NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
HADTUDOMÁNYI ÉS HONVÉDTISZTKÉPZŐ KAR

Események

Konferencia A vezetéselmélet fejlesztésének lehetőségei, a parancs centrális helyzete címmel

 

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Vezetéstudományi Tanszéke és a Rendészettudományi Kar Rendészeti Vezetéstudományi Tanszéke 2023. november 16-én közös konferenciát szervezett A vezetéselmélet fejlesztésének lehetőségei, a parancs centrális helyzete címmel, a Rendészettudományi Kar oktatási épületében.

A szervezők nevében Kovács István r. őrnagy köszöntötte az előadókat és a megjelent érdeklődőket.

Hadtörténeti példákon keresztül vizsgálta a parancsadás speciális problémáját Balla Tibor ezredes. A Nyelvi nehézségek a parancsadás gyakorlatában az osztrák–magyar haderő példáján című előadásában ismertette, hogy a Monarchia haderejében a tisztek általában 3–5 szolgálati nyelvet használtak, elsősorban a német, cseh, olasz, angol, francia, magyar, román és az orosz nyelvet. A tisztek németül adták ki a parancsot, amit általában az altisztek adtak tovább a legénység anyanyelvének megfelelően. Sajátos problémaként jelentkezett a nyelvismeret az első világháborúban. Az elesett hivatásos tiszteket felváltó tartalékos tisztek többsége ugyanis nyelvileg felkészületlen volt, ez lényegesen csökkentette a vezetési tevékenység hatékonyságát.

Szekeres György alezredes Parancsra tettem? A parancs pszichológiai, etikai és morális aspektusai című előadásában a parancs végrehajtásának szubjektív nehézségeit elemezte. Olyan szituációra helyezte a hangsúlyt, amiben megszakad a kapcsolat az elöljáróval, ebben a helyzetben a parancsteljesítés során különösképpen fontossá válik a küldetésorientált vezetés, hiszen az alárendeltek a vezetői szándékot hajtják végre.

Piros Attila r. dandártábornok „smart police”, MAI rendőrségünk című prezentációjában a rendőrségi és a társadalmi, gazdasági eszközhasználat hatékonyságának változását mutatta be történeti viszonylatban, amelynek kezdetét a digitalizáció jelenti, jelenleg pedig a robotika fejlesztések zajlanak.

Kovács István r. őrnagy Weber bürokráciaelmélete és annak fenntarthatósága című előadásában Max Weber klasszikus bürokratikus szervezet felfogását vetette össze napjaink rendőrségi szervezeti működésével. Részletesen bemutatta az utasítás és a parancs hasonlóságait és különbségeit.

A kérdéseket és az észrevételeket követően Kovács István r. őrnagy megköszönte az előadók és az érdeklődők aktív részvételét.

Fotó és szöveg: Szabó I. László

 

A(z acél) kocka el van vetve

(Az acélkocka filozófiája és az altiszti kar szellemisége)

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Vezetéstudományi Tanszéke, és a Magyar Hadtudományi Társaság Humánerőforrás-fejlesztési Szakosztálya A(z acél) kocka el van vetve címmel október 12-én szakmai konferenciát rendezett a Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campuson.

A rendezvénnyel az volt az elsődleges cél, hogy a Hadtudományi Társaság tagsága és az egyetem érdeklődő oktatói állománya hiteles szakmai képet kapjanak az altiszti kar helyzetéről, szellemiségéről, képzésük rendszeréről. 

A résztvevők széles köre, akik között Lippai Péter dandártábornok, megbízott dékán is ott volt, jelezte, hogy nagy az érdeklődés a kérdés iránt, hiszen a honvédség fejlesztési folyamatában kiemelt szerepe van a képzésnek és az önkéntes haderőben jelentősen változik az egyes állománykategóriák szerepe.

Az elmúlt évtizedekben komoly fejlődésen ment keresztül az altiszti kar, a vezénylőzászlósi intézmény egyre fontosabb küldetést tölt be a testületi szellem erősítésében. Mindez hangsúlyosan megjelenik a honvédségben 2019 szeptemberében elindult és az „Acélkocka” néven ismertté vált altisztképzési rendszerben is. Missziójuk szerint a teljesítmény- és tudásorientált képzési program a folyamatos képzés lehetőségével párhuzamosan az életre szóló karrier lehetőségét is magában foglalja.

Rendezvény első felében három szakmai előadással kaptak általános képet a résztvevők a témáról. A Magyar Honvédség vezénylőzászlósa képviseletében Bogya Sándor főtörzszászlós (MH Kiberműveleti parancsnokság) „Az altiszti kar a honvédség gerince” címmel szólt az altisztikar helyzetéről, szerepének változásáról. Ezt követően az altisztképzésről és az altiszti akadémia küldetéséről Frankó Imre ezredes, az MH Altiszti Akadémia parancsnoka tartott tájékoztatást.  Az Acélkocka filozófiáját, szakmai programját Zsíros Tamás főtörzszászlós, az MH Altiszti Akadémia Altisztképző Központ parancsnoka mutatta be.

Az előadások után kerekasztal beszélgetés keretében az előadók mellett az altiszti kar fejlődésében meghatározó szereppel bíró korábbi MH vezénylőzászlósok (Bogdán Tibor százados és Kriston István főtörzszászlós) is segítették a szakmai kép kiteljesedését, értékes adalékokkal járultak hozzá a történetileg is érdekes fejlődési folyamat bemutatásához. Megtudhattuk, hogy a NATO tagországok között is elismert szerepet töltöttek be a hazai szakemberek a közös altiszti programok kidolgozásában.

A szakmai beszélgetések végén a tisztképzésben dolgozók és a Hadtudományi Társaságból megjelentek egyértelműen kifejezték, hogy elismerésre méltó munkát végeznek az altisztképzés fejlesztéséért, az altisztikar építéséért dolgozók és szorosabbá kell tenni az együttműködést a képző intézmények között. A szakmai építkezés támogatása fontos küldetése a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karnak és a Magyar Hadtudományi Társaságnak, ezért hasonló rendezvényekkel, szakértői munkával készek vagyunk az altiszti kar intézményeinek támogatására és a Magyar Hadtudományi Társaság várja tagjai közé az elméleti szakmai munka iránt elkötelezett altiszteket.

 

Szöveg: Dr. Krizbai János ny. ezredes

Fotó: Szabó Csenge

 

A rendezvény programját itt tekinthetik meg:

https://ludevent.uni-nke.hu/event/3251/

 

A rendezvényről szóló további tudósítást itt tekinthetik meg:

 

https://hhk.uni-nke.hu/hirek/2023/10/16/az-acel-kocka-el-van-vetve

 


 

Konferencia a katonai vezetéselmélet kérdéseiről Szun-cé-től napjainkig

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Vezetéstudományi Tanszék szervezésében került sor június 22-én a Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campuson A katonai vezetéselmélet néhány kérdéséről Szun-cé-től napjainkig című konferenciára.

Ujházy László ezredes, tanszékvezető köszöntőjében hangsúlyozta a katonai vezetés nélkülözhetetlenségét, kiemelve a vezetés emberi oldala fejlesztésének fontosságát a technikai fejlesztések mellett.

Lippai Péter dandártábornok, a kar dékánja A küldetésorientált vezetésszemlélet (KOVSZ) feltételei, lehetőségei és korlátai című előadásában összefoglalta a 19. században a porosz haderőben meghonosított küldetésorientált szemlélet lényegét. Az előadó kihangsúlyozta: annak legfontosabb ismérve, hogy a katonai vezető által egyértelműen megfogalmazott és kitűzött célhoz vezető utat (a döntés jogát delegálva a végrehajtó parancsnokok szintjére) az alárendelt parancsnok önállóan, az elérendő célhoz és a helyzethez alkalmazkodva – az elöljáró szándékát figyelembe véve – állapíthatja meg. Kiemelte a kezdeményezőkészség fontosságát, továbbá hangsúlyozta, hogy napjaink katonai vezetésében a parancs- és a küldetésorientált vezetési szemlélet közötti arany középutat kell megtalálni.

Négyesi Lajos ezredes, a Hadtörténelmi, Filozófiai és Kultúrtörténeti Tanszékének egyetemi docense az Ókori hadtudósok a vezetésről című előadásában (Onaszandrosz: Sztratégikosz című, valamint Flavius Vegetius Renatus: A hadtudomány foglalata című munkája alapján) foglalta össze a katonai vezetésről a korszakban vallott nézeteket. Kiemelte a katonai vezető személyes példamutatásának és irányító szerepének, továbbá rátermettségének és a kommunikációnak a fontosságát. Az előadó bemutatta a római birodalom katonai vezetési sajátosságait, a katonák karrierről alkotott elképzeléseit, továbbá áttekintette a római hadsereg különböző vezetői szintjein elvárt követelményrendszert.

Padányi József vezérőrnagy, a kar egyetemi tanára és a Katonai Műszaki Doktori Iskola vezetője, a Klasszikusok a vezetésről: Zrínyi Miklós és Szun-ce vezetési elvei címmel tartott előadást. Összehasonlította Zrínyi Miklós és Szun-ce a vezetőről, a vezetésről, az állam és a katona viszonyáról, valamint a példamutatásról szóló nézeteit, rámutatva a két vezetéselméleti szellemóriás nézeteinek hasonlóságára.

Ujházy László ezredes Mi változott Szun-ce óta? című előadásában kifejtette, hogy Szun-Ce: A háború művészete című művének létrejötte óta meglepően kevés érdemi változás történt a katonai vezetést illetően. Ami – egyebek mellett – mégis nagy változás, hogy kibővült a tér és a többnemzeti együttműködés már alegységszinten is megjelenik, ezért felértékelődött a multikulturális tudás jelentősége.

A konferencia az előadókhoz intézett kérdésekkel és az azokra adott válaszokkal zárult.

Szöveg: Dr. Balla Tibor ezredes

Fotó: Dr. Balla Tibor ezredes és Németh-Zsohár Agnieszka őrnagy

 

A rendezvény programját itt tekinthetik meg:

https://ludevent.uni-nke.hu/event/3089/

A rendezvényről szóló további tudósítást itt tekinthetik meg:

https://hhk.uni-nke.hu/hirek/2023/06/23/a-szavak-ereje

 

 

Konferencia a közszolgálati vezetés időszerű kérdéseiről

 

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Vezetéstudományi Tanszéke, valamint a Rendészettudományi Kar Rendészeti Vezetéstudományi Tanszéke 2023. április 27-én közös konferenciát szervezett A közszolgálati vezetés időszerű kérdései V. címmel. A rendezvényen nyolc előadó tartott prezentációt vezetéselméleti kérdésekről.

Ujházy László ezredes, a szervezők nevében köszöntötte az előadókat és a megjelent érdeklődőket.

Kovács Gábor rendőr vezérőrnagy A vezetői személyiségjegyek fejlesztésének lehetséges színterei című előadásában kiemelte, hogy a vezetőképzés a rendőrtisztképzés szakmai ismereteinek centrumában helyezkedik el. Az erős szakmai ismeretanyag elsajátításának párosulnia kell a magabiztos parancsnoki felkészítéssel.

Lippai Péter dandártábornok A küldetésorientált vezetésszemlélet feltételei, lehetőségei és korlátai című előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a modern háború környezete folyamatosan változik, ezért szükséges a végrehajtás decentralizációja. Ebből következik, hogy az elöljárói cél (szándék) elérését az adott viszonyokat, körülményeket legjobban ismerő beosztott parancsnokok önállóan hajtatják végre.

Dragon Sándor rendőr ezredes A kompetenciák világa címmel tartott előadásában a rendészeti szervek tudományos és gyakorlati vezetését elemezte a digitális világ viszonylatában. A modern vezető követi, sőt részben előre látja a változásokat és képes motiválni a beosztottakat a problémák megoldásában.

Kovács István rendőr őrnagy A Közös Közszolgálati Gyakorlatba bevonható hallgatói állomány bővítése című előadásában elmondta, hogy a Közös Közszolgálati Gyakorlat keretében a különleges jogrendi esetek feldolgozásán van a hangsúly. A rendőrtisztképzés során olyan vezetői feladatok elvégzését modellezik, amelyekkel majd későbbi munkájuk során is találkozhatnak a hallgatók. Az egyes képzési szinteken a hierarchikusan felépülő vezetői pozíciókhoz tartozó vezetői feladatokat és a szükséges képességeket sajátítják el a képzésben résztvevők.

Balla Tibor ezredes A küldetésorientált vezetés iskolapéldája: Bertalan Árpád hadnagy az 1917. októberi caporettói áttörésben című előadásában az első világháború egyik legsikeresebb – magyar vonatkozású – áttörését ismertette. Ebben a hadműveletben kiemelkedő parancsnoki kvalitások jellemezték Bertalan Árpádot. A számára adott parancs az olasz védelmi vonalak áttörését határozta meg. Ezt a feladatot gyors helyzetfelismeréssel az olasz vonalak mögé kerülve, 15 fős kötelékével oldotta meg úgy, hogy közben 1000 hadifoglyot ejtett.

Krizbai János ny. ezredes Paradigmaváltás igénye a katonai szervezetek vezetési, működési rendszereiben című előadásában a szervezeti szemlélet hiányát jelöli meg olyan problémának, amelyen változtatni kell. Az elmúlt évtizedekben a honvédség szervezeti kultúráját és szabályrendszerét a változások kikezdték. A legfontosabb kérdés, hogyan reagálhatnak a dinamikus változásokra a bürokratikus szervezetek. A küldetésorientált vezetés feladata abban is áll, hogy képesnek kell lennie a változásokat adaptálni a szervezeti struktúrába a közös értékek alkalmazásával.

Karlovitz János Tibor A küldetésorientált vezetés megvalósításához szükséges légkör alakítása vezetői oldalról című előadásában a kisközösségeken belüli viszonyok alakítását helyezte a középpontba. A jó munkahelyi légkör cél és eszköz is egyben, a hatékony feladatellátás alapja. A vezető egyik feladata a közösség viszonyainak alakítása, a csoportkohézió megteremtése a későbbi eredményes feladatellátás érdekében.

Völgyi Zoltán A küldetésorientált szemléletnek megfelelő vezetői modellek című előadásában napjaink vezetésének értelmezési kereteit mutatta be. A 2020-as évektől a klímaváltozás és egyéb globális változások nyomán a világunk „törékeny és érthetetlen”. Alkalmazkodni kell a változásokhoz, olyan vezetők szükségesek, akik képesek a rugalmas, adaptív végrehajtásra. A Csapathálózat modell − amely a küldetésorientált vezetés egyik változata − műveleti körülmények között is bizonyítottan eredményességét.

A kérdéseket és a hozzászólásokat követően Ujházy László ezredes megköszönte az előadók és az érdeklődők aktív részvételét.

Szerző: Szabó I. László

Fotó: Németh-Zsohár Agnieszka őrnagy és Szabó I. László

 

A rendezvény programját itt tekinthetik meg:

https://ludevent.uni-nke.hu/event/2793/

A rendezvényről szóló további tudósítást itt tekinthetik meg:

https://hhk.uni-nke.hu/hirek/2023/05/04/kuldetesorientalt-vezetesszemlelet

 

 

A vezetéselméleti képzés oktatásának helyzete az NKE képzéseiben konferencia

Az RTK Rendészeti Vezetéstudományi Tanszék, valamint a HHK Katonai Vezetéstudományi és Közismereti Tanszék 2022. október 6-án konferenciát szervezett a Magyar Rendészettudományi Társaság támogatásával „A vezetéselméleti képzés oktatásának helyzete az NKE képzéseiben” címmel.

Elsőként Dragon Sándor rendőr ezredes, a Rendészeti vezetéselmélet tantárgy gyakorlati levezetésének lépéseiről adott elő, majd Kovács István rendőr őrnagy a Közös Közszolgálati Gyakorlat, egyetemi közös modul tantárgyának együttműködési rendszerét ismertette.

Ujházy László ezredes, a Katonai Vezetéstudományi és Közismereti Tanszék tanszékvezetője a katonai vezetéstudományi tárgyak ívéről szólt a képzés teljes vertikumában, így nemcsak az alap- és mesterképzésben, hanem a különböző tanfolyami képzésekben is, mint például a Katonai felsővezető szakirányú továbbképzési szakon.

Balla Tibor ezredes, kutatóprofesszor a történeti archontológiában rejlő lehetőségekről beszélt. Előadásában felvázolta, hogyan lehet felhasználni a kutatások során nyert információkat a katonai vezetéselmélet oktatásában.

Karlovitz János Tibor Vezetői kompetenciafejlesztés a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon című előadásában ismertette a vezetéselméleti képzés aktuális helyzetét a karon a vezetői kompetenciafejlesztés szempontjából.

Szabó I. László A katonai vezetési tevékenységet formáló szociológiai szempontok című előadásában áttekintette a Magyar Honvédség belföldi feladatainak bővülését, amelyek a biztonság nem katonai területeit érintik. Előadásában kiemelte, hogy a katonai vezetési tevékenységre elsődlegesen a felettes katonai vezető értékelése, minősítése a meghatározó, de megjelennek a társadalmi, laikus elvárások is, mint hatást gyakorló tényezők.

Végül Kovács Gábor rendőr vezérőrnagy, a Rendészettudományi Kar dékánja, a vezetéselméleti szemináriumok levezetésének jó gyakorlatáról adott elő. A tábornok – egyebek mellett – szólt arról, milyen új gyakorlati megoldásokat vezettek be a Vezetéselmélet tantárgy szemináriumain, mint a gyakorlati példatár vagy a digitális oktatás részét képező Moodle rendszer tesztűrlapjainak alkalmazása.

Szerző: Nosza Vilmos ezredes

Fotó: Bodó Pál

 

A rendezvényről szóló további tudósításokat itt tekinthetik meg:

https://rtk.uni-nke.hu/hirek/2022/10/13/a-vezeteselmeleti-kepzes-oktatasanak-helyzete-az-nke-kepzeseiben

https://honvedelem.hu/hirek/a-vezeteselmeleti-kepzes-helyzete.html

 

 

Workshop az orosz–ukrán háború katonai vezetéstudományi tanulságairól

 

 

Az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Vezetéstudományi és Közismereti Tanszéke 2022. május 3-án zártkörű szakmai workshopot rendezett, Az ukrajnai háború eddigi katonai vezetéstudományi tanulságai címmel.

A Tanszék oktatói és kutatói részvételével lezajlott szakmai műhelybeszélgetés során a résztvevők felelevenítették a jelenleg zajló orosz–ukrán háború történelmi előzményeit, valamint megvitatták annak vezetéstudományi, pszichológiai, szociológiai, pedagógiai vonatkozásait és következményeit.

Szöveg: Dr. Balla Tibor ezredes

Fotó: Szilágyi-Katona Tímea

 

 

Konferencia A katonai vezetés kérdései. Múlt és jelen témakörében