NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
HADTUDOMÁNYI ÉS HONVÉDTISZTKÉPZŐ KAR
 

Nekrológ – Halász László nyá. ezredes, Professzor Emeritus

Mély fájdalommal és együttérzéssel tudatjuk, hogy életének 81. évében elhunyt Halász László nyá. ezredes, professzor emeritus, az MTA doktora.

Halász László 1941. április 30-án született Budapesten, tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán folytatta, 1964-ben szerzett Vegyészmérnöki diplomát, majd 1977-ben Környezetvédelmi szakmérnöki végzettséget. Első, műszaki doktori értekezését 1968-ban védte meg a BME-n. 1976-ban a kémia tudomány kandidátusa, 1991-ben a kémia és hadtudomány doktora címeket szerzett. 1964-től dolgozott a Magyar Néphadseregben, először a Vegyivédelmi Anyagátvételi Osztály átvevő főtisztjeként, majd 1967-tól a HM Haditechnikai Intézet tudományos kutatójaként, 1983-től 1996-ig a Haditechnikai Intézet tudományos osztályvezetőjeként. 1996. szeptember 1-én szolgálati nyugállományba került a HM Haditechnikai Intézetben. Ezután egy évig volt a BM Ipari Baleseti Nemzeti Központ főelőadója, majd a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem egyetemi tanára egészen 70 éves koráig. 2011-től a ZMNE, majd az NKE professzor emeritusa.

Különböző pozíciókban már 1973 óta részt vett a felsőoktatásban. A hadmérnöki képzés Budapesti Műszaki Egyetemen való újraindításakor 1988-ban megszervezte a vegyészmérnöki karon az oktatást és kidolgozta a Haditechnikai Ismeretek című, alapvető szakmai tárgy tematikáját. 1992-ben címzetes egyetemi tanár lett a BME-n. 1993-ban UNIDO szakértő lett a környezetvédelem, nukleáris méréstechnika és műanyag feldolgozás szakterületeken “ Control methods in polimer processing “ című, az Elsevier kiadónál megjelent könyvét a mai napig használják a polimertechnológiai oktatásban Dél-Afrikában és Kínában is. 1994-ben vendégprofesszorként egy évet töltött a dél-afrikai Technikon Pretoria Műszaki Egyetemén. Ott tartózkodása alatt megszervezte a reológiai és feldolgozástechnikai oktatást, kialakított egy reológiai laboratóriumot, amelyet 1996-ban tudományos kutató központtá fejlesztett. Kidolgozta az Applied Rheology tantárgy tematikáját, megtartotta a tárgy előadásait, kidolgozta a diplomamunka készítés kritériumait, vizsgáztatási rendszert. Meghívás alapján PhD felkészítést irányított az University of Cape Town egyetemen és speciális kurzust vezetett a Penninsula Technikon Műszaki Egyetemen. A dél-afrikai tartózkodást követően minden évben meghívást kapott az “Applied Rheology tárgy oktatására 2006-ig bezárólag. 1995-től egyetemi magántanárként reológiát, makromolekulák fizikáját oktatott a BME Fizikai Kémia Tanszékén, és PhD felkészítést, valamint a BME és Technikon Pretoria között tudományos együttműködést irányított. 1998 óta a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem egyetemi tanára volt. 2002-ben részt vett a Katonai Műszaki Doktori Iskola alapításában és 2003-2007 között  vezetőként irányította annak munkáját. 2004 és 2005 között a Vegyivédelmi Tanszék tanszékvezetője volt. Ezt követően a Vegyi- és Katasztrófavédelmi Intézet egyetemi tanáraként dolgozott. Egyetemünk jogelődjénél 1998 és 2003 között számos szakmai tantárgy tematikáját és tananyagait dolgozta ki. A Katasztrófavédelmi menedzser szak megindulásával kidolgozta annak szakalapozó tantárgyait. A Katasztrófavédelmi mérnöki MSc szak megindulásakor pedig, amelynek szakfelelőse volt, kialakította a Klimatológia, meteorológia tantárgy tematikáját. Évente 200-400 tanórát tartott a BSc, MSc és PhD képzésben.

Nemzetközi elismertségét mutatja, hogy a Vegyifegyver Leszerelési Egyezményt felügyelő OPCW Tudományos Tanácsának magyar képviselője volt 2005 óta, 2009-ben a Nukleáris Kísérletek Tilalmát felügyelő CTBTO felkért szakértőjeként vett részt a nukleáris biztonságról tartott nemzetközi értekezleten. A PhD témavezetése kapcsán 20 fokozatot szerzett hallgatója van.

2002-ben az egyik alapítója és az alapítás óta főszerkesztő helyettese volt az egyetem angol nyelvű folyóiratának, az AARMS-nak. 2006 óta az egyetem internetes folyóiratának, a Hadmérnök szerkesztőbizottságát vezette. 2004 óta az MTA Hadtudományi Bizottságának tagja, 2009 óta alelnöke volt. Tagja volt az American Society of Rheology-nak és a Gépipari Tudományos Egyesületnek. Vezetőségi tagja volt a Polymer Processing Society-nek, 1985-ben választott tagja lett a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Tudományok Osztálya, Analitikai Kémiai, Kolloidkémiai és Műanyagfizikai Munkabizottságainak. Négyszer nyerte el a Gépipari Tudományos Egyesület Műszaki Irodalmi Díját. 1988-ban kiváló munkájáért állami szakmai kitüntetésben részesült, és amerikai szakmai díjat, „Life Achievment Award”-ot is kapott. 2000-től elnyerte a Széchenyi Professzori Ösztöndíjat négy év időtartamra. 2003-ban igen magas nemzetközi elismerést „Laurel Award” díjat kapott.

A mindennapokban a végletekig korrekt, feddhetetlen és szerethető alkat volt. A fiatalokat mindig felkarolta, segítette, hasznos tanácsokkal látta el. A tudományos rendezvényeken, amikor felszólalt, nem lehetett nem figyelni rá, mondanivalójának mindig súlya és jelentősége volt. Magánemberként szenvedélyes sportember volt. Elhivatottságát és akaraterejét mi sem jelzi jobban, hogy már három gyermekes családapa volt, amikor leánya edzései kapcsán közelebbről is megismerkedett a küzdősportokkal, majd miután aktívan művelni is kezdte azt, kétdanos feketeöves mesterré vált a kick-boxban. Emellett imádta a futballt, a kézilabdát, a teniszt, és ezeket aktívan is művelte, amíg csak egészsége megengedte. Utolsó éveiben már visszavonultan élt családja körében, kerülte a nyilvános rendezvényeket, de kutatóként, lektorként és doktori témavezetőként, bírálóként utolsó napjaiig számítani lehetett rá.

Nyugodjék békében!

Budapest, 2021. június 18.

Prof. Dr. Földi László ezredes