rendezvényről szóló további tudósítást itt tekinthetik meg:
https://hhk.uni-nke.hu/hirek/2025/02/21/a-hadtortenelem-a-katonaelet-tanitomestere
Konferencia A mesterséges intelligencia és a digitális eszközök alkalmazása a vezetéselmélet területén címmel
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Rendészeti Vezetéstudományi Tanszéke és a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Vezetéstudományi Tanszéke 2024. október 28-án közös konferenciát rendezett A mesterséges intelligencia és a digitális eszközök alkalmazása a vezetéselmélet területén címmel. A szakmai konferencia az RTK épületében került lebonyolításra.
A szervezők nevében Kovács István rendőr őrnagy köszöntötte az előadókat és a megjelent érdeklődőket.
A bevezető előadást Kapuvári András a FERCOM cégcsoport képviselője tartotta Az Egyetem Közös Közszolgálati Gyakorlatán, valamint a rendészeti, honvédelmi és közigazgatási oktatásban hasznosítható digitális eszközök alkalmazása címmel. A Virtuális Valóság szimulációs és oktató program bemutatása során ismertette, hogyan lehet felkészülni a szoftver használatával a különböző katasztrófa események, károk elhárítására. A katasztrófavédelmi feladatok virtuális gyakorlása a meghozott döntések eredményességét jelzi szimulációs formában. A program működéséhez néhány számítógép és a szoftver szükséges. Az oktatás és a kiképzés során a virtuális forma előnye, hogy biztonságos, olcsó, tervezhető és ismételhető katasztrófavédelemi feladatok ellátása. A program biztosítja a rendőrség, a honvédség, a mentőszolgálat, az egészségügyi szervezetek és más civil szervezetek műveleti egységei gyakorlati tevékenységének összehangolását. A programot 55 országban használják egyéni és csoportos, kiképzésben.
Nosza Vilmos ezredes A mesterséges intelligencia lehetséges jövőbeli szerepe a vezetés, azon belül a katonai vezetés folyamatában című előadásában a mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségeit elemezte a katonai műveletek vezetésében. Megállapította, hogy a katonai döntéshozatalban a mesterséges intelligencia egyidőben sokkal több információt képes sokkal gyorsabban kezelni, mint a korábbi rendszerek. Napjainkban is alkalmazzák már az MI-t, elsősorban a parancsnok munkájának közvetlen támogatásban, a döntéselőkészítésben egyre jelentősebb a szerepe. A későbbiekben lehetségessé válhat, hogy az MI önállóan fog irányítani autonóm fegyverrendszereket.
A valóság és a virtuális realitás viszonyát elemezte Piros Attila rendőr dandártábornok Okos Rendőrség – „SMART POLICE” címmel megtartott előadásában. Ennek egyik mindenki számára elérhető és alkalmazható példája a Digitális Állampolgárság Program. Vizsgálta az MI szabályozási problémáit, jelezve a fejlesztő, a szolgáltató és az alkalmazó eltérő felelősségét. A MI tartalmat generál és ezzel befolyásolja a környezetet, ezért normákra, szabályokra van szükség az MI etikus használatához.
Hegedűs Henrik tartalékos alezredes A digitális transzformáció hatása a humánerőforrás menedzsmentre és tágabb értelemben a munka világára napjainkban című előadásában kiemelte, hogy a „mesterséges tudás” fogalom jobban lefedi azt, amit mesterséges intelligencia alatt értünk. A Covid-19 járvány hatása a munkavégzés átalakulására jelentős és maradandó formákat eredményezett. Az okos munkaadó és az okos munkavállaló összekapcsolásával a korábbi atipikus munkaformák tipikussá válhatnak.
Karlovitz János Tibor az MI nóvumának az új tartalmak előállítását tekinti. A mesterséges intelligencia hozzáférhetőségének demokratizálódása, mint a vezetői munkára vetülő új kihívás című előadásában konkrét példákon mutatta be az emberi gondolkodás, alkotás és az MI közötti hasonlóságokat. Kiemelte, hogy az MI napjainkban a szellemi tevékenységben a személyes törődést nem pótolhatja. Csökkenheti viszont a vezetői szintek számát, a vezetők és a beosztottak feladataiknak megfelelően egyaránt használhatják a mesterséges intelligenciát.
A kérdéseket és az észrevételeket követően, zárszavában, Ujházy László ezredes, egyebek mellett, kiemelte a két egyenruhás kar vezetéstudományi tanszékének többéves, gyümölcsöző együttműködését, majd megköszönte az előadók és az érdeklődők aktív részvételét.
Szerző: Dr. Szabó I. László
Fotó: Bodó Pál
A rendezvényről szóló további tudósítást itt tekinthetik meg:
Konferencia a tiszti pálya vonzerejéről
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Katonai Vezetéstudományi Tanszéke, valamint a Magyar Hadtudományi Társaság Humánerőforrás-fejlesztési Szakosztálya 2024. július 1-én közös konferenciát szervezett A tiszti pálya vonzereje címmel. Az NKE Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus IMO konferencia termében lezajlott rendezvényen öt előadó tartott előadást.
Dr. Krizbai János nyugállományú ezredes, a rendezvény moderátora, a szervezők nevében köszöntötte az előadókat és a megjelent érdeklődőket.
Az első előadást Dr. Szászi Gábor ezredes, az NKE HHK oktatási dékánhelyettese tartotta, A katonai felsőoktatásba jelentkezők motivációjának változásai címmel.
Smidróczki Róbert százados, az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság kiemelt főtisztjének előadása Toborzói tapasztalatok a tisztképzésre, tiszti pályára jelentkezőkről címet viselte.
Dr. Stummer Judit, az NKE HHK Dékáni Hivatal Oktatásszervezési Osztály munkatársa által tartott előadás címe Hallgatók mondták (online empirikus megkérdezés) volt.
Palkovics Vivien hallgató főtörzsőrmester, az NKE HHK Hallgatói Önkormányzat elnöke Hogyan látja a hallgatók helyzetét a HÖK elnök? címmel tartott előadást.
Gyüre János, az MH Ludovika Zászlóalj vezénylőzászlósa Milyen hallgatói jelzéseket érzékel az MH Ludovika Zászlóalj? címet viselő előadása hangzott el utolsóként.
Az előadásokat követő, a konferencia témaköréhez kapcsolódó szakmai hozzászólások, vélemények elhangzása, valamint az előadókhoz intézett kérdések megválaszolása után dr. Krizbai János nyugállományú ezredes megköszönte az előadók és az érdeklődők aktív részvételét, majd bezárta a konferenciát.
Szöveg: Dr. Balla Tibor ezredes
Fotó: Dr. Hajós Dezső ny. ezredes
Nincs haderő tartalékosok nélkül
Konferencia az önkéntes haderő tartalékos állományáról
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Vezetéstudományi Tanszéke, valamint a Magyar Hadtudományi Társaság Humánerőforrás-fejlesztési Szakosztálya konferenciát tartott 2024. június 3-án, azzal a céllal, hogy az egyetem állománya és a Magyar Hadtudományi Társaság tagsága friss információkat kapjon a Magyar Honvédség tartalékos rendszeréről, fejlesztési irányairól, céljairól és eredményeiről.
A rendezvény nyitó előadásában Takács Attila altábornagy, vezérkar főnök helyettes, a honvédség tartalékos rendszeréről annak fejlesztési perspektíváiról beszélt. Elmondta, hogy a tartalékos szolgálati forma iránti társadalmi igény a kezdetektől megmutatkozott, nélkülözhetetlen képessége lett a Magyar Honvédségnek, hiszen szervesen beilleszthető az önkéntes haderő mindenkori feladatrendszerébe és hatékonyan támogatja a honvédelmi feladatokat. Az előadás során szó volt még a kinetikus, a nem kinetikus és a nem katonai műveletekről, a hibrid hadviselésről, illetve az információs műveletekről, amely egy egészen új aspektusa a háborút megelőző és az azt követő időszakoknak. Kiemelte, hogy a tartalékos katonák a honvédség nagyköveteivé váltak, mert egyfajta hidat képeznek a honvédség és a társadalom között. Véleménye szerint éppen ezért újjá kell szervezni a Magyar Tartalékosok Szövetségét, a fő cél hogy az önkéntes tartalékosokból egy valódi közösség formálódjon.
A témába jártas előadók között Ujházy László ezredes tanszékvezető, felidézte hogyan lett 2002-ben Magyarország első önkéntes tartalékos katonája, szólt a humánerőforrás fejlesztésről, a tartalékos állomány felkészültségének fontosságáról.
Ujházy ezredes gondolataira építve, Kladek András ny. ezredes felidézte az NATO csatlakozást megelőző időszakot, az előkészítési feladatokat, a kezdeti önkéntes tartalékosi rendszer felépítésének kidolgozói folyamatát.
Bodó Szabolcs alezredes előadása a jövő feladatait érintette, beszélt a területvédelmi tartalékosok beillesztéséről a társadalom honvédelmi felkészítésébe, és a kiképzési rendszer tervezett átalakításáról. A Magyar Honvédség Területvédelmi Erők Parancsnoksága, Kiképzési Főnökség kiképzési főnökhelyettese hangsúlyozta a gyakorlatorientált oktatás fontosságát és a távoktatás szerepének felértékelődését.
A konferencia második felében kötetlen kerekasztal beszélgetésre került sor, ahol az érdeklődő résztvevők feltehették kérdéseiket, megvitatták a megfogalmazódott dilemmákat.
Szöveg: Németh-Zsohár Agnieszka őrnagy
Fotó: Szekeres György alezredes
A rendezvény programját itt tekinthetik meg:
https://ludevent.uni-nke.hu/event/4137/
A rendezvényről szóló további tudósítást itt tekinthetik meg:
Konferencia a közszolgálati vezetés időszerű kérdéseiről (2024. május 14.)
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Katonai Vezetéstudományi Tanszéke, valamint a Rendészettudományi Kar Rendészeti Vezetéstudományi Tanszéke 2024. május 14-én közös konferenciát szervezett A közszolgálati vezetés időszerű kérdései VII. címmel. A rendezvényen öt előadó tartott prezentációt vezetéselméleti kérdésekről.
Ujházy László ezredes, tanszékvezető a szervezők nevében köszöntötte az előadókat és a megjelent érdeklődőket.
Dragon Sándor rendőr ezredes A KGB vezetési rendszere címmel tartott előadást, amelyben a történelmi előzmények felvázolása után, bemutatta a KGB vezetési rendszerének működését. A kérdéskör kapcsán személyes tapasztalatait is megosztotta a hallgatósággal. Kiemelte a nyelvismeret és a gyakorlati tapasztalatok fontosságát a KGB vezetőinek képzése során, többek között megemlítette, hogy a KGB főiskolán 98 nyelvet oktattak.
Piros Attila rendőr dandártábornok Digitális állampolgárság és vezetői kihívások címet viselő előadásában a 2022-től beindult Nemzeti Digitális Állampolgársági Program lényegét ismertette a jelenlévőkel. A digitális állampolgárság fő üzenete, véleménye szerint, hogy személyes jelenlét nélkül a mobiltelefonra költözik az ügyintézés. Felhívta a figyelmet a DÁK törvényi szabályozására, vagyis a digitális és elektronikus szolgáltatásokra, a mesterséges intelligenciára, továbbá a digitális jogalkalmazásra vonatkozó jogszabályok összhangjának fontosságára.
Lippai Péter dandártábornok, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja A küldetésalapú vezetésszemlélet meghonosításának kihívásai című előadásában a küldetésalapú vezetési filozófia Magyar Honvédségben történő meghonosításának szükségességéről, annak feltételeiről, továbbá a korlátairól beszélt. Mondanivalóját történelmi, illetőleg a jelenleg a világban zajló háborúkból vett példákkal támasztotta alá. Az előadó rávilágított a szervezeti kultúraváltás fontosságára a Magyar Honvédségben, valamint hangsúlyozta a bizalom, és a szabadság megadásának fontosságát az alárendelt parancsnokok számára.
Balla Tibor ezredes Katonai vezetői képességek kialakítása a Honvéd Ludovika Akadémián folyó tisztképzés keretében, 1872–1918 címet viselő előadásában bemutatta a Ludovika Akadémián folyt tisztképzés három időszakát, majd áttekintette a katonai vezetői képességek kialakítását és fejlesztését szolgáló elméleti és gyakorlati tantárgyakat a címben megjelölt időszakban. Megvizsgálta a Ludovikán elsajátított vezetői képességek alkalmazását békében, hadjáratban (a Honvédség részvétele Bosznia-Hercegovina 1878-as okkupációjában), és az első világháború idején. Végül kiemelte, hogy a Ludovika Akadémiáról magas szintű elméleti és gyakorlati tudással felvértezett, a csapattiszti és a vezérkari beosztásokban egyaránt helytálló honvédtiszteket bocsátottak ki, akik békében és háborúban egyaránt bizonyították vezetői kvalitásaikat.
Karlovitz Tibor A mentorálás szerepe a küldetésalapú vezetésben című előadásában először vállalati példákon és mintákon keresztül világította meg a mentorálás lényegét, vagyis a munkahelyi szocializáció segítését. Megemlítette, hogy a mentorálás a köznevelésben jogszabályi alapokon áll. Hangsúlyozta a mentori szerepet ellátó katonák felelősségét, továbbá részletezte a mentori tevékenység kiemelt fontosságát a küldetésalapú vezetés rendszerében.
Az előadókhoz intézett kérdések és észrevételek megválaszolását követően Ujházy László ezredes megköszönte az előadók és az érdeklődők aktív részvételét, majd bezárta a konferenciát.
Szöveg és fotó: Dr. Balla Tibor ezredes
A rendezvény programját itt tekinthetik meg:
https://ludevent.uni-nke.hu/event/4004/
Konferencia A vezetéselmélet fejlesztésének lehetőségei, a parancs centrális helyzete címmel
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Vezetéstudományi Tanszéke és a Rendészettudományi Kar Rendészeti Vezetéstudományi Tanszéke 2023. november 16-én közös konferenciát szervezett A vezetéselmélet fejlesztésének lehetőségei, a parancs centrális helyzete címmel, a Rendészettudományi Kar oktatási épületében.
A szervezők nevében Kovács István r. őrnagy köszöntötte az előadókat és a megjelent érdeklődőket.
Hadtörténeti példákon keresztül vizsgálta a parancsadás speciális problémáját Balla Tibor ezredes. A Nyelvi nehézségek a parancsadás gyakorlatában az osztrák–magyar haderő példáján című előadásában ismertette, hogy a Monarchia haderejében a tisztek általában 3–5 szolgálati nyelvet használtak, elsősorban a német, cseh, olasz, angol, francia, magyar, román és az orosz nyelvet. A tisztek németül adták ki a parancsot, amit általában az altisztek adtak tovább a legénység anyanyelvének megfelelően. Sajátos problémaként jelentkezett a nyelvismeret az első világháborúban. Az elesett hivatásos tiszteket felváltó tartalékos tisztek többsége ugyanis nyelvileg felkészületlen volt, ez lényegesen csökkentette a vezetési tevékenység hatékonyságát.
Szekeres György alezredes Parancsra tettem? A parancs pszichológiai, etikai és morális aspektusai című előadásában a parancs végrehajtásának szubjektív nehézségeit elemezte. Olyan szituációra helyezte a hangsúlyt, amiben megszakad a kapcsolat az elöljáróval, ebben a helyzetben a parancsteljesítés során különösképpen fontossá válik a küldetésorientált vezetés, hiszen az alárendeltek a vezetői szándékot hajtják végre.
Piros Attila r. dandártábornok „smart police”, MAI rendőrségünk című prezentációjában a rendőrségi és a társadalmi, gazdasági eszközhasználat hatékonyságának változását mutatta be történeti viszonylatban, amelynek kezdetét a digitalizáció jelenti, jelenleg pedig a robotika fejlesztések zajlanak.
Kovács István r. őrnagy Weber bürokráciaelmélete és annak fenntarthatósága című előadásában Max Weber klasszikus bürokratikus szervezet felfogását vetette össze napjaink rendőrségi szervezeti működésével. Részletesen bemutatta az utasítás és a parancs hasonlóságait és különbségeit.
A kérdéseket és az észrevételeket követően Kovács István r. őrnagy megköszönte az előadók és az érdeklődők aktív részvételét.
Fotó és szöveg: Szabó I. László
A(z acél) kocka el van vetve
(Az acélkocka filozófiája és az altiszti kar szellemisége)
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Vezetéstudományi Tanszéke, és a Magyar Hadtudományi Társaság Humánerőforrás-fejlesztési Szakosztálya A(z acél) kocka el van vetve címmel október 12-én szakmai konferenciát rendezett a Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campuson.
A rendezvénnyel az volt az elsődleges cél, hogy a Hadtudományi Társaság tagsága és az egyetem érdeklődő oktatói állománya hiteles szakmai képet kapjanak az altiszti kar helyzetéről, szellemiségéről, képzésük rendszeréről.
A résztvevők széles köre, akik között Lippai Péter dandártábornok, megbízott dékán is ott volt, jelezte, hogy nagy az érdeklődés a kérdés iránt, hiszen a honvédség fejlesztési folyamatában kiemelt szerepe van a képzésnek és az önkéntes haderőben jelentősen változik az egyes állománykategóriák szerepe.
Az elmúlt évtizedekben komoly fejlődésen ment keresztül az altiszti kar, a vezénylőzászlósi intézmény egyre fontosabb küldetést tölt be a testületi szellem erősítésében. Mindez hangsúlyosan megjelenik a honvédségben 2019 szeptemberében elindult és az „Acélkocka” néven ismertté vált altisztképzési rendszerben is. Missziójuk szerint a teljesítmény- és tudásorientált képzési program a folyamatos képzés lehetőségével párhuzamosan az életre szóló karrier lehetőségét is magában foglalja.
Rendezvény első felében három szakmai előadással kaptak általános képet a résztvevők a témáról. A Magyar Honvédség vezénylőzászlósa képviseletében Bogya Sándor főtörzszászlós (MH Kiberműveleti parancsnokság) „Az altiszti kar a honvédség gerince” címmel szólt az altisztikar helyzetéről, szerepének változásáról. Ezt követően az altisztképzésről és az altiszti akadémia küldetéséről Frankó Imre ezredes, az MH Altiszti Akadémia parancsnoka tartott tájékoztatást. Az Acélkocka filozófiáját, szakmai programját Zsíros Tamás főtörzszászlós, az MH Altiszti Akadémia Altisztképző Központ parancsnoka mutatta be.
Az előadások után kerekasztal beszélgetés keretében az előadók mellett az altiszti kar fejlődésében meghatározó szereppel bíró korábbi MH vezénylőzászlósok (Bogdán Tibor százados és Kriston István főtörzszászlós) is segítették a szakmai kép kiteljesedését, értékes adalékokkal járultak hozzá a történetileg is érdekes fejlődési folyamat bemutatásához. Megtudhattuk, hogy a NATO tagországok között is elismert szerepet töltöttek be a hazai szakemberek a közös altiszti programok kidolgozásában.
A szakmai beszélgetések végén a tisztképzésben dolgozók és a Hadtudományi Társaságból megjelentek egyértelműen kifejezték, hogy elismerésre méltó munkát végeznek az altisztképzés fejlesztéséért, az altisztikar építéséért dolgozók és szorosabbá kell tenni az együttműködést a képző intézmények között. A szakmai építkezés támogatása fontos küldetése a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karnak és a Magyar Hadtudományi Társaságnak, ezért hasonló rendezvényekkel, szakértői munkával készek vagyunk az altiszti kar intézményeinek támogatására és a Magyar Hadtudományi Társaság várja tagjai közé az elméleti szakmai munka iránt elkötelezett altiszteket.
Szöveg: Dr. Krizbai János ny. ezredes
Fotó: Szabó Csenge
A rendezvény programját itt tekinthetik meg:
https://ludevent.uni-nke.hu/event/3251/
A rendezvényről szóló további tudósítást itt tekinthetik meg:
https://hhk.uni-nke.hu/hirek/2023/10/16/az-acel-kocka-el-van-vetve
Konferencia a katonai vezetéselmélet kérdéseiről Szun-cé-től napjainkig
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Vezetéstudományi Tanszék szervezésében került sor június 22-én a Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campuson A katonai vezetéselmélet néhány kérdéséről Szun-cé-től napjainkig című konferenciára.
Ujházy László ezredes, tanszékvezető köszöntőjében hangsúlyozta a katonai vezetés nélkülözhetetlenségét, kiemelve a vezetés emberi oldala fejlesztésének fontosságát a technikai fejlesztések mellett.
Lippai Péter dandártábornok, a kar dékánja A küldetésorientált vezetésszemlélet (KOVSZ) feltételei, lehetőségei és korlátai című előadásában összefoglalta a 19. században a porosz haderőben meghonosított küldetésorientált szemlélet lényegét. Az előadó kihangsúlyozta: annak legfontosabb ismérve, hogy a katonai vezető által egyértelműen megfogalmazott és kitűzött célhoz vezető utat (a döntés jogát delegálva a végrehajtó parancsnokok szintjére) az alárendelt parancsnok önállóan, az elérendő célhoz és a helyzethez alkalmazkodva – az elöljáró szándékát figyelembe véve – állapíthatja meg. Kiemelte a kezdeményezőkészség fontosságát, továbbá hangsúlyozta, hogy napjaink katonai vezetésében a parancs- és a küldetésorientált vezetési szemlélet közötti arany középutat kell megtalálni.
Négyesi Lajos ezredes, a Hadtörténelmi, Filozófiai és Kultúrtörténeti Tanszékének egyetemi docense az Ókori hadtudósok a vezetésről című előadásában (Onaszandrosz: Sztratégikosz című, valamint Flavius Vegetius Renatus: A hadtudomány foglalata című munkája alapján) foglalta össze a katonai vezetésről a korszakban vallott nézeteket. Kiemelte a katonai vezető személyes példamutatásának és irányító szerepének, továbbá rátermettségének és a kommunikációnak a fontosságát. Az előadó bemutatta a római birodalom katonai vezetési sajátosságait, a katonák karrierről alkotott elképzeléseit, továbbá áttekintette a római hadsereg különböző vezetői szintjein elvárt követelményrendszert.
Padányi József vezérőrnagy, a kar egyetemi tanára és a Katonai Műszaki Doktori Iskola vezetője, a Klasszikusok a vezetésről: Zrínyi Miklós és Szun-ce vezetési elvei címmel tartott előadást. Összehasonlította Zrínyi Miklós és Szun-ce a vezetőről, a vezetésről, az állam és a katona viszonyáról, valamint a példamutatásról szóló nézeteit, rámutatva a két vezetéselméleti szellemóriás nézeteinek hasonlóságára.
Ujházy László ezredes Mi változott Szun-ce óta? című előadásában kifejtette, hogy Szun-Ce: A háború művészete című művének létrejötte óta meglepően kevés érdemi változás történt a katonai vezetést illetően. Ami – egyebek mellett – mégis nagy változás, hogy kibővült a tér és a többnemzeti együttműködés már alegységszinten is megjelenik, ezért felértékelődött a multikulturális tudás jelentősége.
A konferencia az előadókhoz intézett kérdésekkel és az azokra adott válaszokkal zárult.
Szöveg: Dr. Balla Tibor ezredes
Fotó: Dr. Balla Tibor ezredes és Németh-Zsohár Agnieszka őrnagy
A rendezvény programját itt tekinthetik meg:
https://ludevent.uni-nke.hu/event/3089/
A rendezvényről szóló további tudósítást itt tekinthetik meg:
https://hhk.uni-nke.hu/hirek/2023/06/23/a-szavak-ereje
Konferencia a közszolgálati vezetés időszerű kérdéseiről
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Vezetéstudományi Tanszéke, valamint a Rendészettudományi Kar Rendészeti Vezetéstudományi Tanszéke 2023. április 27-én közös konferenciát szervezett A közszolgálati vezetés időszerű kérdései V. címmel. A rendezvényen nyolc előadó tartott prezentációt vezetéselméleti kérdésekről.
Ujházy László ezredes, a szervezők nevében köszöntötte az előadókat és a megjelent érdeklődőket.
Kovács Gábor rendőr vezérőrnagy A vezetői személyiségjegyek fejlesztésének lehetséges színterei című előadásában kiemelte, hogy a vezetőképzés a rendőrtisztképzés szakmai ismereteinek centrumában helyezkedik el. Az erős szakmai ismeretanyag elsajátításának párosulnia kell a magabiztos parancsnoki felkészítéssel.
Lippai Péter dandártábornok A küldetésorientált vezetésszemlélet feltételei, lehetőségei és korlátai című előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a modern háború környezete folyamatosan változik, ezért szükséges a végrehajtás decentralizációja. Ebből következik, hogy az elöljárói cél (szándék) elérését az adott viszonyokat, körülményeket legjobban ismerő beosztott parancsnokok önállóan hajtatják végre.
Dragon Sándor rendőr ezredes A kompetenciák világa címmel tartott előadásában a rendészeti szervek tudományos és gyakorlati vezetését elemezte a digitális világ viszonylatában. A modern vezető követi, sőt részben előre látja a változásokat és képes motiválni a beosztottakat a problémák megoldásában.
Kovács István rendőr őrnagy A Közös Közszolgálati Gyakorlatba bevonható hallgatói állomány bővítése című előadásában elmondta, hogy a Közös Közszolgálati Gyakorlat keretében a különleges jogrendi esetek feldolgozásán van a hangsúly. A rendőrtisztképzés során olyan vezetői feladatok elvégzését modellezik, amelyekkel majd későbbi munkájuk során is találkozhatnak a hallgatók. Az egyes képzési szinteken a hierarchikusan felépülő vezetői pozíciókhoz tartozó vezetői feladatokat és a szükséges képességeket sajátítják el a képzésben résztvevők.
Balla Tibor ezredes A küldetésorientált vezetés iskolapéldája: Bertalan Árpád hadnagy az 1917. októberi caporettói áttörésben című előadásában az első világháború egyik legsikeresebb – magyar vonatkozású – áttörését ismertette. Ebben a hadműveletben kiemelkedő parancsnoki kvalitások jellemezték Bertalan Árpádot. A számára adott parancs az olasz védelmi vonalak áttörését határozta meg. Ezt a feladatot gyors helyzetfelismeréssel az olasz vonalak mögé kerülve, 15 fős kötelékével oldotta meg úgy, hogy közben 1000 hadifoglyot ejtett.
Krizbai János ny. ezredes Paradigmaváltás igénye a katonai szervezetek vezetési, működési rendszereiben című előadásában a szervezeti szemlélet hiányát jelöli meg olyan problémának, amelyen változtatni kell. Az elmúlt évtizedekben a honvédség szervezeti kultúráját és szabályrendszerét a változások kikezdték. A legfontosabb kérdés, hogyan reagálhatnak a dinamikus változásokra a bürokratikus szervezetek. A küldetésorientált vezetés feladata abban is áll, hogy képesnek kell lennie a változásokat adaptálni a szervezeti struktúrába a közös értékek alkalmazásával.
Karlovitz János Tibor A küldetésorientált vezetés megvalósításához szükséges légkör alakítása vezetői oldalról című előadásában a kisközösségeken belüli viszonyok alakítását helyezte a középpontba. A jó munkahelyi légkör cél és eszköz is egyben, a hatékony feladatellátás alapja. A vezető egyik feladata a közösség viszonyainak alakítása, a csoportkohézió megteremtése a későbbi eredményes feladatellátás érdekében.
Völgyi Zoltán A küldetésorientált szemléletnek megfelelő vezetői modellek című előadásában napjaink vezetésének értelmezési kereteit mutatta be. A 2020-as évektől a klímaváltozás és egyéb globális változások nyomán a világunk „törékeny és érthetetlen”. Alkalmazkodni kell a változásokhoz, olyan vezetők szükségesek, akik képesek a rugalmas, adaptív végrehajtásra. A Csapathálózat modell − amely a küldetésorientált vezetés egyik változata − műveleti körülmények között is bizonyítottan eredményességét.
A kérdéseket és a hozzászólásokat követően Ujházy László ezredes megköszönte az előadók és az érdeklődők aktív részvételét.
Szerző: Szabó I. László
Fotó: Németh-Zsohár Agnieszka őrnagy és Szabó I. László
A rendezvény programját itt tekinthetik meg:
https://ludevent.uni-nke.hu/event/2793/
A rendezvényről szóló további tudósítást itt tekinthetik meg:
https://hhk.uni-nke.hu/hirek/2023/05/04/kuldetesorientalt-vezetesszemlelet
A vezetéselméleti képzés oktatásának helyzete az NKE képzéseiben konferencia
Az RTK Rendészeti Vezetéstudományi Tanszék, valamint a HHK Katonai Vezetéstudományi és Közismereti Tanszék 2022. október 6-án konferenciát szervezett a Magyar Rendészettudományi Társaság támogatásával „A vezetéselméleti képzés oktatásának helyzete az NKE képzéseiben” címmel.
Elsőként Dragon Sándor rendőr ezredes, a Rendészeti vezetéselmélet tantárgy gyakorlati levezetésének lépéseiről adott elő, majd Kovács István rendőr őrnagy a Közös Közszolgálati Gyakorlat, egyetemi közös modul tantárgyának együttműködési rendszerét ismertette.
Ujházy László ezredes, a Katonai Vezetéstudományi és Közismereti Tanszék tanszékvezetője a katonai vezetéstudományi tárgyak ívéről szólt a képzés teljes vertikumában, így nemcsak az alap- és mesterképzésben, hanem a különböző tanfolyami képzésekben is, mint például a Katonai felsővezető szakirányú továbbképzési szakon.
Balla Tibor ezredes, kutatóprofesszor a történeti archontológiában rejlő lehetőségekről beszélt. Előadásában felvázolta, hogyan lehet felhasználni a kutatások során nyert információkat a katonai vezetéselmélet oktatásában.
Karlovitz János Tibor Vezetői kompetenciafejlesztés a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon című előadásában ismertette a vezetéselméleti képzés aktuális helyzetét a karon a vezetői kompetenciafejlesztés szempontjából.
Szabó I. László A katonai vezetési tevékenységet formáló szociológiai szempontok című előadásában áttekintette a Magyar Honvédség belföldi feladatainak bővülését, amelyek a biztonság nem katonai területeit érintik. Előadásában kiemelte, hogy a katonai vezetési tevékenységre elsődlegesen a felettes katonai vezető értékelése, minősítése a meghatározó, de megjelennek a társadalmi, laikus elvárások is, mint hatást gyakorló tényezők.
Végül Kovács Gábor rendőr vezérőrnagy, a Rendészettudományi Kar dékánja, a vezetéselméleti szemináriumok levezetésének jó gyakorlatáról adott elő. A tábornok – egyebek mellett – szólt arról, milyen új gyakorlati megoldásokat vezettek be a Vezetéselmélet tantárgy szemináriumain, mint a gyakorlati példatár vagy a digitális oktatás részét képező Moodle rendszer tesztűrlapjainak alkalmazása.
Szerző: Nosza Vilmos ezredes
Fotó: Bodó Pál
A rendezvényről szóló további tudósításokat itt tekinthetik meg:
https://honvedelem.hu/hirek/a-vezeteselmeleti-kepzes-helyzete.html
Workshop az orosz–ukrán háború katonai vezetéstudományi tanulságairól
Az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Vezetéstudományi és Közismereti Tanszéke 2022. május 3-án zártkörű szakmai workshopot rendezett, Az ukrajnai háború eddigi katonai vezetéstudományi tanulságai címmel.
A Tanszék oktatói és kutatói részvételével lezajlott szakmai műhelybeszélgetés során a résztvevők felelevenítették a jelenleg zajló orosz–ukrán háború történelmi előzményeit, valamint megvitatták annak vezetéstudományi, pszichológiai, szociológiai, pedagógiai vonatkozásait és következményeit.
Szöveg: Dr. Balla Tibor ezredes
Fotó: Szilágyi-Katona Tímea
Konferencia A katonai vezetés kérdései. Múlt és jelen témakörében
A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtörténelmi, Filozófiai és Kultúrtörténeti Tanszéke valamint a Vezetéstudományi és Közismereti Tanszéke 2022. április 21-én közös tudományos konferenciát rendezett a katonai vezetés kérdéseiről.
A katonai vezetés kérdései napjainkban rendkívüli aktualitásukkal vonják magukra a szakemberek és a kívülállók figyelmét. Az előadók éppen ezért a történelmi példákon keresztül, illetve a katonai vezetéstudomány legújabb eredményeinek felsorakoztatásával mutattak rá a katonai vezetés összetettségére, a katonai vezetők tulajdonságaira és erényeire, továbbá a katonai vezetés elemeit meghatározó különböző tényezőkre.
Dr. Csikány Tamás dandártábornok, tudományos rektorhelyettes a leendő honvédtisztek vezetési kihívásokra történő felkészítésének fontosságát hangsúlyozta bevezetőjében, történelmi párhuzamként pedig kiemelte az egykoron Ludovika Akadémiát végzett tisztek vezetői kvalitásait és háborús helytállását.
Dr. Boda Mihály tanszékvezető, egyetemi docens a katonai vezetői erényeket hadtörténelmi példákon keresztül világította meg.
Dr. Négyesi Lajos ezredes, egyetemi docens a költő és hadvezér Zrínyi Miklós valamint Raimondo Montecuccoli vezetésről megfogalmazott elveit járta körül előadásában.
Dr. Németh Balázs, egyetemi adjunktus a gyalogsági harcászat és a tűzfegyverek kora újkori viszonyáról tartott előadást.
Harangi-Tóth Zoltán őrnagy, egyetemi tanársegéd a német tervező hadijátékok hatását elemezte az 1940-es francia hadjárat sikerére.
Dr. Nagyernyei Szabó Ádám Sándor, az NKE ÁNTK Állam- és Jogtörténeti Tanszék kutatóprofesszora a jó és a rossz hadvezér a római történeti hagyományban témakörét fejtette ki előadása során.
Beck Attila doktorandusz a frank és a szász hadművészet elemeinek összehasonlítására vállalkozott előadásában.
Dr. Ujházy László ezredes tanszékvezető, habilitált egyetemi docens néhány, a katonai vezetést manapság foglalkoztató aktuális kihívásra hívta fel a figyelmet előadásában.
Dr. Balla Tibor ezredes, kutatóprofesszor a vezetői képességek és kompetenciák az első világháborús osztrák–magyar tábornoki kar példáján témakörének bemutatására vállalkozott előadásában.
Dr. Karlovitz János Tibor, egyetemi docens a vezetői motiváció eszközrendszerének sajátosságait foglalta rendszerbe előadásában.
Völgyi Zoltán, tanársegéd a parancsnoki munka támogatása műveleti területen katonapszichológiai eszközökkel témakörét fejtette ki előadásában, melyet gyakorlati példákkal tett élvezetesebbé.
A konferencia a résztvevők által az előadókhoz intézett kérdések megválaszolásával, valamint a program végén kialakult kötetlen szakmai beszélgetéssel zárult.
Szöveg: Dr. Balla Tibor ezredes
Fotó: Szilágyi Dénes
A rendezvény programját itt tekinthetik meg:
https://ludevent.uni-nke.hu/event/1855/
A rendezvényről szóló egyéb tudósításokat itt tekinthetik meg:
https://hhk.uni-nke.hu/hirek/2022/04/21/uralni-a-kiszamithatatlant
https://honvedelem.hu/hirek/uralni-a-kiszamithatatlant.html
Konferencia a közszolgálati vezetés időszerű kérdéseiről
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Vezetéstudományi és Közismereti Tanszéke, valamint a Rendészettudományi Kar Rendészeti Vezetéstudományi Tanszéke 2022. április 7-én közös konferenciát szervezett A közszolgálati vezetés időszerű kérdései III. címmel, amely a két tanszék oktatói és kutatói részvételével lebonyolított korábbi workshopok feldolgozott témáihoz illeszkedett. Ujházy László ezredes, tanszékvezető egyetemi docens köszöntötte az előadókat és a téma iránt érdeklődő megjelenteket.
Kovács Gábor rendőr dandártábornok, tanszékvezető egyetemi tanár, az RTK dékánja A Közös Közszolgálati Gyakorlat elmélete és gyakorlata című előadásában a gyakorlat előkészítését helyezte a fókuszba. A gyakorlat a végzős állomány bevonásával jelenléti formában kerül lebonyolításra. A gyakorlat megtervezésének elmélete magába foglalja a téma kiválasztását, amely megfelel valamennyi hivatásrend feladatának. A következő szakasz a feladatok kidolgozás ütemezése hivatásrendenként. Ehhez kapcsolódik a logisztikai biztosítás, amely a szükséges eszközök és feltételek biztosítását foglalja magába. A gyakorlat értékelése több szempont alapján történik, amelynek részét képezi a hallgatói elégedettség mérése is.
Piros Attila rendőr dandártábornok, mesteroktató A parancsnoki munka sorrendje című előadásában a jog és a tudás viszonyát abban ragadta meg, hogy a jog pusztán uralmat, a tudás viszont hatalmat biztosít. Kiemelte, hogy a vezető legfontosabb feladatai közé tartozik a parancsnoki munkában a digitális információk kezelése, feldolgozása és szelektálása.
Kovács István rendőr őrnagy, egyetemi adjunktus A Közös Közszolgálati Gyakorlat elemzése az OMHV tükrében című előadásában kiemelte, hogy a hallgatók a Közös Közszolgálati Gyakorlat keretében olyan vezetői feladatokat oldanak meg, amelyekkel majd későbbi munkájuk során is találkozhatnak. A korábbi években a feldolgozott témák között megtalálható az árvízvédelem, az országot ért fegyveres támadás, a jégeső és a vírus elleni védekezés. A tanszéki oktatásfejlesztés e gyakorlati feladatoknak a megoldását segítik elő. Az oktatói munka hallgatói véleményezéséből az derült ki, hogy a hallgatók pozitívan értékelik a közszolgálati gyakorlatok elméleti anyagait és a gyakorlati végrehajtást.
Balla Tibor ezredes, kutatóprofesszor A modern békeműveletek történelmi előzményei című előadásában a magyar részvétellel zajló korai békeműveletek között említette az 1897–1898-as krétai válság enyhítésébe 700 osztrák–magyar katona kapcsolódott be. 1900–1901 kínai boxer lázadás kezelésében 500 fős osztrák–magyar tengerészeti különítmény vett részt. 1903–1909 az első nemzetközi balkáni békefenntartásban Koszovó területén 6 fős osztrák–magyar csoport kapcsolódott be a rend fenntartásába. 1913–1914 között zajlik a Szkutari-válság, amelyben kezdetben 300 fő osztrák–magyar tengerész, majd később 500 fős szárazföldi különítmény látott el béketeremtő feladatokat. A korai békeműveletekben 1914-ig 19 magyar katona és diplomata hunyt el.
Ujházy László ezredes, tanszékvezető, egyetemi docens A békeműveleti vezetés sajátosságai című előadásában szólt a modern békeműveletek típusairól és az azokhoz kapcsolódó vezetési specifikumokról. A téma sajátosságát leginkább Dag Hammarskjöld, egykori ENSZ-főtitkár gondolatai illusztrálják, aki szerint „A békefenntartás nem katonai feladat, de csak katonák tudják végrehajtani.”
Völgyi Zoltán, tanársegéd Az Értékelő Központ alapú kiválasztás mint békeműveleti vezetéstámogató eszköz című előadásában a személyi kiválasztás folyamatát elemezte. Ez olyan pszichológiai eljárást jelent, amelyben a munka és a személyi kompetenciák közötti megfelelés vizsgálatáról van szó. A különböző vezetői és a beosztotti feladatok ellátásához keresnek alkalmas személyeket. A kiválasztási folyamat során meghatározásra kerülnek a célok, a kritériumok, a kompetenciák, valamint a feladatok és az eszközök. Ez a minőségi kiválasztási modell ugyanakkor idő- és erőforrásigényes.
A kérdéseket és a hozzászólásokat követően Ujházy László ezredes foglalta össze a konferencián elhangzott fontosabb megállapításokat és megköszönte az előadók és az érdeklődők aktív részvételét.
Szerző: Szabó I. László
Fotó: Bodó Pál
A rendezvény programját itt tekinthetik meg:
https://ludevent.uni-nke.hu/event/1798/
Zártkörű szakmai workshop az orosz–ukrán háborúról
Az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Vezetéstudományi és Közismereti Tanszéke 2022. március 31-én, a jelenleg zajló orosz–ukrán fegyveres konfliktus témakörében, zártkörű szakmai workshopot rendezett, amelynek keretében meghívott előadóként dr. Nyitrai István, az EBESZ ukrajnai civil missziójának résztvevője, a luhanszki iroda politikai elemző részlegének korábbi vezetője osztotta meg helyszíni tapasztalatait a tanszék munkatársaival.
Életútjának rövid bemutatása után, az előadó kitért az orosz–ukrán konfliktus előzményeire, történelmi, vallási, nyelvi, politikai és gazdasági okaira, majd összefoglalta az EBESZ tevékenységét az ukrán kormány fennhatósága alatt álló, valamint a főként orosz nyelvű lakosság által lakott, nem kormányzati ellenőrzés alatt álló területeken. A jelenlegi háború elhúzódásának okai között rámutatott arra, hogy 2014 óta számos változás történt Ukrajnában: egyrészt a haderő védelmi képességei jelentős mértékben megerősödtek, másrészt a lakosság széles rétegei számára érzékelhetővé váltak a nyugati orientáció és a korábbi politikai-gazdasági irányvonal adta perspektivikus különbségek. Úgy tűnik, a megváltozott körülmények között az orosz hírszerzés rosszul mérte fel a háborúnak a lakosságra gyakorolt hatását és az ukrán haderő védelmi képességét, amely vélhetően kihatott az orosz katonai invázió elégtelen előkészítésére. Felhívta a figyelmet a média által közvetített propaganda mindent átható voltára, amely alapvető tények megismerését, így a tisztánlátást akadályozva, végeredményben előkészített narratívákba kényszeríti a történéseket és ezáltal az eseményekre vonatkozó véleményeket. Előadása végén levonta a háború néhány vezetéstudományi tanulságát is.
Szöveg: Dr. Balla Tibor ezredes
Fotó: Dr. Szabó I. László
Workshop a különleges jogrendi szabályozás változásáról Magyarországon
Az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Vezetéstudományi és Közismereti Tanszéke 2022. március 23-án A különleges jogrendi szabályozás változása Magyarországon a rendszerváltástól napjainkig témakörében rendezett zártkörű szakmai workshopot.
Elsőként Dr. Kádár Pál dandártábornok, a Miniszterelnöki Kormányiroda vezető kormányfőtanácsosa, az NKE Védelmi-Biztonsági Szabályozási és Kormányzástani Kutatóműhely vezetője tartott összefoglaló előadást, amelyben a különleges jogrend lényegének megvilágítására vállalkozott, s kiemelte, hogy az lényegében nem más, mint a béke jogrend kiegészülése a rendkívüli intézkedések jogával és mindig ideiglenes beavatkozást jelent. Az előadó kihangsúlyozta, hogy a különleges jogrend történelmi gyökerei egészen az ókori római államszervezetig nyúlnak vissza, továbbá megvilágította annak nemzetközi jogi összefüggéseit is.
Dandártábornok úr előadásának központi részében áttekintette a különleges jogrend magyarországi szabályozásának főbb sarokpontjait (1989, 1994, 2005, 2011, 2016, 2021), a rendszerváltástól egészen napjainkig. Röviden összegezte a Magyarországon 2021 óta érvényben lévő különleges jogrendi formák (1. rendkívüli állapot kihirdetése, 2. szükségállapot kihirdetése, 3. megelőző védelmi helyzet, 4. váratlan támadás, 5. terrorveszélyhelyzet, 6. veszélyhelyzet) lényegét.
A különleges jogrendi szabályozás magyarországi jövőjét illetően az előadó kiemelte a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény szerepét és jelentőségét, amely az Alaptörvény kilencedik módosításával jött létre. A 2023. július 1-től életbe lépő új szabályozás értelmében szükség esetén hadiállapot, szükségállapot, valamint veszélyhelyzet léptethető majd életbe, s mindegyik elrendelése a kormányzat hatáskörébe tartozik, így azonnali intézkedések elrendelése válik lehetségessé.
A témakör számos időszerű kérdését érintő workshop a Tanszék munkatársai által az előadóhoz intézett kérdések megválaszolásával és a program végén kialakult szakmai beszélgetéssel zárult.
Szöveg: Dr. Balla Tibor ezredes
Fotó: Dr. Szabó I. László
Konferencia a közszolgálati vezetés időszerű kérdéseiről
A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Vezetéstudományi és Közismereti Tanszéke, valamint a Rendészeti Vezetéstudományi Tanszék december 02-án közös konferenciát szervezett A közszolgálati vezetés időszerű kérdései címmel, amely a szeptember 16-án azonos témakörben, a két tanszék oktatói és kutatói részvételével megtartott korábbi workshop tulajdonképpeni folytatása volt.
Kovács Gábor rendőr dandártábornok, tanszékvezető egyetemi tanár, az RTK dékánja előadásában az elhatározás meghozatalának módszereiről beszélt, különös tekintettel a rendkívüli helyzetek kezelésének a sajátosságaira. Részletesen bemutatta a Rendészettudományi Karon folyó rendészeti képzések rendszerét. Az előadó kihangsúlyozta: a Közös Közszolgálati Gyakorlatok célkitűzése az, hogy a komplex szakmai problémák megoldásában a hallgatók jártasságot szerezzenek, azután pedig felidézte a legutóbbi gyakorlat legfontosabb tapasztalatait. A tábornok véleménye szerint az elmélet és a gyakorlat csakis együtt működik hatékonyan.
Piros Attila rendőr dandártábornok, mesteroktató az effektivitáselmélet lényegét, fontos szegmenseit, a rendőri munka társadalmi hatásait és annak mérhetőségét elemezte előadásában.
Kovács István rendőr őrnagy, egyetemi adjunktus a Geert Hofstede holland szociálpszichológus által kidolgozott hatalmi távolság elméletének rövid elemzésére vállalkozott. Említést tett a kommunikációs csatornák működésének fontosságáról, a Hofstede által kimunkált egyéb kulturális dimenziók lényegéről, majd összefoglalta a hallgatók körében a hatalmi távolságra vonatkozóan végzett kérdőíves kutatásának eredményeit.
Balla Tibor ezredes, kutatóprofesszor A hadtörténelem a katonai vezetés tanítómestere címet viselő előadásában bemutatta a katonai vezetéstudomány és a hadtörténelem kapcsolatát. Az előadó bemutatta, hogy a hadtörténelem kiemelt fontosságú és magas heti óraszámban oktatott tantárgy volt az egykori Ludovika Akadémia, továbbá az 1920 és 1944 között létezett honvéd vezérkari szakképző intézmény, a Hadiakadémia tanrendjében. Kiemelte, hogy a jó katonai vezető felhasználja – az esetenként példaképnek is tekintett – múltbéli jeles elődjének tapasztalatait, alkalmazza azokat, az esetleges hibás döntésekből pedig leszűri a megfelelő tanulságokat. A leendő katonai vezetők képzése, kiképzése során pedig azok látókörének szélesítésében, empátiás készségeik alakításában is kamatoztatja ezirányú ismereteit.
Szabó László István, tudományos főmunkatárs az intézményi, szervezeti bizalom vezetéselméleti vetületeivel foglalkozott előadásában. Az előadó a társadalom részéről az állami szervek és intézmények, a média, a gazdasági valamint a civil szervezetek irányában megnyilvánuló bizalom helyzetét elemezte részletesebben a COVID-19 járvány 3. hulláma idején. Mondanivalóját a felmérései alapján készült tudományos eredményeivel támasztotta alá.
Szelei Ildikó alezredes, egyetemi docens A katonapedagógia vezetéselméleti aspektusai című előadásában a vezetéselmélet és a katonapedagógia kapcsolódásait tekintette át, majd elemezte a katonapedagógia módszertani vonatkozásait, a jelenleg oktatott pedagógiai tantárgyak bemutatásán keresztül. Hangsúlyozta, hogy „a jó vezető olyan, mint a jó pedagógus”.
Szekeres György alezredes, kiemelt gyakorlati oktató és Völgyi Zoltán tanársegéd egymás után következő előadásában egyaránt a katonapszichológia vezetéstámogató funkciójáról beszélt a hadszíntéren. Szekeres alezredes a 2013-ban Afganisztánban gyűjtött békeműveleti tapasztalatait osztotta meg a konferencia résztvevőivel. Mondanivalójának legfontosabb részét a Kabulban készített katonapszichológiai mérések és azok eredményeinek elemzése képezte. Völgyi Zoltán a pszichológiai debriefing, mint vezetéstámogató módszer lényegéről és annak konkrét harctéri, missziós körülmények közötti alkalmazásáról, továbbá az azokból leszűrt tapasztalatokról osztotta meg gondolatait a hallgatósággal.
A szeptemberi és a decemberi két konferencián elhangzott előadások írásos formában megjelenő változatából a tervek szerint tanulmánykötet készül.
Szöveg: Dr. Balla Tibor ezredes
Fotó: Bodó Pál
“A Katonai Vezetéstudományi és Közismereti Tanszék lehetséges szerepe a küldetésorientált vezetési filozófia meghonosításában” című workshop
2021. március 23-án a tanszéki Kutatóműhely a fenti címmel zártkörű online szakmai workshopot szervezett, melyre meghívták dr. habil. Jobbágy Zoltán ezredest, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar nemzetközi dékánhelyettesét, a téma jeles szakértőjét. A workshop keretében megvitatták a Nemzeti Honvédtisztképzés Új Rendszerén belül a tanszék szerepét, lehetőségeit. Eszmecserét folytattak a küldetésorientált vezetésszemlélet megvalósíthatóságáról és a képzési portfólióba történő beilleszthetőségének módjáról. A közreműködők áttekintették a témát érintő történelmi előzményeket, a jelenkori vezetés témával összhangba hozható katonai és civil környezetben tetten érhető aspektusait, valamint a főbb jövőbeni prioritásokat. A workshop során több kérdést is felvetettek a résztvevők a megváltozott környezethez alkalmazkodó vezetési stílus, a szervezeti kultúra, a kiválasztás és oktatás-nevelési módszerek tekintetében.
Katonai vezetők a magyar hadtörténelemben
Przemysl védőinek szakasz- és századszintű vállalkozásai
1914 végén
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának Hadtörténelmi, Filozófiai és Kultúrtörténeti Tanszéke, a Katonai Vezetéstudományi és Közismereti Tanszék Katonai Vezetéstudományi Szakmai Kutatóműhelye és a Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj közös, Katonai vezetők a magyar hadtörténelemben nevet viselő előadássorozatának legfontosabb célja a magyar hadtörténelemből kiválasztott példákkal elősegíteni azt, hogy az egyetemen tanuló honvédtisztjelöltek jobb vezetőkké válhassanak. Ennek jegyében a rendezvénysorozat hatodik eseményére 2017. május 25-én került sor, amikor dr. Ravasz István alezredes a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa, Przemysl védőinek szakasz- és századszintű vállalkozásai 1914 végén címmel tartotta meg előadását.
Az előadás két témakört kívánt bemutatni az összegyűlt hallgatóságnak. Először is Ravasz alezredes egy rövid ismertetést adott a Przemysl környéki erődrendszer jellemzőiről, valamint a Galíciában és a Kárpátokban 1914–15-ben megvívott hadműveletekről. Ezt követően került sor az előadás lényegi részére, amikor néhány személyes példán keresztül illusztrálta az előadó, hogy milyen szerepet játszhattak a hatékony alegységparancsnokok az első világháborús ostromgyűrűben.
Fotó és szöveg: Ambrus Gabor Mozes
Parancsnoki kódex: X generáció
Ahogy én láttam a katonai vezetés kérdéseit 1991–2017
A leendő tisztek számára életre hívott kezdeményezés 2017. április 27-i programjára a szervezők Szloszjár Balázs ezredest, az MH 25. Klapka György Lövészdandár parancsnokhelyettesét kérték fel, hogy ossza meg tapasztalatait a vezetővé válás nehézségeiről a következő tiszti generációval.
Szloszjár ezredes több évtizedes katonai pályafutásának tapasztalatait adta át a honvéd tisztjelölteknek. A békeműveleti élmények mellett bemutatta azokat a hibákat is, amelyeket szinte minden kezdő vezető elkövet.
„Senki sem születik hibátlan vezetőnek. Mindannyian hibázunk, de a hibáinkból tanulva lépünk tovább és vezetjük a ránk bízott embereket, gondoskodunk róluk legjobb tudásunk szerint" – vélte az ezredes.
„Önök, mint az Y és a Z generáció tisztjelöltjei, akik fél szemmel folyamatosan a mobiljukat bűvölik, feladatszabáskor ugyanezen generáció high-tech katonáit kell majd megszólítaniuk. Önök fogják tudni parancsnokolni őket!" – hangsúlyozta az előadó.
Útravalóul néhány olyan fontos vezetői tulajdonságra hívta fel hallgatósága figyelmét, amelyek – meglátása szerint – kulcsfontosságúak a vezetői jellemben. Ezek a hitelesség, a kommunikáció, az emberség, az őszinteség és a kiszámíthatóság, de mindenekelőtt az alázat a haza szolgálata érdekében.
Fotó és szöveg: Bán Nikolett főhadnagy
A rendezvényről szóló egyéb tudósításokat itt tekinthetik meg:
https://honvedelem.hu/hirek/hazai-hirek/katonai-vezetok-az-x-generaciobol.html
A vezetés sajátosságai missziós területen
A Műhelyünk kezdeményezésére, karunk Hadtörténelmi, Filozófiai és Kultúrtörténeti Tanszéke és a Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalja közreműködésével tartott rendezvénysorozat keretében A vezetés sajátosságai missziós területen címmel tartott előadást Sári Szabolcs alezredes, az MH Ludovika Zászlóalj megbízott parancsnoka 2017. március 23-án.
„Előadásom fő célja, hogy az elméleti tudást gyakorlati tapasztalatokkal érthetőbbé tegyem, hogy amit a honvéd tisztjelöltek a tankönyvből megtanulnak, az valós körülmények között mit is jelent" – mondta el a honvedelem.hu érdeklődésére Sári Szabolcs alezredes, hozzátéve: a 2009-es közös magyar-amerikai afganisztáni mentorcsoport parancsnokaként átélt tapasztalatit osztotta meg a hallgatósággal.
Szöveg: Takács Vivien
Fotó: Tóth László
A rendezvényről szóló egyéb tudósításokat itt tekinthetik meg:
https://honvedelem.hu/hirek/hazai-hirek/katonai-vezetok-a-magyar-hadtortenelemben-1.html
Századszintű vállalkozás a magyar királyi 2. honvéd hadsereg folyóvédelmének időszakában 1942 decemberében
2017. február 23-án, a Katonai vezetők a magyar hadtörténelemben nevet viselő előadássorozat második rendezvényén dr. Horváth Csaba ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnok-helyettese tartott előadást Századszintű vállalkozás a magyar királyi 2. honvéd hadsereg folyóvédelmének időszakában 1942 decemberében címmel a honvédtisztjelöltek és az érdeklődő közönség számára.
A hallgatók először röviden áttekintették a magyar királyi 2. honvéd hadsereg keleti hadszíntérre kerülésének és harctevékenységének történetét. Ezt követően pedig Gyimesi Ödön továbbszolgáló százados, a szekszárdi 18/I. zászlóalj 1. puskás század parancsnokának, egyik vállalkozásához kapcsolódva dr. Horváth ezredes részletesen ismertette, hogy milyen feladatai is voltak egy korabeli alegységparancsnoknak ilyen művelet során.
Az előadó több alkalommal is kiemelte azt, hogy az alegységparancsnoknak e műveletek precíz megtervezésén túl különös figyelmet kellett fordítania a vállalkozást végrehajtó személyi állomány kiválasztására és kiképzésére, mivel enélkül még a legjobban megtervezett vállalkozás is kudarcot vallhat.
A vállalkozások jellemzőinek bemutatása után az előadó előbb röviden ismertette a 2. magyar hadsereg téli harcainak történetét és Gyimesi százados háború alatti parancsnoki tevékenységét.
Az előadás legfontosabb tanulsága az, hogy Gyimesi Ödön századost azért lehet példaképnek tekinteni, mivel ő, sok más tiszthez hasonlóan, a saját szintjén elérte azt, hogy a katonái rendelkezzenek minden olyan készséggel és felszereléssel, ami lehetővé tette feladataik eredményes elvégzését.
Fotó és szöveg: Bodoróczki Brigitta szds.
A rendezvényről szóló egyéb tudósításokat itt tekinthetik meg:
https://honvedelem.hu/hirek/hazai-hirek/katonai-vezetok-a-magyar-hadtortenelemben.html
Katonai vezetők a magyar hadtörténelemben
„[…] amikor a parancsot adom, mindig képzeljem bele magamat annak a helyzetébe, aki kapja.”
Műhelyünk kezdeményezésére, karunk Hadtörténelmi, Filozófiai és Kultúrtörténeti Tanszéke, és a Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalja közreműködésével, 2016. november 24-én tartotta közös szakmai program sorozatának nyitó rendezvényét.
Bevezetésként prof. dr. Csikány Tamás ezredes, tanszékvezető, egyetemi tanár a program célját vázolta, majd az előadó, dr. Számvéber Norbert őrnagy, tudományos tevékenységét mutatta be. Dr. Ujházy László alezredes, kutatóműhely vezető, a vezetéselméleti ismeretek alegységparancsnoki szintű, hadtörténeti esettanulmányok alapján történő bővítésének gyakorlati hasznosságára hívta fel a figyelmet a tisztjelöltek parancsnokká válásának folyamata szempontjából.
Dr. Számvéber Norbert őrnagy előadásának témája A megerősített m. kir. 10. honvéd rohamtüzérosztály korlátozott célú támadása Rácszentpéter irányában 1944. december 7-én volt. Az előadó a németek és a magyarok által képviselt küldetésorientált és a szovjet részről alkalmazott parancsorientált vezetési felfogást hasonlította össze. Hanák Sándor rohamtüzér százados fennmaradt jelentése és személyes közlése segítette az események rekonstruálását.
Sári Szabolcs alezredes, az MH Ludovika Zászlóalj megbízott parancsnoka, a jelenlévő honvédtiszt-jelöltekhez intézett zárszavában kiemelte: „tiszti pályafutásuk első pillanatától kezdődően vezetők lesznek. A saját bőrén tapasztalhatja meg mindenki, vezetőnek nem születünk, vezetővé válunk. Jó vezető pedig akkor lesz valaki, ha a lehető legtöbb életszerű tapasztalat alapján kialakul saját vezetői stílusa.”
Az előadássorozat következő rendezvénye februárban várható.
Fotó: Hanák Sándor százados fényképe dr. Bonhardt Attila ezredes gyűjteményéből szármázik
A rendezvényről szóló egyéb tudósításokat itt tekinthetik meg:
http://archiv.hhk.uni-nke.hu/hirek/2016/11/29/vezetove-valni
http://www.honvedelem.hu/cikk/60655_vezetove_valni
Humánerőforrások és a technikai, technológiai fejlődés kihívásai, a honvédségben
A Katonai Vezetéstudományi Szakmai Kutatóműhely együttműködőként részt vett a Magyar Hadtudományi Társaság által szervezett „Humánerőforrások és a technikai, technológiai fejlődés kihívásai, a honvédségben” című konferenciáján, amelyet 2016. november 4-én tartottak a Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus Dísztermében.
A Katonai Vezetéstudományi Szakmai Kutatóműhely támogatásával megjelent a Fiatal tisztek zsebkönyve
Az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar 2016-os ünnepi diplomaosztó ünnepségén a honvédtisztjelöltek nemcsak okleveleiket vehették át, hanem az egyetemi és a katonai elöljáróktól megkapták a Katonai Vezetéstudományi Szakmai Kutatóműhely támogatásával írt Fiatal tisztek zsebkönyvét is. A hiánypótló kézikönyvet Műhelyünk oszlopos tagja, dr. habil. Krizbai János nyugállományú ezredes szerkesztette és huszonhat szerző írta. Minden közreműködő a saját szakterületének megfelelő résszel járult hozzá a munka elkészítéshez. A zsebkönyv öt fő fejezetet tartalmaz, a mű legvégén pedig az Alma Materhez kapcsolódó emlékként megtalálható a pályatársak, a végzős tisztek névjegyzéke. A dékáni bevezető és köszöntő után az első fejezet röviden összefoglalja a tiszti műveltség, a nemzetközi politikai és katonai szövetségi rendszerek és a jogi alapok legfontosabb kérdéseit. Ezt követően a tiszti életpályamodell etikai, történeti és gyakorlati dimenzióit igyekeztek a szerzők tisztázni. Mivel a harmadik fejezet a parancsnoki feladatokról szól, az egész mű és a tiszti hívatás szempontjából kulcsfontosságú. A huszonegyedik század katonai vezetőinek élethelyzetéhez, missziós, honi területeken végrehajtott feladataihoz és a modern hadsereg szervezeti kultúrájához igazítja ennek a kényes területnek a bemutatását. A negyedik fejezet nagy segítség a pályakezdő fiatalok számára a magyar védelmi szektor bürokratikus intézményei közötti eligazodásban. Számba veszi ugyanis azokat a legfontosabb intézményeket, amelyek a tisztek mindennapjait meghatározzák. Ez a rövid bemutatás nyilván inkább az orientáció és a legfontosabb kompetenciák szempontjából jelentős. Az ötödik fejezet a gyakorlati szempontokat tartotta első sorban szem előtt. Formanyomtatványokat, a napi gyakorlatban használt rövidítések- és nem utolsó sorban a mértékadó hadtudományi folyóiratok listáját tartalmazza. A fiatal tisztek zsebkönyvének kiadásával a szerkesztő egy régi hagyomány újraélesztését és későbbi ápolását tűzte ki célul. Az első kiadást a tervek szerint idővel egy kibővített és átdolgozott második kiadás követi.
A diplomaosztó ünnepségről szóló tudósítást itt tekinthetik meg:
http://archiv.hhk.uni-nke.hu/hirek/2016/08/17/megkaptak-diplomajukat-a-honvedtisztjeloltek-is
A Fiatal tisztek zsebkönyve itt érhető el elektronikusan:
Női vezetők a közszolgálatban
Női vezetők a közszolgálatban címmel rendezett workshopot 2015. november 25-én a Katonai Vezetéstudományi Szakmai Kutatóműhely és a Magyar Hadtudományi Társaság Humánerőforrás-fejlesztési Szakosztálya. A mostani találkozó figyelembe vette, hogy mind a közszolgálatban, mind a haderőben, mind a rendvédelmi szervekben növekszik a női vezetők aránya. Az ő helyzetüket, a velük szemben támasztott elvárásokat, megfelelésük speciális kihívásait akarták a workshop szervezői több oldalról bemutatni. Számukra és a döntéshozók számára kívántak olyan javaslatokat megfogalmazni, amelyekből kiindulva javíthatják a munka hatékonyságát, a munkahelyi hangulatot és a nők helyi szintű elfogadottságát.
Az egybegyűlteket dr. Ujházy László alezredes, kutatóműhely vezető köszöntötte. Ujházy alezredes kiemelte, hogy az ilyen találkozóknak – egyebek mellett – az lenne a szerepe, hogy elősegítsék a korszerű (katonai) vezetés fejlesztését, valamint egyfajta hidat képezzenek a tudomány és a való világ között. Ezt követően dr. Boldizsár Gábor ezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja köszöntötte a jelenlévőket. Boldizsár ezredes hangsúlyozta, hogy a nők elismerése és szakmai egyenjogúságuk elfogadása a nyugati civilizáció vívmánya. Európában azonban vannak olyan párhuzamos társadalmak, amelyek a női méltóságot és egyenjogúságot nem ismerik el, ezért is fontos a női vezetők és a nők – akár a haderőben betöltendő – szerepéről és lehetőségeiről is beszélni. A szervezők nevében dr. Krizbai János szakosztályelnök néhány indító gondolattal kívánt jó munkát az egybegyűlteknek, amelyet öt, egyenként tíz perces előadás követett.
Dr. Belényesi Emese a női vezetőről tartott általános, felvezető előadást. Véleménye szerint inkább a szervezeti kultúrákról kell beszélni, amelyek attól függetlenül, hogy az adott szervezetben a férfiak vagy a nők vannak többségben, női vagy férfi karakterrel rendelkezhetnek. Vannak előnyei a tradicionális, hierarchikus férfias munkahely típusuknak, de úgy tűnik, hogy a demokratikusabb szellemiségű, kellemesebb légkörű női szervezeti kultúrák napjainkban jobban teljesítenek.
Ballainé Krikker Zsuzsanna ezredes már a haderő szempontjából értékelte a nők szerepét és jelenlétét. Példákat és számadatokat sorakoztatott fel a NATO-ból, majd kifejezetten a Magyar Honvédségből. Következtetésként megállapította, hogy ami a nők számszerűséget illeti a haderőben, úgy a Magyar Honvédség NATO viszonylatban nem áll rosszul, de néhány filozófiai elem átgondolása, és a szervezeti kultúrába való beépítése még finomításra szorul.
Szerencse Renáta őrnagy a csapat életből hozott példákat. Saját tapasztalatait is felhasználva összegyűjtötte azokat a szegmenseket, amelyek a férfiak és a nők közötti munkát nehezíthetik a csapatoknál. Az előadás érdeme, hogy nem hallgatta el azokat a nehézségeket, amelyek valóban feszültséget okozhatnak, és amelyekre magasabb szinten kell megoldást találni.
Győrffy Ágnes százados pszichológusként (is) elemezte a nők beilleszkedését és a pályaorientációból származó nehézségeit a haderőnél. Egyben rámutatott azokra a lehetőségekre, amelyeket éppen ők testesíthetnek meg. Nemzetközi példák és felmérések alapján számolt be arról, hogy milyen nehéz átlépni a biológiai adottságokból és a szocializációból származó korlátokat a férfiak és nők munkavégzésénél, és ez még erősebben jelenik meg a fegyveres és rendvédelmi szerveknél.
Németh Zita Női vezetők és a racionalitás című előadása zárta a kiselőadások sorát. Tízéves tapasztalatait felhasználva elmondta, melyek azok a problémás pontok, amelyekkel maguk a női vezetők szembesítettek őt az egyes tréningek alkalmával. Jelezte, hogy nagy lehetőségek vannak a jelentős érzelmi és értelmi intelligenciával rendelkező női vezető személyiségében, de ezekkel a képességeikkel sokszor maguk a vezetők sincsenek tisztában, vagy félreismerik saját magukat.
Az előadások után lehetőség volt kérdéseket feltenni és hozzászólni. Több jelenlegi és egykori katonai vezető, illetve katonanő osztotta meg saját tapasztalatait, aggályait, kéréseit és örömeit, amelyeket a több évtizedes munka alatt tapasztaltak.
A workshop lezárásaként dr. Ujházy László alezredes mindenkinek megköszönte az előadásokat és a konstruktív hozzászólásokat.
Fotó: Tóth László, Zrínyi Katonai Filmstúdió
A rendezvényről szóló tudósításokat itt tekinthetik meg:
http://www.honvedelem.hu/cikk/54305_noi_vezetok_a_kozszolgalatban
http://archiv.hhk.uni-nke.hu/hirek/2015/11/25/noi-vezetok-a-kozszolgalatban-1
A workshopról szóló részletes beszámoló megtalálható a Honvédségi Szemle 2016/2. számának 83-88. oldalán: https://honvedelem.hu/kiadvany/56013
A workshop előadásai megjelentek a Társadalom és Honvédelem c. folyóirat 2016. évi 1. számában:
https://www.uni-nke.hu/document/uni-nke-hu/TH%202016-1_web.pdf
"Vezetői kiválasztás, alkalmasság" szakmai workshop
A Magyar Hadtudományi Társaság Humánerőforrás-fejlesztési Szakosztály és a Katonai Vezetéstudományi Szakmai Kutatóműhely szakmai workshopot szervezett 2015. március 25-én az NKE Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus IMO Konferenciatermében, hogy áttekintse a jövő katonai vezetőivel, parancsnokaival szembeni követelményeket, a kiválasztás, a vezetői alkalmasság vizsgálatának rendszerét.
Dr. habil. Krizbai János nyugállományú ezredes, szakosztályelnök és dr. Ujházy László alezredes, kutatóműhely vezető megnyitójukban hangsúlyozták, hogy a workshop célja történelmi és nemzetközi példákkal áttekinteni a katonai vezetői kiválasztás gyakorlatát, mai kihívásait.
A rövid gondolatébresztő előadások az általános vezetői kiválasztás alapkérdéseivel, a pszichológiai szempontokkal és történelmi visszatekintéssel kezdődtek. Ennek keretében az MH Egészségügyi Központ állományából Andó Sándor alezredes, az MH főpszichológusa, illetve az MH EK RAVGYI állományából Molnár László alezredes, főpszichológus, osztályvezető és Hornyik József alezredes, pszichológus az alkalmasság vizsgálatának és a mérés jelenlegi rendszerének elemeiről beszéltek, kiemelve a katonai és a vezetői kompetenciák mérésének lehetőségeit, a nyitott kérdéseket és a hiányosságokat.
Prof. dr. Bolgár Judit nyugállományú ezredes a katonai vezetői kiválasztásának két világháború közötti gyakorlatát elemezte. A történelmi példák azt bizonyították, hogy bár nem a mai szakkifejezésekkel és módszerekkel, de pszichikai, sőt gyakorlati alkalmassági vizsgálat abban az időben is létezett.
Dr. Czuprák Ottó nyugállományú ezredes az amerikai katonai vezetői kiválasztás modelljének szemléltetésén keresztül a magyar rendszerre és a történelmi előzményekre is kitért. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi rendszer fejlesztéséhez ezeknek a tapasztalatoknak a felhasználása komoly segítséget jelenthet.
Dr. Ujházy László alezredes a brit rendszer sajátosságaira hívta fel a figyelmet. Az expedíciós katonai műveletek terén legnagyobb hagyományokkal rendelkező, napjaink fegyveres konfliktusaiban is alaposan edződött brit haderő vezetői kiválasztási rendszere a sorozott tömeghadseregből önkéntes haderővé alakuló Magyar Honvédség számára is számos tanulsággal szolgálhat.
Vilner Péter nyugállományú ezredes – jelenleg egy fejvadász cég ügyvezetője – referátumában érdekes párhuzamot vont a versenyszféra és a katonai vezetői kiválasztás rendszere között. Láthatóvá váltak a két szektor eltérő rendszer specifikumai, illetve azok az elemek, amelyeket a katonai vezetői kiválasztásban is érdemes átgondolni.
A résztvevők, akik a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és az államigazgatás számos területét képviselték értékes hozzászólásokkal, kérdésfelvetésekkel és javaslatokkal gazdagították a workshop munkáját. Az előadások, hozzászólások egyértelműen kifejezték, hogy jelentős tapasztalatok, komoly szakmai eredményeink vannak, melyekre lehet és kell építeni. Megfogalmazódott, ugyanakkor, hogy a különböző szakmai szervek, műhelyek munkája nincs kellően összehangolva, ezért eltérő szempontok alapján végzik munkájukat.
A workshopról szóló tudósítás megtalálható a Honvédségi Szemle 2015/4. számának 107-112. oldalán: https://honvedelem.hu/kiadvany/52370
Vezetői kiválasztás, alkalmasság c. szakmai workshop
Szakmai workshopról készült képek
Honvédelem és integritás konferencia
A Katonai Vezetéstudományi Szakmai Kutatóműhely 2014. június 5-én konferenciát rendezett a honvédelem és integritás kutatási projektjének eredményeiről.
A kutatási program célul tűzte ki, hogy megismertesse és elfogadtassa az integritás jelentőségét a honvédelmi szférában a szervezetek vezetőivel és tagjaival mind egyéni, mind szervezeti szinten.
A konferencia megnyitó beszédében Dr. Czuprák Ottó ny. ezredes, tanszékvezető, egyetemi docens köszönetet mondott, mindazoknak, akik részt vettek a több mint egy évig tartó kutatómunkában, ami illeszkedett a közszféra átalakítás programjához, különösen a korrupció megszűntetésének célkitűzéséhez.
A konferencia az interdiszciplinaritás jegyében került megrendezésre, minthogy az előadók a köz- és a tudományos élet több területét is képviselték. Dr. Klotz Péter antikorrupciós szakértő bemutatta a kilencvenes évek politikai, gazdasági, társadalmi átrendeződéseit és az ezek kapcsán megjelenő antikorrupciós kezdeményezéseket.
Dr. habil. Síklaki István szociálpszichológus az ember társas viselkedésének pillanatnyi szituációs tényezőit, a személyiségvonásokat, az általánosabb attitűdöket, az etikai meggyőződéseket hasonlította össze.
Dr. Pallai Katalin a szakmai tréningek szerepét elemezte, kifejtve, hogy az a korrupció elleni küzdelem korszerű eszközeként jelenhet meg a közigazgatásban. A cél olyan szervezeti működés és kultúra kialakítása, amely ellenállóvá teszi a szervezetet a korrupcióval szemben. Az előadó nemzetközi példákat sorakoztatott fel a modell jobb megértése érdekében.
Dr. Czuprák Ottó, a Katonai Vezetéstudományi és Közismereti Tanszék tanszékvezetője, mint volt katonai vezető előadásában a katonai vezető szerepét hangsúlyozta. Rámutatott, hogy a katonával szemben a társadalomnak joggal van különleges elvárásai. A nemzet értékeinek őrzője nem engedheti meg magának az etikátlan viselkedést, a korrupt magatartást. Különös felelősség hárul a hivatásos tisztikarra. Ezen a területen kiemelkedő szerepet kap a katonai szakfelkészítést és jellemformálást végző szakintézmény.
A konferenciáról szóló tudósítások megtalálhatóak:
http://www.honvedelem.hu/cikk/44567
A konferencia szinopszis füzete letölthető:
https://hhk.uni-nke.hu/document/hhk-uni-nke-hu/_az-integritas-szerepe-a-honvedelem-teruleten_-konferencia-program-es-meghivo.original.pdf
A konferencia előadásai megjelentek a Társadalom és Honvédelem c. folyóirat 2015. évi 1. számában:
https://hhk.uni-nke.hu/document/hhk-uni-nke-hu/tarsadalom-es-honvedelem-xix_-evfolyam-1_-szam.original.pdf