Vörös György emlékére

„Látjátok feleim, egyszerre meghalt
és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt.
Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló,
csak szív, a mi szívünkhöz közel álló …
… Okuljatok mindannyian e példán.
Ilyen az ember. Egyedüli példány.
Nem élt belőle több és most sem él
s mint fán se nő egyforma-két levél,
a nagy idő se lesz hozzá hasonló …
… Szegény a forgandó, tündér szerencse,
hogy e csodát újólag megteremtse.”

/Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd (Részletek)/

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar munkatársai búcsúznak az életének 62. évében elhunyt Vörös György volt közalkalmazott testnevelő tanártól, kiváló oktató és sportembertől, többszörös magyar tollaslabda bajnoktól.

Vörös György 1984-ben kezdett dolgozni a jogelőd Zrínyi Miklós Katonai Akadémia testnevelés tanszékén. Az oktatás mellett lelkesen népszerűsítette a tollaslabdázást az egyetem hallgatóinak körében, amely sportágban elévülhetetlen eredményeket és sikereket ért el. Állhatatos és kitartó munkájának gyümölcseként sportpályafutása során ötször szerzett egyéni magyar bajnoki, hét alkalommal párosban és kilenc alkalommal pedig vegyes párosban állhatott fel a dobogó legfelső fokára az országos bajnokságon. Nyolcszor nyert csapatbajnokságot a Honvéd Zrínyi Sportegyesület tollaslabda szakosztályával, amelyet hosszú évtizedekig nagy szakmai hozzáértéssel, fáradhatatlanul vezetett. Három alkalommal választották az Év Tollaslabdázójának, 1982-ben, 1984-ben és 1985-ben. 1990-től 1992-ig két éven át a Tollaslabda Szövetség szövetségi kapitánya volt. Két olimpikon (Dakó Andrea és Ódor Andrea), számos korosztályos és felnőtt magyar bajnok edzőjeként is ismerhettük. Elnökségi tagja volt a Magyar Tollaslabda Szövetségnek 1989-1996-ig és 2004-2008-ig. A versenysportot, az utánpótlás nevelést - az akadémiai majd később az egyetemi oktatás mellett - élete szerves részének tekintette. A tollaslabda sportág iránti elhivatottságát igazolja, hogy 2009 szeptemberében feladta a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem testnevelő tanári állását, Pécsre költözött, ahol egy tollaslabda csarnok vezetésével bízták meg. 

Szerénysége, csendes habitusa, sportszakmai alázata, amely még betegsége idején is töretlen maradt, hiányozni fog mindannyiunknak.

Az NKE HHK Katonai Testnevelési és Sportközpont munkatársai

Fotó: https://badminton.hu/orokos-bajnokok